Nem csupán a jégkorong sportot szolgálja ki a Baján felépült új csarnok

Szeptember 18-án átadták a Bajai Jég- és Szabadidő Csarnokot.

A beruházásban egy 2500 négyzetméter alapterületű, kétszintes, a hokimeccsek alatt 210 ülőhelyes, napelemes csarnok jött létre.

Lapunk a létesítményt kivitelező INETON Kft. segítségével tájékozódott a projekt részleteiről, amelyben immár a 35. szabványméretű, fedett jégcsarnok jött létre Magyarországon.

 

Nem csak a jégkorongot tudja kiszolgálni az épület

A 2021 szeptemberében elkezdett munkák 2023 tavaszán zárultak, a próbaüzem után május végén zajlott a műszaki átadás-átvétel – tudtuk meg az INETON környezetvédelmi projektvezetőjétől. Kulik Zoltán elmondta, a 10 méteres belmagasságú jégcsarnokot szociális helyiségekkel, többek közt büfével, öltözőkkel, orvosi szobával építették fel. „Emellett az épület körül többek közt a járda és a 41 férőhelyes parkoló, valamint a beközlekedő út térköves kialakítása is a feladatok között szerepelt” – tette hozzá. Mindezeken túl az épület tetőfelületére egy 50 kW-os napelemrendszert telepítettek.

 

A projektvezető elmondása szerint a jégcsarnok elsődleges funkciója a jégkorcsolya pálya, amely által a helyi hokicsapat edzéseinek és mérkőzéseinek ad otthont, napi négy-öt alkalommal.

„A csarnok méretei ugyanakkor lehetővé teszik a nemzetközi jégkorong-mérkőzések lebonyolítását is” – árulta el. „Mindezeken túl koncertek, egyéb rendezvények vagy akár száraz edzések is tarthatóak a csarnokban, miután a pálya körül létesített palánkrendszer és a köré telepített gumiszőnyeg bonthatóan lett kialakítva.”

A jégkorongedzések és -mérkőzések mellett a létesítményt üzemeltető BALU-T Utánpótlás Sportegyesület hétvégi közönségkorcsolyázást is szervez, ezen kívül biztosítja a helyi óvodások és iskolások számára a testnevelés órák keretein belüli korcsolyázást. További kimondott cél, hogy a csarnok megépítésével a jeges sportokat és egyéb szabadidős tevékenységeket is magasabb minőségben tudják kiszolgálni, az eddiginél jóval hosszabb szezont biztosítva.

 

Több mint 21 kilométernyi hűtővezetéket fektettek le

A jégcsarnok adottságaiból fakadóan a projekt egyik legösszetettebb és legizgalmasabb részét a teljes elektromos, gépészeti, hűtés- és fűtéstechnológiai rendszer beépítése és beüzemelése képezte. Kulik Zoltán szavaiból kiderült, a beruházásban egy egész évben üzemelő, akár a nyári forróságban is megfelelően működő jégcsarnok kialakítása volt a cél. Ennek hűtésére a TRANE típusú hűtőberendezést telepítették, amelyre korábbi pozitív üzemeltetői tapasztalatok alapján esett a választás.

 

 

„A pályatest hűtéséhez több mint 21 kilométernyi hűtővezetéket fektettünk le a hűtőbeton vasbeton szerkezetébe” – ismertette Kulik Zoltán. A rendszer hűtőkörébe 14 köbméternyi glykolt töltöttek fel hűtőközegként. „A 3-4 cm vastag jég kialakításához mínusz 8 fokos hűtőközeget kell keringtetni” – árulta el.

A berendezés hulladék hője a téli fűtésnél hasznosul

A hűtőbetonnal kialakított pályatest alatt 16 centiméter vastagságú XPS hőszigetelést helyeztek el, ezáltal a mínusz 8 fokon tartott, szivattyúkkal keringtetett hűtőközeg a hideget csak a csarnok irányába továbbítja. „A lehűtött beton felületén a palánkkal körbevett pályán a folyamatos vízterítés mellett könnyen kialakítható a korcsolyázáshoz szükséges 3-4 cm vastagságú jégréteg” - magyarázta a projektvezető. „A jégfelületet minden használat után a Rolba elnevezésű géppel kell karban tartani, amely kijavítja a jég felületén keletkezett sérüléseket, tükörsima felületet képezve.”

A gazdaságosság jegyében a fent leírt hűtő technológia a jégcsarnokhoz tartozó szociális épület hűtését is ellátja. Az épület automatikai rendszere ugyanakkor a hűtő berendezés hulladék hőjét az épület téli fűtésére használja fel.

 

Komoly kihívást jelentett az optimális rétegrend kialakítása

Kulik Zoltán a fejlesztés legjelentősebb kihívásait is megnevezte: „Bizonyos részletek újratervezésére volt szükség a munkákkal párhuzamosan, ilyen volt többek közt a hűtőbeton rétegrendjének a kialakítása is. Fontos szempont volt, hogy a rétegrendet úgy kellett kialakítani, hogy a felület a csarnok másodlagos funkcióinak a befogadására is alkalmas legyen, de a fő funkciót, a jégképzés lehetőségét is gazdaságosan lehetővé tegye.”

Ehhez a kettős funkcióhoz a már említett hűtőcsövek betontakarását kellett optimálisan megtervezni és kivitelezni.

„A hűtés tekintetében az az optimális, ha minél kisebb a betontakarás a hűtő csöveken, a csarnok másodlagos funkciója pedig a minél vastagabb beton fedést teszi szükségessé, hogy a használat során ne sérüljön a beton felülete és benne lévő csőkígyó. Az optimális rétegrendet és a rétegrend vastagságokat a tervezővel, a műszaki ellenőrrel és a megrendelővel közös munkában sikerült megoldanunk.”