A csemegeszőlő haza termőterületének egy jelentős része Bács-Kiskun vármegyében található

Augusztus közepétől piacra kerülnek a belföldön termett, korai érésű csemegeszőlő-fajták - közölte az MTI-vel kedden a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség és Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb).

A kínálatban a Csabagyöngye, a Szőlőskertek királynője muskotály és a Saszlák jelennek meg először. Ezeket követik a középérésű fajták, amelyekből a Pölöskei muskotály, az Attila, a Pannónia kincse a legnépszerűbb, a későiek közül pedig a Hamburgi muskotály, az Afuz Ali, a Moldova. A nemzeti fajtajegyzékben jelenleg 43 államilag minősített csemegeszőlő-fajta és 2 csemegeszőlő klón található, de számos borszőlő-besorolásút is árulnak étkezési szőlőként.

A közlemény szerint Magyarországon az egy főre jutó fogyasztás évente 2,5-3 kilogrammra tehető, és folyamatosan emelkedik, akárcsak világszinten. Belföldi termelésből évetne 10-12 ezer tonna étkezési szőlő kerül forgalomba, a behozatal főképp Olaszországból, kisebb része Argentinából, Brazíliából, Chiléből, Dél-Afrikából és Peruból származik. Az import 2018 és 2021 között 7100 tonnáról 14 400 tonnára nőtt.

A magyarországi termőterület 371 hektár, ebből 142 hektár Bács-Kiskun vármegyében, 62 hektár Heves vármegyében, 46 hektár Tolna vármegyében található. A frisspiaci fogyasztásra szánt borszőlőt is beszámítva jóval nagyobb, 900-1000 hektár lehet a termőterület. Kiterjedése az elmúlt években nem változott, ugyanis a csemegeszőlő-termesztés tőke- és beruházásigényes kultúra, komoly szaktudást és odafigyelést igényel. A fogyasztóknak arra kell ügyelniük vásárláskor, hogy a szőlő nem utóérő gyümölcs, és minél érettebb, annál értékesebb a szervezet számára - tették hozzá.