Felsőszentiván, a falu, ahol már előre felkészültek az energiaválságra

Szinte minden intézményt felújítottak energetikailag, ezekben LED-világítást építettek ki, a községháza korszerűsítése is hamarosan kezdődik - számolt be róla a magyarnemzet.hu.

Tíz éve modernizálták a falu közvilágítását, ami most, az energiaválság idején busásan megtérül. Nemcsak energetikai fejlesztéseket hajtottak azonban végre, mindenre pályáznak, amire lehet.

A Bács-Kiskun vármegyei Felsőszentiván térsége már a honfoglalás korában is lakott terület volt, többek között a jó minőségű termőföldjének is köszönhetően, az emberek errefelé mindig gazdálkodtak. A magyar–szerb határtól alig tíz kilométerre levő faluban magyarok, svábok, délszlávok leszármazottjai élnek, többnyire keveredve.

Korábban voltak a nemzetiségek között súrlódások, de ez már a múlté, a sokszínűség, az eltérő kultúrák találkozása ma már a település értéke, amire büszkék Felsőszentivánon.

 

 

Amikor Vörös Szilárd több mint két évtizeddel ezelőtt, 2002-ben átvette a község vezetését, két fő szempontot figyelembe véve fogott munkához. Igyekezett minden, a település javát szolgáló pályázati támogatást megszerezni, ezeket egymásra építve megvalósítani, és kifejezetten kereste azokat a programokat, amelyekkel az energiahatékonyságot növelni lehetett.

A falu ikonikus épülete a szélmalom, amit 2020 nyarára építettek újjá, a 214 millió forintos fejlesztést európai uniós támogatásból finanszírozták. A beruházásban épült egy fogadóépület is egy kisebb konferenciateremmel. A polgármester szavai szerint ez az egyetlen működő szélmalom az országban, amelyet szükség szerint villanymotorral is lehet üzemeltetni. Az építmény mellé egy meteorológiai állomást is telepítettek, amely megmutatja, hogy lehet-e éppen a malmot szélerővel működtetni vagy sem. A 80 centiméteres átmérőjű malomkerekek egyébként óránként akár kétszáz kilogramm gabonát is képesek megőrölni.

Magyar falu program

A fejlesztésre nagyon büszke a falu utolsó ács-molnárjának, Nagy Torma Vincének az unokája, Tivadar is, aki mosolyogva emlékezik vissza arra, amikor gyermekként még a szélmalom mellett játszott. A létesítmény aztán fokozatosan az enyészeté lett, 2005 nyarán beomlott, négy évvel később pedig összedőlt, majd egy évtizedig romokban hevert. Három éve azonban, igaz, turisztikai látványosságként, de újra működik a malom. Ám a közösségi céllal őrölt gabonából készítettek már rendezvényeken kenyeret, kürtős kalácsot, puliszkát, pogácsát, piskótát vagy éppen kenyérlángost is.

A korábbi fejlesztéshez igazodva, a Magyar falu programban most egy közösségi teret hoztak létre a szélmalom mellé, fedett külső színnel, a végében kemencével, mosogatóval és tálalópulttal, de kialakítottak mosdókat is. Vásároltak továbbá pályázati forrásból hangtechnikát és rendezvénysátrakat, egy Leader-pályázatból pedig szabadtéri színpadot is építettek.

A Magyar falu programban a közösségi tér mellett nagyon sok fejlesztést megvalósítottak 2019 óta a községben, a különböző pályázatoknak köszönhetően csaknem 140 millió forint támogatást nyert el az önkormányzat. Ebből többek között belterületi kerékpárutat újítottak fel a hozzá tartozó híddal, járdákat tettek rendbe, illetve szilárd burkolattal látták el a település utolsó nem aszfaltozott utcáját.

Megújulhatott a programban a fogorvosi rendelő, a háziorvosnak pedig új eszközöket szereztek be. S ezek csak az önkormányzati programok, mert az egyház és a civil szervezetek is nyertek támogatást. Ezeknek köszönhetően kerítést építettek a temető köré, illetve rendbe tették a plébánia több mint húsz éve használhatatlan épületét, amihez közösségi teret alakítottak ki. Megújulhatott a sportöltöző, a helyi lovasegyesület gépjárműbeszerzésre kapott támogatást, a polgárőr-egyesület pedig közösségi rendezvény szervezésére nyert kétmillió forintot.

A teljes cikk szövege a magyarnemzet.hu oldalán olvasható el.