Rekreációs övezetté alakul a bátyai tó környezete

Természetes vízmegtartó megoldással alkalmazkodik a klímaváltozáshoz a Bács-Kiskun megyei Bátya - közölte a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára.

Dukai Miklós az után nyilatkozott, hogy bejárást tartott Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében című LIFE-MICACC projekt újabb helyszínén.

A helyettes államtitkár elmondta, a 2017-ben indított LIFE-MICACC projekt célja, hogy a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett magyar települések természetes és hatékony módon, vízmegtartással alkalmazkodhassanak az egyre gyakoribbá váló aszályokhoz és villámárvizekhez, a klímaváltozás hatásaihoz.

A projektben részt vevő öt magyarországi településnek - Bátyának, Püspökszilágynak, Ruzsának, Rákócziújfalunak és Tiszatarjánnak - különböznek a táji adottságaik, így a 2020 nyarára elkészült beruházások más településeknek is jó gyakorlatként szolgálhatnak.

Dukai Miklós kifejtette: Püspökszilágyon a hegy- és dombvidékekre jellemző villámárvizek jelentenek veszélyt az épített környezetre, Rákócziújfaluban a belvíz és az aszály okoz károkat a gazdálkodóknak, a Homokhátságon fekvő Ruzsa évtizedek óta küzd a vízhiánnyal és a talajvízszint folyamatos süllyedésével, Tiszatarjánban pedig a hullámtéri vizes élőhelyek száradása és az özönnövények terjedése jelzik a környezeti változást.

A bátyai tó és környezete rekreációs célokra lesz használható

Hozzátette, Bátyán a hirtelen lezúduló nagy esők, majd a hosszú, száraz időszakok váltakozása jelent problémát, amelyet a csapadékvíz tárolásával próbálnak kezelni: egy régi kubikos gödröt mélyítettek ki, és oda vezették az esővizet. Az így létrejött tóba halakat telepítettek, a körülötte kialakult zsombékos területre pedig őshonos fákat ültettek.

Ezzel a természetes vízmegtartó megoldással alkalmazkodik Bátya a klímaváltozáshoz, ráadásul - fűzte hozzá - a tó és az azt körülölelő terület rekreációs célokra is használható. 

A 2021-ig tartó projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg mintegy egymilliárd forintból.