2020.08.08, Szombat
Kevesebb volt idén a kanalasgém-fióka, az első öregek már úton vannak Afrika felé
fotók: Ábrám Örs

Kevesebb volt idén a kanalasgém-fióka, az első öregek már úton vannak Afrika felé

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

2020.07.23. 11:34

Nem kedvezett a 2020-as év a legtöbb vízimadár-fajnak, így – többek közt – a kanalasgémek is rossz költési szezont zártak. Ennek hátterében a tavaszi időszakot sújtó aszály áll. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2003 óta kíséri fokozott figyelemmel, hogy mi történik a kanalasgémekkel Magyarországon, és a vonulási útvonalaikon.

Hirdetés

2017 óta tizenkét egyed – hat fiatal és hat öreg – kanalasgém kapott GPS-jeladót a hátára a Kiskunsági Nemzeti Park területein, ami új eredményeket szolgáltatott a kutatásnak. A jeladós vizsgálatok megerősítettek több feltételezést is, amit eddig a színes gyűrűs példányok viselkedéséből csak valószínűsíteni tudtunk: a kedvezőtlen években a kanalasgémek egy jelentős része neki sem kezd a fészkelésnek. Erre szolgáltatott bizonyítékot a Csaj-tónál 2019-ben jeladótt kapott, JP91 kódú öreg tojó kanalasgém.

 

- Ez a példány az idei rendkívül száraz tavasszal meg sem próbált fészkelni, a Kárpát-medence déli harmadában kóborolt. Ugyanez a madár a szokatlanul korai elvonulásról is érdekes adatokat szolgáltatott: június 19-én a Maros Aradtól nyugatra eső szakaszáról határozottan elindult délnyugat felé, majd másnap a kedvezőtlen időjárás miatt – ami nem engedte számára a Dinári-hegység átrepülését – megállt Bosznia-Hercegovinában, Szarajevó környékén. Néhány nappal később észak felé, Horvátországba, egy kedvező táplálkozási feltételeket nyújtó halastóhoz húzódott. Innen két hét elteltével, július 7-én egy betörő hidegfront északi szelét kihasználva Olaszországba, Manfredoniába repült, vagyis nagyon korán megkezdte a vonulását. Manfredoniából július 16-án már Szicíliába vonult, és várható, hogy innen is hamarosan folytatja az útját a Tunéziában, Gabes közelében lévő telelőhelye felé – számolt be dr. Pigniczki Csaba, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, aki a hazai kanalasgém-kutatás koordinátora is.

 

A kanalasgémek őszi vonulása jellemzően augusztus vége és október eleje között zajlik, ennek során elsősorban Tunézia és Olaszország vizes élőhelyeire húzódnak, de kis százalékban átrepülik a Szaharát is, és a Száhel-öv vizes élőhelyein telelnek. Az utóbbi években Magyarországon is sikeresen áttelelt néhány példány.

 

Dr. Pigniczki Csaba azt is ismertette, hogy nem ez a legkorábbi időpont, amikor a kanalasgémek a telelőhelyeik felé veszik az irányt: a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban április közepén a színes gyűrűi alapján Mogyorósi Sándor egy olyan példányt azonosított, amelyet május közepén már Észak-Olaszországban fényképeztek le, vagyis ez a madár szokatlanul korán kezdte a délnyugat felé tartó „őszi” vonulását. Többször is előfordult, hogy a tavasszal még Magyarországon azonosított példányok júniusban már délnyugat felé tartottak, és Olaszországban figyelték meg őket. Ezek az esetek kivétel nélkül száraz, aszályos években fordultak elő.

 

A szakember szerint ennek a hátterében az áll, hogy a kanalasgémek jellegzetes formájú csőrükkel csak a „lábalható”, 40 cm-nél sekélyebb vizekben tudnak táplálkozni, képtelenek a száraz területeken pockot, gyíkot vagy sáskát fogni, mint azt a fehér gólyák, nagy kócsagok, szürke gémek teszik. Az olyan száraz, aszályos időszakok, mint amilyen 2020 tavasza volt, különösen súlyosan érintik a Kárpát-medencei állományt.

 

Másik három, jeladós, öreg kanalasgém sorsát is nyomon követhettük az idei költési időszakban. Ezek a példányok bár elkezdtek fészkelni, de végül feladták azt, tojásaikat vagy kis fiókáikat sorsukra hagyták az előbb említett táplálkozási nehézségek miatt.

 

A kanalasgémek egy kedvezően vizes fészkelési időszakban a gémtelep 10–15 km-es körzetében táplálkoznak, és akár heteken át ugyanazt a területet keresik fel. Ezzel szemben az aszályos 2020-ban szinte minden nap új helyen próbáltak zsákmányt szerezni, több esetben nagy távolságokat, gyakran legalább 40 km-t kellett megtenniük, hogy megfelelő vizes élőhelyen próbálkozhassanak élelmet keresni. Sokszor bukkantak fel a táplálkozó madarak szokatlan helyeken, így kacsaúsztatókon, kisebb kubikgödrökön, csatornaszakaszokon, vagy éppen kisebb záportározón, amely városi belterületen található. Júniusban országszerte nagyobb esők voltak, de az így kialakuló vizek idén már nem segítették a kanalasgémek fiókanevelését, létfenntartását, mivel ezek a vizek táplálékállatban szegények.

 

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság hangsúlyozza, hogy a vízimadár-állományokat leginkább a téli és a tavaszi vizek megőrzésével lehet segíteni, ugyanis ezekben sok vízi gerinctelen élőlény, továbbá kétéltűek és adott esetben a halak is megtalálják a szaporodásukhoz szükséges életfeltételeket. A táplálékállatokkal teli vizek nem csak a kanalasgémek fiókanevelését segítik, de más fajoknak is kedvezőek. Ezen túlmenően a vízi ökológiai rendszerek és a vizes élőhelyek a klímaváltozás hatásait is mérséklik, a magasabb talajvízszint pedig a mezőgazdasági termelésben is nélkülözhetetlen a kedvező termésátlagok eléréséhez. Tekintettel arra, hogy a Kárpát-medence hajdani vizes élőhelyeinek csak a töredéke maradt meg napjainkra, az egyetlen felelős magatartást a vizeink minél szélesebb körű megőrzése jelenti.

 

MegyeKiskunsági Nemzeti Parkkanalasgém

Hirdetés

Hirdetés