Május 27. A Sürgősségi Orvostan Európai Napja

Második alkalommal tartják meg Magyarországon a Sürgősségi Orvostan Európai Napját. Az Európai Sürgősségi Orvostani Társaság (EUSEM) május 27-ét nyilvánította a Sürgősségi Orvostan Európai Napjává, mert 1994-ben ezen a napon alakult meg a sürgősségi szakmát összefogó nemzetközi szervezet.

Tavaly országszerte tartottak a kórházak nyílt napokat, szakmai fórumokat, az idei évben azonban rendhagyóra sikerült az ünneplés, mivel a járványügyi helyzet kiemelten érintette a sürgősségi ellátórendszert. A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság az online térben, többek között saját közösségi oldalán hívta fel idén a figyelmet a sürgősségi betegellátásban dolgozók kiemelt szerepére.

„A koronavírus fertőzések elkerülése érdekében a sürgősségi osztályok gyakorlatilag kénytelenek voltak megduplázni a betegellátási rendszerüket. Annak érdekében, hogy a betegek és a szakemberek számára is biztonságosan működjön az ellátás, a koronavírus gyanús eseteket már a belépés pillanatától el kellett különíteni a többi segítségre szorulótól. – tudtuk meg dr. Bognár Zsolttól, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnökétől.

„Bár a sürgősségi osztályok betegszáma – főleg a járványidőszak elején – érezhetően csökkent, a beérkező betegek prioritási szintje, vagyis a betegek állapotának súlyossága és a lehetséges állapotromlás kockázata magasabb volt, mint a járványhelyzetet megelőzően. Tehát a járványidőszak alatt beérkező betegek ellátása bonyolultabb és időigényesebb feladat volt, mint a korábbi időszakban. Ezek a nehézségek rendkívüli erőfeszítéseket igényeltek a „frontvonalban” dolgozóktól, de mindezek ellenére a sürgősségi osztályokon dolgozók a járványhelyzetben is sikeresen helyt álltak, és számtalan élet köszönhető szakmai felkészültségüknek és kitartásuknak.” – mondta a társaság elnöke az európai nap ünneplése kapcsán.

A Társaság célja, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, hogy a világ minden táján szükség van a jól felkészült és szervezett sürgősségi ellátórendszerre, mely képes javítani a halálozási, morbiditási és költséghatékonysági mutatókat. A szakmai szervezet nem titkolt célja eloszlatni a sürgősségi ellátással kapcsolatos tévhiteket, és megmutatni a sürgősségi ellátás sokszínű munkáját. Tavaly sikerült az ország számos kórházában nyílt napokat, előadásokat, szakmai fórumokat szervezni, a társaság reméli, jövőre ismét személyesebbre sikerül a kapcsolatépítés.

A 2020 a csendes emlékezés, és figyelemfelhívás éve. Figyelemfelhívás arra a szakterületre, arra a munkára és azokra az emberekre, akik a veszélyhelyzetben is rátermetten, kitartóan, sokszor a saját szükségleteiket, családjukat is háttérbe helyezve életeket mentettek az új, ismeretlen körülmények között.

Sajnos a magyar nyelvben nehezen és rosszul értelmezhető a „sürgősségi” kifejezés, az átlagember gyors, azonnali vizsgálatot vizionál. A valóság azonban, hogy az életveszélyes, azonnali beavatkozást igénylő, sokszor életveszélyes eseteket hivatott ellátni, a megfelelő

diagnosztikai vizsgálatokkal. Feladata az azonnali diagnózis felállítása, és továbbküldése a megfelelő szakma irányába.

A Magyar Sürgősségi Triázs Rendszer bevezetésével 2019. január 1-jétől hatékonyabbá vált a sürgősségi ellátás. A rendszer biztosítja, hogy minden beteget állapotának súlyossága szerint soroljanak be, tehát a súlyos, esetleg kritikus állapotú páciensek a lehető leghamarabb részesüljenek ellátásban. A rendszer jó működéséhez azonban a lakosság háttérismerete és együttműködése is szükséges, vagyis, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, milyen tünetek észlelése esetén kell a háziorvosi ügyelethez, vagy a sürgősségi osztályhoz fordulniuk, esetleg mentőt hívniuk. Fontos, hogy ellátatlanul senki ne távozzon az intézményekből, ugyanakkor a kevésbé súlyos esetek ne terhelődjenek rá a sürgősségi osztályokra.