2020.06.06, Szombat
Merkbau: „Állandó feladatunk a megújulásra való képesség”
A Merkbau egyik legnagyobb projektje, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér új árukezelő központja, a Cargo City (Fotó: Bernát Benjámin/magyarepitok.hu)

Merkbau: „Állandó feladatunk a megújulásra való képesség”

magyarepitok.hu

2020.04.29. 12:09

Milyen feladatokat lát el egy kontrollingosztály? Miben rejlik ennek a sajátossága a Merkbaunál? Milyen kihívásokkal kell szembenézni ezen a területen? Többek közt ezekre a kérdésekre kaphatunk válaszokat.

Hirdetés

Februárban kezdtük el azt az interjúsorozatot, amely a kiskunhalasi székhelyű Merkbau Kft.-nél a cég különböző területeit mutatja be, ami szemlélteti, hogy mindezek hogyan támogatják a kivitelezést, valamint az építőipari jelenlétet. A sorozat következő állomásán Knáb Tamással, a Merkbau kontrolling-részlegének vezetőjével beszélgettünk.

Knáb Tamás 2019 elején került az osztály élére, de már előtte is kontrollinggal foglalkozott a cégcsoporton belül. „Korábban ez a terület nem különült el ennyire különálló részlegként és dedikált vezetővel a vállalaton belül, viszont 2018 második felében született egy döntés, miszerint a cég nagyobb hangsúlyt fektet a támogató területekre, ezután kerültem vezetőként a részleg élére” – mondja el a kezdetekről Knáb Tamás.

 

Knáb Tamás, a Merkbau Kft. kontrollingosztályának vezetője

Azzal folytatja, hogy miután tavaly év elején felállt ez a forma, két emberről gyorsan öt főre duzzadt a csoport létszáma az osztályon belül, majd hozzáteszi: „Párhuzamosan azzal, hogy vezetői szinten felismerték a támogató területek – HR, könyvelés, pénzügy, jog, informatika, munkavédelem, marketing – fontosságát és azok szerepének erősítését, megszületett az az irány is, hogy ezeknek a területeknek is szükségük van kontrolling-megközelítésre. Ez a felismerés pedig magával hozta, hogy a kontrolling egy önálló és különálló részlegként funkcionáljon a cégen belül.


Mindenkinek megvan a saját speciális területe

Az osztályon dolgozó kollégák mindamellett, hogy rálátnak egymás munkájára, mindenkinek van egy nevesített területe, amivel foglalkozik. Ennek megfelelően az egyes kontrollerek a generálkivitelezés, a kivitelezést támogató termelő üzletágak, a kereskedelem, valamint az építéshelyi és a céges általános költségek vizsgálatával foglalkoznak.

„Alapvetően havi ritmusokban és havi jelentésekben gondolkodunk, de mivel ezekből sok van, így minden nap foglalkoznunk kell valamelyikkel. A számláink megfelelő költséghelyekre gyűjtését viszont napi szinten ellenőrizzük és nyomon követjük, ugyanis a munkánk elengedhetetlen feltétele, hogy a számlák költséghelyesen legyenek, ezáltal pedig a vizsgálatokat és elemzéseket pontosan el tudjuk végezni” – fejti ki az részleg feladatairól a vezető.

Knáb Tamás azt is elmondja, hogy ügyeik háromnegyedét különféle elektronikus felületeken intézik, viszont van olyan, amikor a személyes megbeszélés – például egy felmerülő probléma kapcsán, vagy egy projekt zárásához közeledve – elengedhetetlen.

 

Az új kiskunhalasi kereskedelmi center építkezése októberben (Fotó: Dernovics Tamás/magyarepitok.hu)


Cél a folyamatos innováció és a hatékonyság növelése

Arról beszélgetve, hogy milyen értékek vagy szemlélet mentén működik a kontrollingosztály, Knáb Tamás kifejti, hogy bizonyos alapelvek már hosszú évek óta jól működnek. Ezek leginkább gondolatiságot tükröző elvek, melyek a szervezet hozzáállását mutatják meg. Ilyen például az is, hogy alapvetően takarékosan próbálnak meg tevékenykedni, vagy hogy több emberrel próbálják megbeszélni, ha egy nagyobb volumenű befektetés irányába elmozdulnak.

„Ezek az elvek jól működnek, ugyanakkor az elmúlt egy év alatt valamennyi folyamatot újragondoltunk, és ahol szükséges volt, ott változtatásokat vezettünk be és hatékonyságnövelő lépéseket tettünk. Tavaly sok új folyamatot alakítottunk ki, melyek felülvizsgálata jelen időben is zajlik.”

„A kontrolling területtel szemben a Merkbau cégcsoportnál elvárásként fogalmazódott meg a folyamatos innovációra való képesség, így ezt mindennapi feladatunknak érezzük”

– fejti ki a terület megújulásáról a vezető.

Az Axiál telephelyhelye Sárváron (Fotó: Bernát Benjámin/magyarepitok.hu)

A hatékonyságnövelő lépések közé tartozik, hogy tavaly vezették be azt a fajta megközelítést, hogy a támogató területek költségeit a cégcsoportra optimalizált metódus mentén megtervezték, és ez sokkal könnyebbé tette ezeknek a területeknek az éves működését, hiszen a napi folyamatokat sokkal egyszerűbben tudták végezni egy vonalvezetés mentén.


Pénzügyi alapok – közgazdász szemlélet

A kontrollingot manapság divatos kifejezésként és számos kontextusban használják, azonban Knáb Tamás megjegyzi, hogy az a megközelítés, amit ez a részleg képvisel a cégcsoporton belül, az elsősorban a projektkontrolling kategóriájába illeszthető be.

„Azt gondolom, hogy a Merkbau kontrollingja ilyen szempontból egy picit sajátosnak tekinthető, ugyanis egy pénzügyi alapokból kiinduló, de az üzleti lépéseket és döntéseket napi szinten követő és ahhoz igazodni próbáló szervezeti egységként működik. Mindezeken felül konstans célunk, hogy ne csak utánkövetők legyünk a különféle folyamatokban, hanem előrejelzők is”

– mondja el a céges kontrolling sajátosságait említve a vezető.

Mint mondja, ez sokszor kihívások elé állítja őket, hiszen az építőipar és a generálkivitelezés olyan terület, ahol az előrejelzés mindig merész vállalkozás, de megpróbálják kielégíteni az erre vonatkozó egyedi megkereséseket is a cégcsoporton belül.

 

A Merkbau egyik legnagyobb projektje, a  Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér új árukezelő központja, a Cargo City (Fotó: Bernát Benjámin/magyarepitok.hu)

Azt, hogy a kontrollingosztály mennyire működik együtt a cég többi osztályával, és hogyan hat ki a működésükre, jól mutatja, hogy a kommunikáció szinte valamennyi területtel eléggé intenzív. Az egyes kontrollerek a hozzájuk tartozó terület képviselőivel tartanak fent heti, vagy egyes esetekben akár napi szintű kapcsolatot – tehát az üzleti területtel a leggyakoribb az egyeztetés.

A kontrolling jellegéből kifolyólag pedig szoros együttműködés van a könyvelési területtel és a pénzüggyel, mivel a két terület gyakorlatilag szimbiózisban él egymással – nem működik egyik a másik nélkül. Az osztálynak a HR-rel és a munkaügyi részleggel szintén közeli a kapcsolata, ugyanis a személyügyi költségek terén folytatott vizsgálatokat velük tudják összeegyeztetni és ellenőriztetni.


„Kihívás a problémákra való folyamatos projekció”

Arról beszélgetve, hogy a kontrollingosztály vezetése milyen kihívásokat hordoz magában, Knáb Tamás kifejti, hogy sokszor találkoznak azzal a kihívással a munkájuk során, hogy bizonyos kérdésekre úgy kell válaszolniuk, hogy nem, vagy csak részben ismerik a kérdést, tehát részinformációk alapján kell egy komplex megoldást felvázolniuk.

„Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének meg kellően jó minőségben az adataink a vállalatirányítási rendszerünkben. Inkább arról van szó, hogy olykor már megpróbáljuk meglátni a problémákat az adott probléma felelőse előtt, tehát ez a fajta projekcióra való állandó kötelezettség folyamatosan kihívás elé állít bennünket” – fogalmazza meg gondolatait a vezető.

Ehhez hozzáteszi azt is:

„Pont ez adja az izgalmat a munkánkban, hogy a számokon és adatokon keresztül megláthatunk olyan problémákat, amikre lehet, hogy más nem tud felfigyelni. Mi ezt nem teherként éljük meg, de ettől függetlenül kétségtelenül kihívást jelent”.

A Merkbau kivitelezi a Nádasdy-kastély felújítását (fotó: termesztetjaro.hu)


A kontrolling kulcseleme: a valósidejűség

Kifejti, hogy a kontrollingrészleg hatékony működéséhez nagyban szükséges, hogy értesüljenek a naprakész üzleti információkról, valamint a különféle változásokról vagy problémákról az egyes projektekkel kapcsolatban. „Ezen kívül a gördülékeny működés másik komponense a rendelkezésre álló adatok minősége, valódisága és valósidejűsége.”

„A vállaltirányítási rendszerünkben jó minőségű és jól használható adatokat érünk el, de a valósidejűségben még mindenképp látok fejlődési potenciált”

– osztja meg nézőpontját a vezető.

„Egy Business Intelligence-rendszer (BI) kiépítése előtt állunk. Az kell, hogy legyen az új cél, hogy az adatokat ne csak egy éjszakai frissítéssel, másnap tudjuk kielemezni, hanem hogy az egyes számításokat hogyan tudjuk sokkal gyorsabban elvégezni – tehát a számítások minimalizálásán kell gondolkodnunk” – fejti ki a fejlődési irányvonalat Knáb Tamás.

„A paradigmaváltást abban látjuk, hogy nem csak azon szeretnénk gondolkodni, hogy hogyan tudunk adott adatból minél gyorsabb számításokat elvégezni és úgy közölni az adott információt. A valódi fejlődés lehetőségét abban látjuk, hogy ezeket a számításokat egy rendszeren keresztül automatizálva próbáljuk elvégezni, így az adat kvázi magától elő tud állni a vezetők felé. Tehát a fejlődési irányvonal mindenképp az, hogy egy Business Intelligence rendszert (BI) hozzunk létre” – zárja le gondolatait a vezető.

Almási Krisztina

MegyeMerkbau Építőipari és Kereskedelmi Kft.interjúkontrolling

Hirdetés

Hirdetés