Évek óta egyre kevesebb cég foglalkozik szőlőbor előállítással hazánkban - derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból. Ezzel együtt azonban kedvező tendenciák is kiolvashatók a borkészítő vállalkozások pénzügyi beszámolóiból - nyilatkozza Hantos Zoltán a céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
A piaci szereplők fogyása már 2012 óta megfigyelhető, akkor több mint 900 ilyen vállalkozást tartottak nyilván, míg 2019-ben 832 működő céggel számolhattunk, jelenleg pedig 803 ilyen profilú vállalkozás működik Magyarországon. Ugyanakkor az árbevétel és az adózás előtti eredmény vizsgálata kedvezőbb képet mutat. Az árbevétel a 2016-os 104 milliárd forintról, 2018-ra 119 milliárd forintra emelkedett, míg az adózás előtti eredmény -118 millióról 7,5 milliárdra emelkedett a vizsgált időszakban.
Sok más szektortól eltérően, összességében az alkalmazotti létszám is bővülést mutat. 2019-ben 147 fővel több dolgozót jelentettek le a borászatok, mint 2016-ban. Ugyanakkor a végrehajtások és a kényszertörléseknek a működő cégek számához viszonyított magas száma azt jelzi, hogy a fizetőképesség területen sokan küzdenek kihívásokkal. A cégfluktuációs index (CFI) éves értékei, mivel átlagnál jóval kisebb értéket mutatnak azt jelzi, hogy a borászatok között alacsony a turbulencia, a piaci szereplők viszonylag állandóak.
Szintén optimizmusra adhat okot, hogy míg 2016-ban 20, 2017-ben pedig 19, addig 2018-ban már 22 olyan cég volt, melynek éves árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot. Ez a 20 adta 2018-ban a szektor összárbevételének 64%-át és foglalkoztatja az alkalmazottak 35%-át.
A szektor jövőjével kapcsolatban két meghatározó esemény történt a közelmúltban. Az Agrárminisztérium jelentése szerint az ágazat értékesítési nehézségekkel küzd, ezért a tavalyi évben olyan szabályokat alkottak (elsősorban a zöldszüret bevezetése és a kényszerlepárlás meghirdetése), melynek célja a fölös borkészletek megszüntetése és átirányítása volt. Idén pedig a hatékonyabb nyilvántartás érdekében módosítani tervezik a bortörvényt. A módosítás célja, hogy a Minisztérium pontos adatokat kapjon a tőkén lévő szőlő, a must, a folyó és a palackozott borok mennyiségéről. Ezzel egyrészt visszaszoríthatóvá válnak a borhamisítások, másrészt hatékonyabban tud a tárca beavatkozni a borkészítők érdekében a piaci folyamatokba. A másik meghatározó esemény, hogy a tárca meghirdetett egy 4 milliárdos promóciós programot, amely elsősorban a minőségi borok hazai és külföldi népszerűsítését szolgálja majd.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.