Ahol az adatok rendben vannak, ott nincs ellenőrzés

Már az első, online adatok alapján indult eljárások igazolták, hogy a rendszer új dimenziókat nyit a NAV ellenőrzési munkájában. Az Online Számla rendszerre épülő stratégia lényege ugyanis, hogy a hivatal a folyamatosan beáramló adatok segítségével szinte azonnal észleli az adózóknál felmerülő kockázatokat, és ezekre gyorsan, hatékonyan és arányosan tud reagálni.

Az Online Számla rendszer adatait a NAV az áfakiutalás előtti vizsgálatoktól kezdve, a követelésfoglalásokon át a csalárd adózók ellenőrzéséig számos területen hasznosítja. Sőt a rendszer a tisztességes adózóknak is segít észlelni az apróbb könyvelési, bevallási hibákat, így azokat saját maguk is javíthatják, és partnereik adatszolgáltatásait is kontrollálhatják. Ahol pedig minden rendben van, ott a NAV sem vizsgálódik.

 

Konkrét eseteknél látható jól igazán, hogy mi mindenre használható az online számlaadatok elemzésére épülő ellenőrzési metodika. A NAV jelzésére korrigálta például hibáját és 48 millióval több adót fizetett végül be az az adózó, akinek az áfaanalitikája és online számlaadatai egyeztek ugyan, néhány számla adótartalmát azonban nem szerepeltette az áfabevallásában. Vagy ha például a vevő folyamatosan jelenti a számlázást, akkor az eladó sem tudja eltitkolni az ügyletet, az adatok ugyanis összefutnak a NAV-nál. Amennyiben a számlakibocsátó elmulasztja az adatszolgáltatást, vagy bevallásaiban nem szerepelteti ezeket a bevételeket, vizsgálatra számíthat. Egy fűrészárugyártással foglalkozó cég partnere folyamatosan jelentette a számlázást a NAV-nak, de az eladó ezekről nem küldött online adatot, sőt a bevallásaiban sem szerepeltette ezeket a bevételeket. A vizsgálat hatására az adózó pótolta a számlaadat-szolgáltatását és még a hiányzó járulékbevallásait is, amelyekkel csaknem 4 millió forinttal növelte befizetendő adóját.

 

Az adóminimalizálók is hamar lebuknak, egy takarítócég például nem úszhatja meg az áfafizetést egy olyan társaság számláival, ami kizárólag építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. A NAV egyik vizsgálatában ugyanis kiderült, hogy nem állt kapcsolatban a takarító céggel az a kereskedő, akitől a számlák származtak, sőt a számlákon a társaság képviselőjének aláírása és a bélyegzője sem volt igazi. Azon túl, hogy a fiktív számlák befogadása kiderült, az adózó hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt is felelhet.

 

De az is előfordul, hogy a vevő hibázik, és olyan kontrolladatokat küld a NAV-nak, amik nem egyeznek az eladó által kibocsátott számlával. Ezeket a hibákat is azonnal jelzi a rendszer. Így járt egy vidéki büfés is, akinek vevője tévesen olyan összegről szolgáltatott kontroll adatot a NAV-nak, amekkora összegű számlát a büfés még soha sem állított ki. A hibát a vevő a NAV jelzésére azonnal kijavította. 

 

Azok a vállalkozások, akik az online számlaadat-szolgáltatást önhibájukon kívül mulasztják el, vagy hibásan teljesítik, a NAV támogató hozzáállására számíthatnak a jövőben is.