2019.12.12, Csütörtök
A Kiskunság a határtalan látnivalók földje
Bivalycsorda a Kiskunsági Nemzeti Park területén (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

A Kiskunság a határtalan látnivalók földje

hirado.hu

2019.05.30. 09:07

Az Alföldön, a Duna–Tisza köze ölében nyújtózkodó Kiskunság a végtelenbe futó füves puszták, a vadregényes róna és a tanyasi romantika otthona. A homoktenger dűnéi között mesés élővilág lakik: őshonos vadállatok, háziállatok, növényritkaságok, és csendes, védett természeti értékek sokasága található itt.

Hirdetés

A páratlan vidéki táj legnagyobb városa Kecskemét, amelyet Jókai Mór egykor „a puszták metropoliszának” is nevezett. Itt találjuk a végtelen róna őrzőjének, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának égisze alá tartozó Természet Házát is, ahol a hazai természetvédelem történetét, a magyar nemzeti parkokat, a Duna–Tisza köze jellemző élőhelyeit és a múltbeli mesterségeket bemutató állandó kiállítások láthatók.

 

Interaktív kiállítás mutatja be növény- és állatvilágát 

A Természet Háza kiállítása bemutatja a Felső-Kiskunság egyik jellegzetes madarát is, a túzokot, hiszen itt található talán az egyik legstabilabb túzokpopuláció. A faj korábban Európa összes pusztáin őshonos volt, de a Kárpát-medencében napjainkban szinte már csak Magyarországon fordul elő nagyobb számban.

Az utóbbi időben szintén meghatározó faj lett a szalakóta. Régen Európa-szerte elterjedt madárfaj volt, azonban állománya az 1980-as évek végére összeomlott. Az élőhelyének rekonstrukciójával és mesterséges fészekodúk kihelyezésével az állomány ismét gyarapodott – derült ki az M1 Itthon vagy! című műsorából.

 

Az ország legkisebb állatkertje

A Természet Háza és a nemzeti park igazgatóságának udvara összeér. Itt található hazánk területileg egyik legkisebb állatkertje is, a Kecskeméti Vadaskert, amely számos őshonos és egzotikus állatnak ad otthont. Százötven különböző állatfajjal és 500 egyeddel büszkélkedik az állatkert.

A vadaskertben ritkaságok és igazi különcök is élnek, mint például a mandrillok. Velük Magyarország területén csak a Kecskeméti Vadaskertben lehet találkozni. De itt él a szintén ritka petymeg is, egy Afrikában őshonos cibetmacskaféle. Kevesen tudják, de ő „állítja elő” az egyik legdrágább kávéfajtát a gasztronómia számára.

 

A növények bámulatos világát tárja elénk a Kecskeméti Arborétum mintegy 62 hektáron. A helyiek szeretettel járnak ide futni, pihenni, olvasni, és természetesen a növényekben gyönyörködni. Az arborétum számos különleges növénynek ad otthont, mint például a kanadai vasfának, amelyet azért neveznek így, mert olyan nehéz, hogy elsüllyed a vízben.

 

Kecskemét története több évezrede íródik

A város környékéről már Kr. e. 3000 tájáról származó leletek is tanúskodnak arról, hogy is éltek a vidéken. A Kunságot keresztülszelő és lakóit összekötő utak lassan kereskedelmi útvonallá formálódtak, így Kecskemét a települések közül kiemelkedett.

A Kecskeméti Rajzfilmstúdió kultikus helyszín, 1971 óta veszi ki részét a hazai rajzfilmmesegyártásból. Kezdetben a budapesti Pannónia Filmstúdió egyik műtermeként működött, a rendszerváltás óta pedig önálló műhely. A rajzfilmstúdió történetének egyik legismertebb, itt rajzolt meséje a Magyar népmesék. Megalkotója Mikulás Ferenc, aki a kezdetek óta vezeti a stúdiót. De nem csak a Magyar népmesékkel alkotott generációkon átívelő sorozatot a stúdió. Itt született a Vízipók-csodapók mesesorozat is.

 

A város építészete is különleges

Kecskemét nemcsak természeti környezetével, hanem építészetével és kiállításaival is hívogat. A város épített örökségének egyik csodája a Cifrapalota épülete. Kecskemét 1890-ben írt ki pályázatot új városháza tervezésére. Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei pedig olyannyira elvarázsolták a városvezetőket, hogy azok nem törődtek a felmerülő többletköltségekkel, és rábólintottak az építésre.

A ma múzeumként is tündöklő Cifrapalota jelenleg a szecesszió egyik legismertebb kecskeméti épülete. A Cifrapalotában bejárható a Kecskemét 650. születésnapjának évében debütált hangulatos várostörténeti kiállítás, aminek köszönhetően jobban megismerhető a város, és a mai formájához vezető fejlődésének mérföldkövei. Itt található a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből kialakított állandó kiállítás is, amely a 19–20. századi, illetve a kortárs magyar képző- és iparművészet emlékei közül válogat.

 

Kodály Zoltán és Katona József is Kecskemét szülötte

Kecskemét belvárosában, egy valaha volt letisztult, varázslatos miliőjű ferences kolostor épületében működik a nemzetközi viszonylatban is híres-neves Kodály Zenepedagógiai Intézet. A Kodály Zoltánról elnevezett intézmény falain belül pedig a névadóhoz köthető zenepedagógiai módszer alapján tanítják a világ szinte minden tájáról érkező hallgatókat. Kodálynak pedig egy mindenki számára nyitott kiállítás is emléket állít.

Katona József szülőháza ma múzeum, amely megidézi a Bánk bán szerzőjének alakját, és Kecskeméthez fűződő viszonyát is. Katona József tisztviselőként is szenvedélyesen szerette városát, akárcsak a színházat. 1826-ban a városvezetésnél kőszínház létrehozását kezdeményezte, ám hiába. Kecskeméten színház csak jóval Katona halála után, a Millennium évében épült. A nyitó előadás Katona József Bánk bánja volt.

forrás: hirado.hu

MegyeKiskunság

Hirdetés

Hirdetés