A fokozottan védett túzokból Magyarországon az utolsó számlálásnál a másfél ezret sem érte el a számuk. A ritka madárfaj biztonságát szolgálja az a fejlesztés, amelynek során az NKM a Kiskunsági Nemzeti Park területén összesen 35 kilométeres távolságban földkábellel váltja ki a légvezetéket.
„Kormányzati szempontból fontosnak tartom azt, hogy amit tudunk, megtegyünk környezetünkért és a hozzá tartozó élőlényekért. A túzok olyan állatfaj országunkban, amely manapság ritkaságnak számít, ezért is tartozik a védett fajok közé. Az Agrárminisztérium, az NKM, valamint a nemzeti park igazgatóságok és madárvédő szervezetek segítségével most előre tudunk lépni a túzokok védelmében és hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a jövő generációja is megismerhesse ezt a madárfajtát.” – mondta Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes.
Az NKM hálózati társasága, az NKM Áramhálózati Kft. csatlakozott az Agrárminisztérium és a nemzeti parkok túzokvédelmi projektjéhez és vállalta, hogy azokon a területeken, ahol a legnagyobb számban élnek a védett madarak, a légvezetéket földkábelre cseréli és elbontja a vezetékrendszert tartó oszlopokat.
„A túzok a magyar puszta jelképes madárfaja, az alföldi táj védjegye”– mondta Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető emlékeztetett: a madárvilágot fenyegető legsúlyosabb veszélyek egyike a szabadvezetékek mentén történő áramütés vagy ütközés miatti pusztulás. E probléma felszámolására jött létre az Akadálymentes Égbolt megállapodás. Hozzátette: nagy eredmény és büszkék lehetünk rá, hogy hazánk nemzetközi összehasonlításban is élen jár a szabadvezetékek madárbarát átalakítása terén.
Az NKM áramhálózati társasága a Dél-Alföldön 1000 km nagy-, 13 000 km közép- és 19 000 km kisfeszültségű villamos hálózatot üzemeltet, így kiemelt figyelmet fordít a környezet élővilágára.
„Amikor az NKM állami kézbe került, a villamos hálózat üzemeltetési és létesítési gyakorlatában kiemelt célként fogalmazta meg a madárvédelmi szempontok szem előtt tartását, ezért is cseréljük ki a jelenlegi légvezetékeket földkábelekre, hogy a madarak számára biztonságos környezetet teremtsünk. Az NKM a fejlesztési irányokat az országos madárvédő szervezetekkel és a nemzeti parkokkal közösen határozza meg. Büszkék vagyunk a madárvédelem terén elért eredményeinkre. A projekt 2018-ban kezdődött és a továbbiakban is folytatódni fog, mivel a környezetért felelős nemzeti vállalatként ökológiai lábnyomunk csökkentésére is törekszünk. ” – mondta Alkér Zoltán, az NKM infrastruktúra vezérigazgató-helyettese.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, Tatárszentgyörgy és Kunpeszér térségében év végére 35 kilométer hosszan teljesen elkészül a madarak számára biztonságos földkábel, amely megvédi a túzokokat a vezetékek okozta sérülésektől. A munka legkritikusabb részéhez egy speciális láncos kotrógépet kellett használni, amely alkalmas volt a kábelárok kiásására, megkímélve a Kiskunsági Nemzeti Park ősgyepes területét. Elkészült egy betonházas transzformátor állomás is, valamint befejeződött a végoszlopok cseréje és távműködtethető kapcsoló felszerelése.
Az áramütés okozta madárelhullások csökkentése érdekében mindennapos az együttműködés a nemzetipark-igazgatóságok szakembereivel és a Magyar Madártani Egyesülettel. Az NKM áramhálózati társaságának elosztói területén a középfeszültségű oszlopok negyede már madárvédő szigeteléssel és kereszttartó szerkezettel van ellátva.
Az NKM hálózatrekonstrukciós programjában legutóbb a nemzetközi hírű fotóművész és a madarak vonulását jól ismerő természetvédő, Máté Bence természetfotós segítette a villamoshálózati szakemberek munkáját. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben, a madarak vonulási útvonalában egy másfél kilométer hosszú, 30 oszlopból álló légvezetéket cseréltek biztonságos földkábelre az NKM szakemberei.
A túzok fokozottan védett faj, természetvédelmi eszmei értéke 1 000 000 Ft.
Projektvezetőjeként, több évtizedes tapasztalattal a háta mögött irányítja a veszprémi vár VEMÉV-SZER általi munkálatait Csehi Lóránt. A novemberi Hónap Mérnökét pályájáról, motivációiról és arról is kérdeztük, mi kell ahhoz, hogy valaki megtalálja a helyét építőmérnökként.
Hazánk egyik legszebb iskolaépületét 1932-ben avatták fel, a közelgő 100. évfordulóig pedig elvégzik a főépület külsejének rekonstrukcióját. A szakemberek hat ütemben, összesen mintegy 15743 négyzetméternyi felületet tisztítanak meg, javítanak ki és festenek le a műemléki védelem alatt álló intézményen.