2019.12.15, Vasárnap
Kiemelkedő jelentőségű települést találtak a régészek Kunszentmiklós határában
illusztráció - MTI

Kiemelkedő jelentőségű települést találtak a régészek Kunszentmiklós határában

mti

2019.03.04. 11:56

A lelőhely kulturális sokszínűsége, a leletanyag gazdagsága mind arra utal, hogy egy központi szerepet betöltő település nyomaira bukkantak.

Hirdetés

Egy középső bronzkori központ, valamint szarmata, avar és Árpád-kori házak részleteit is sikerült feltárniuk a régészeknek Kunszentmiklós határában - tájékoztatta Kovacsóczy Bernadett ásatásvezető régész az MTI-t.    


Jelentős gabonatermelés folyt a területen

A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta, a 10 ezer négyzetméter nagyságú területen egy 3500 éves középső bronzkori, a Vatya kultúra időszakából származó központot fedeztek fel. Több mint ezer régészeti objektumot sikerült feltárniuk a szakembereknek. A régész kiemelte: a terület leletanyagban kiemelkedően gazdag.   

Sok gabonatároló vermet találtak, emellett cölöpszerkezetű épületeket is sikerült megfigyelniük. A leletek jelentős gabonatermelésre és annak évről évre való elraktározására, valamint egy jól tagolt település nyomaira utalnak.   

A bronzkori település leletanyagából kiemelendő egy arany ruhadísz mellett sok csonteszköz, a kerámiák közül a finoman megmunkált bögrék, a feltehetőleg a Dunántúlról származó mészbetétes edények, valamint nagy valószínűséggel a Maros vidékéről oda került - díszítésében stilizált házat, madarakat és emberalakokat ábrázoló - edény.


Egy módosabb település lehetett a kunszentmiklósi

A megtalált kerámiatöredékekből arra is lehet következtetni, hogy a helyi fazekasok igyekeztek nagyon pontosan és hűen lemásolni, újraalkotni az oda került edényeket. A lelőhely kulturális sokszínűsége, a leletanyag gazdagsága mind arra utal, hogy egy központi szerepet betöltő, kiemelkedő jelentőségű település nyomaira bukkantak - fogalmazott Kovacsóczy Bernadett.    

A hátralevő több száz négyzetméternyi terület feltárását követően a régészeti leletek a Kecskeméti Katona József Múzeumba kerülnek, ahol megkezdődik a restaurálásuk.    

A Vatya kultúra Kr. e. 2000 és 1500 között a Duna mentén, valamint a Duna-Tisza közén élő pásztorkodó és földművelő népességnek az elnevezése. A kultúrára jellemzőek az erődített földvárak és a hosszan használt úgynevezett településdombok. Egy hosszan használt módosabb település lehetett a kunszentmiklósi is, amely a korszakban központi funkciót tölthetett be. Az előkerült objektumok széleskörű közép-európai kapcsolatokkal rendelkező népességről, fejlett földművelésről és állattenyésztésről tanúskodnak.

MegyerégészetbronzkorKunszentmiklóstörténelem

Hirdetés

Hirdetés