Az Energiahatékonyság Nemzetközi Világnapját március 6-án tartják világszerte, hogy felhívják a figyelmet az ésszerű energiafelhasználásra. Mivel egyre több energiára van szükségünk, ami felmelegíti a lakásokat, meghajtja a járműveket vagy előállítja a termékeket, az energia egyre értékesebbé válik, s még inkább igény mutatkozik az energiatakarékos megoldásokra mind az otthonainkban, mind pedig a közlekedésben.
Fiatal magyar, műszaki tanulmányokat folytató diákokat kérdeztünk arról, hogy ők milyen kihívást látnak az energiahatékony mobilitásban.
Az energia számos formában található meg, ami a hétköznapokban sokszor fel sem tűnik, a hiányát viszont annál inkább megérezzük. A világ energiaigénye növekszik, ami egyaránt a gyarapodó népességnek és a fejlődő életkörülményeknek köszönhető. A szakértők szerint 2050-ben dupla annyi energiát fogunk használni, mint az évezred elején, és az autók száma is megduplázódik: akár 2 milliárd jármű lehet használatban a mai 1 milliárddal szemben. Eközben az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése is egyre sürgetőbb. A kihívások kezelésében a technológiai fejlesztések jelenthetik a megoldást, amelyek úgy segítenék az energiahatékonyság növelését, hogy közben kielégítik a növekvő energiaigényt és környezetkímélő megoldást is jelentenek.
Energiaipari szereplőként a Shell szakemberei folyamatosan keresik a választ ezekre a kihívásokra, bevonva ebbe a legfiatalabb tehetségeket. A jövő mérnökeire nagy feladat vár, hogy egyrészt szem előtt tartsák az energiahatékonyságot a termék egész életciklusa alatt – a tervezéstől a gyártásig – másrészt, hogy megoldást találjanak a még több, de környezetkímélő energiafelhasználásra.
„A világ egyik első számú energiavállalataként fontosnak tarjuk, hogy még több és tisztább energiát biztosítsunk az embereknek. A fiatalokat arra szeretnénk inspirálni, hogy az innovatív gondolkodásmód mellett, az energiahatékonyság határait is folyamatosan feszegessék a mobilitásban, ezért is rendezzük meg idén immár 35. alkalommal a Shell Eco-marathon nemzetközi, energiahatékonysági versenyt” – mondta Bujdosó Andrea, a Shell Hungary Igazgatóságának elnöke. A kihívásra a diákok a tudományok, a technológia, a mérnöki tudományok, és a matematika területéről kapnak meghívást, hogy energiahatékony járművet tervezzenek és építsenek, amit aztán a pályán próbálhatnak ki élesben.
Azok a magyar fiatalok, akik a Shell Eco-marathonra építenek energiahatékony járműveket, jelenleg inkább az elektromos hajtású személyautók elterjedésében látják a jövőt. A győri Széchenyi István Egyetem csapata szerint a mobilitásban az energiahatékonyság fontos szempont a motorfejlesztésnél, és kiemelt szerepe van a károsanyag-kibocsátás csökkentésében is. „Az elektromos járműveknél az energiahatékonyság még nagyobb szerepet játszik, hiszen a mai akkumulátor és töltéstechnológiák esetén nem elhanyagolható szempont, hogy a tárolt energia mekkora hatótávot jelent. A hatótávot egyrészt lehet növelni az akkumulátor kapacitásának növelésével, másrészt pedig a jármű fogyasztásának csökkentésével” – mondta el Pusztai Zoltán, a SZEnergy Team csapatvezetője.
A Debreceni Egyetem Műszaki Karának csapata is hasonlóan látja a problémát. „Szerintünk a jövőben a legnagyobb kihívás a mobilitásban, és azon belül is az elektromos járműveknél, hogy hogyan tudják az energiát hosszú távon tárolni és maximálisan kihasználni úgy, hogy a legkisebb veszteséggel számoljanak” – tette hozzá Magyari Attila, csapatvezető.
A kecskeméti Kandó Kálmán Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájának diákjai a legfiatalabb generáció, akik Magyarországról energiahatékony járművet építettek. Szerintük - figyelembe véve a mai technológiákat - az energiahatékonyság talán az egyetlen válasz a környezeti problémákra. Habár a tananyagban egyáltalán nem foglalkoznak az energiahatékonyság kérdésével, a tanórákon kívül és a szakkörökön előkerül a téma. „Mindenképp megemlítendő az elektromos autózás fejlődése, azonban a jelenlegi közlekedésünk még nagyrészt a fosszilis üzemanyagokon alapul, az elektromos energia tárolása még nem tökéletes a technológiai fejlettség miatt. Viszont úgy gondoljuk, hogy ennek a technológiának a folyamatos fejlődésének hatására egyre inkább át fogunk állni az elektromos energiára, ahogy az a személyi közlekedésben már tapasztalható” – mondta Tóth István, aki a szoftverfejlesztésért felel a csapatban.
A Shell Eco-marathon verseny
A Shell Eco-marathon verseny olyan programot biztosít a középiskolás és egyetemista diákcsapatok számára, amelynek keretében energiahatékony mobilitási megoldások fejlesztése mellett a csapatban történő együttműködés területén is személyes tapasztalatot szerezhetnek. Arra szeretnék ösztönözni az egyetemistákat, hogy a tanulmányaikban használt ismereteket átültessék a gyakorlatba és minél energiahatékonyabb járművet építsenek, amivel a még innovatívabb mobilitáshoz is hozzájárulhatnak a jövőben. A verseny lényege, hogy melyik csapat járműve használja a legkevesebb energiát, és így ki tudna a legtávolabbra jutni. Már a tervezésnél figyelembe veszik, hogy milyen lesz a karosszéria vagy a futómű kialakítása, hogy minél kevesebb energiát veszítsenek mozgás közben. A vezérléssel vagy az egyedi telemetriai rendszerrel pedig optimalizálni tudják a jármű energiafelhasználását.
Még több információ: https://www.shell.com/make-the-future/shell-ecomarathon.html
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.