Kevés és drága lesz a gyümölcs - Pusztított a márciusi fagy

A hónap elején beköszöntött zord idő elsősorban a dunántúli, valamint a Bács-Kiskun megyei kajszi-, őszibarack és cseresznyeültetvényekben okozott veszteségeket, a mostani újabb fagyhullám pedig már a keleti, észak-keleti országrészen is jelentős károkat okozhat - nyilatkozta Népszavának Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Ez a három népszerű gyümölcs virágzik legkorábban, ezért ezeket sújtja leginkább a tavaszi hideg. A szakember elmondta, mínusz 5-10 fok között már jelentős lehet a rügykárosodás, de ha még napokig kitart a hideghullám, a többi gyümölcs, a szilva, az alma, a körte, a meggy is megszenvedheti. Termésbecslésre azonban az alelnök nem vállalkozott, annak májusban jön majd el az ideje, mint ahogy ekkor derülhet ki, hogy mennyivel lesznek drágábbak a tavalyinál a legkorábban virágzó gyümölcsfák termései.

 

Súlyosbítja a gondokat, hogy a keresett méretű és színezetű, jól szállítható termést adó fajták a legérzékenyebbek a fagyra. A 80 ezer hektáros hazai gyümölcstermő területről átlagosan évi 800 ezer tonna termést takarítanak be. Az időjárás függvényében az a mennyiség 400 ezer és 1,1 millió tonna között változik.

A márciusi fagyok a Dunántúlon, Csongrád és Bács-Kiskun megyében okoztak nagy károkat. A korai virágzású gyümölcsösök közül a kajszibarackosokban van ahol teljesen elfagytak a virágrügyek. Vannak azonban olyan gyümölcsök is, amelyek fagykárosodásáról nem szólnak a hírek, mert piaci termesztésük itthon gyakorlatilag megszűnt. Így például málna-, ribizli- és szederültetvényeket már alig találni Magyarországon. Korábban 7 ezer hektáron szüreteltek málnát, ma talán 200 hektár található még a Dunakanyarban. Ezek a gyümölcsök a hűvös, nedves éghajlatot kedvelik, nem bírták az utóbbi évtizedben kialakult aszályos időjárást. A bogyósok eltűnésében szerepet játszott a munkaerőhiány is. Egy hektár málnásra évi 4 ezer munkaórát kellett fordítani, míg azonos méretű almásra csak 600-800 órát.

A munkaerőhiány egyébként általában is égető gond a kertészeti ágazatban is. Óriási probléma, hogy a profi termelők külföldről kénytelenek beszerezni a szaktudást, a technológiát, a fajtákat. Az utóbbi 10-15 évben a hazai gyümölcskutatással foglalkozó műhelyek sem működnek - vélte Apáti Ferenc. A támogatási rendszer sem szolgálja a felzárkózást, mert a korszerűtlen, versenyképtelen termelési mód ugyanannyi pénzhez juthat, mint a korszerű technológiával és fajtákkal dolgozó gazdálkodó.

Ugyancsak hiányzik az öntözés, miközben ma már nem szabadna öntözés nélkül gyümölcstermesztésbe sem fogni - tette hozzá a szakember. Ehhez hozzájárul az öntözési, vízjogi szabályozás útvesztője is. Pedig öntözés nélkül jelentős hozamveszteséggel számolhat a termelő.

Hosszabb távon a hazai gyümölcstermelés csökkenésének ellenére is csak minimális drágulásra lehet számítani, mert a magyar termés helyett belép az import.

A szintén 80 ezer hektáron termesztett zöldség esetében elsősorban az egyre terjedő belvíz okoz gondokat. A gazdák nem tudnak kimenni a földekre, így a korai vetésű zöldségek, mint a hagymafélék, a gyökérzöldségek, a zöldborsó a szokásosnál később kerülnek a földbe. A márciusi fagy a hajtatott, kiültetett zöldségek esetében, a hidegfóliás káposzta-, illetve salátaféléknél okozott gondot. A belvizes területek miatt a korai vetésű zöldségek betakarítása már biztosan csúszni fog - jegyezte meg Ledó Ferenc a szakmai szervezet elnöke.

A szakember szerint zöldséget sem érdemes öntözés nélkül termeszteni. A kicsi, hagyományos módszerekkel tevékenykedő gazdaságok nehezen, vagy egyáltalán nem bírják a versenyt. Szorulnak vissza az egykor emblematikus zöldségfélék, mint a fokhagyma, amelynek a vetésterülete mára 800-900 hektárra zsugorodott. Jelenleg az import meghaladja a kivitelt ebből a fűszernövényből.

Ma még lehetetlen megmondani, hogy az 1,7-2,2 millió tonnás hazai zöldségtermés ide mennyisége melyik szélső értékhez közelít majd.

forrás: nepszava.hu / Bihari Tamás