Inspirációt hoznak a jövő újítói számára azok a neves szakemberek, akik a március 8-9-én Kecskeméten megrendezendő konferencia keretében adnak elő. Folytatjuk az őket bemutató sorozatunkat.
A sorozatunk előző részében megismert Jan Knippers mellett szintén „A jövő álmodói” plenáris szekcióban ad elő az osztrák születésű Horst Falkner professzor, akinek fontos technológiai fejlesztéseket köszönhetünk az építőiparban.
Németország legrégebbi műszaki egyetemén, Braunschweig-ban vezette a szerkezeti betonnal foglalkozó tanszéket – hajdan ide járt Friedrich Gauss is. Húsz évnyi izgalmas kutatás fűződik ehhez az időszakhoz, méghozzá a vasbeton oszlopok és lapok tűzállósága, az acél és polimer szálak víz alatti betonszerkezetekhez történő felhasználása, a kengyel nélküli előfeszített betongerendák és a födém nélküli vízfestett vasbeton szerkezetek terén. Az ő nevéhez fűződik a vasbeton szerkezetek egyik legjelentősebb 20. századi innovációja, a hézagmentes vasbeton szerkezet kialakítása, ami számottevő hatékonyság- és tartósságnövekedést jelentett. Nagyszabású tesztjeinek köszönhetően kimutatta az összefüggést a repedések vastagsága, valamint a terhelések és korlátozások hatása között.
Horst Falkner érdeme, hogy a szálerősítésű betont ma széleskörűen alkalmazzák egész Európában, mivel kifejezetten támogatta a Braunschweig Műszaki Egyetem és a Lipcsei Egyetem közti együttműködést ezen a területen. Különösen fontosnak tartotta, hogy a szálak segítségével javítsák a nagy teljesítményű cementalapú anyagok hajlékonyságát – ezirányú kutatásáért Befib életműdíjat is kapott. Lipcsei kollégáival együttműködve fontos szerepet vállalt a berlini Potsdamer Platz kialakításában, ahol az általa kifejlesztett szálerősítésű betont alkalmazták a víz alatti betontalpaknál. A professzor részt vett a Maglev mágnesvasút felügyeletében is.
Nem csak Európában szerzett ismertséget: Waterloo és Toronto egyetemein professzorként dolgozott az abban az időben épülő CN Towernél. Végül három év után Falkner visszatért családjával Stuttgartba, ahol partnerségre lépett a híres Fritz Leonhardt professzorral, akivel már pályafutása kezdete óta jó kapcsolatot ápolt. A Dr. Falkner mérnökirodában épületeket, hidakat és tornyokat tervezett és épített. A Lipcsei Egyetem tiszteletbeli doktorátussal jutalmazta munkásságát. Tíz évvel ezelőtt hagyott fel egyetemi tevékenységével, jelenleg tanácsadóként dolgozik és előadásokat tart.
A Büro Happold Engineering nemzetközi mérnöktanácsadó iroda világszerte 23 helyszínen működik, több mint 50 partnerrel és 1800 alkalmazottal, akik között ott vannak a világ legjobb tanácsadó mérnökei. Itt dolgozik 2016 óta a Kasseli Egyetemen végzett Markus Schoppe, aki 20 évnyi szerkezetmérnöki tapasztalattal rendelkezik, legfőbb területei a meglévő épületekben és faépületekben zajló tervezés és építés. A konferencia első napján, a délutáni, „Fókuszban az innovatív szemlélet” című szekcióban lehet majd vele találkozni.
Mielőtt csatlakozott a Büro Happoldhoz, Schoppe a Pichler Ingenieure és WTM Engineers GmbH speciális mérnöki irodákban szerzett tapasztalatot. Dolgozott többek között a svájci Max Dudler építésszel, és a „code unique” németországi építészirodával is. Szívesen vesz részt tervezőversenyekben egyéb építészekkel. Erős kapcsolatot ápol az építészettel és belső tervezéssel.
Schoppe a Büro Happold berlini irodájában a szerkezeti mérnöki részleg csapatvezetőjeként többek között olyan projektek élén áll, mint a Mercedes Platz Berlin, egy új szórakoztató negyed az Eastside Gallery és a Mercedes Benz Arena közelében. A Tetris Berlinen, a város szívében a régebbi Tacheles helyén épülő, hotelből, irodákból, lakóépületekből és üzlethelyiségekből álló komplexumon, és a Grand Central Berlinen, a Berlin Hauptbahnhof (berlini központi vasútállomás) közelében található irodaépületen is dolgozik.
Az IDEA Conference 2018 több okból is hiánypótló programot kínál a hazai mérnököknek. Az egyik ilyen ok, hogy a rendezvény nemzetközi szintű kitekintést ad a tervező szakmába kiemelkedő előadók szerepeltetésével.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.