26 éves küzdelem után ér révbe az M5-ösből kifelejtett Kunszállás

Huszonhat éves várakozás után készülhet el egy Bács-Kiskun megyei település mindennapjait döntően befolyásoló fejlesztés. Az elképesztő történet mögé az egyik kulcsszereplőjével próbáltunk meg betekinteni, aki polgármesterként hosszú évek óta dolgozik a megoldáson.

Az autópálya csak hátrányokat hozott

„A kunszállási autópálya-feljáró terve már 1991-ben elkészült, miután része volt az M5-ös autópálya koncessziós szerződésének” – ezzel kezdi a települést 11 éve irányító Kovács Imre az interjút. Miután az M5-ös koncessziós szerződésben épült meg négysávos formájára, a tulajdonosa és az üzemeltetője jelenleg is az Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. A falu vesszőfutása akkor kezdődött, amikor az AKA az 1996-ban elkezdődött építkezésekben nem valósította meg a tervezett kunszállási lehajtóágat.

„Mivel a nyomvonal egész közel haladt a településünkhöz, a forgalom hatásait magával hozta, illetve hermetikusan elzárt minket a keletre eső földterületektől” – ecseteli Kovács Imre. „Értelemszerűen a falu csak úgy adta a beleegyezését a nyomvonalba, hogy cserébe épüljön ki egy csomópont az 5401-es, vagyis a tőlünk régi 5-ös útra vezető mellékút és az autópálya között.”

26 éve nőnek a fák a kisajátított területen

A falu szélső utcájától mindössze 400 méterre futó autópályán ma is egyértelműen felfedezhetőek az eredeti terv nyomai. A felüljáróról látszik, hogy a vadrácsok szélesebbek annak érdekében, hogy a lehajtósáv elférjen, illetve az is, hogy a leállósávok a majdani gyorsítósávnak megfelelően szintén szélesebbek. De ugyanezt jelzi, hogy a leendő csomópont miatt kisajátított területeket benőtték a fák az elmúlt 26 évben, továbbá a felhajtóhoz az egyik oldalon annak idején elkészült a földhányás. Kovács Imre hozzáteszi, azt hogy a tervek valóban léteztek, idén december elején személyesen le is ellenőrizte, miután egy találkozón (melyen az AKA, az NFM, és a belügy vett részt) most először lehetősége volt betekinteni a koncessziós szerződésbe.

Szintén nyomós érv a folytatás mellett, hogy a nagyságrendileg milliárdos beruházásból maga hídszelvény már elkészült, ez képezi a felüljárót a régi 5-ös főútra vezető 5401-es út számára a megépült M5-ös felett. „Árulkodó jel, hogy a híd jóval szélesebb annál, ami egy négyszámjegyű út átkötését biztosítja.” A polgármester fel is sorolja azokat költségtételeket, amiket már nem kell fedezni, ha újraindul a fejlesztés: „Az állami kisajátítás, a csomópontnak megfelelő hídszelvény, a földmunka egy része már adott, ami nem kevés pénz.”

A polgármester sorsszerűen egy külföldi útja közben is a hosszú évek óta hiányolt beruházással találkozott. „Az internet akadozása miatt nem működött az autóban a helymeghatározó program, ezért végül vettem egy Európa-térképet Belgiumban. Láss csodát, rajta volt a kunszentmiklósi lejáró!”

Egészen a miniszterelnökig elment a falu vezetője

Hogy hol veszhetett el a teljesen megalapozott és meg is tervezett beruházás? A válaszhoz ahhoz egészen 1995-ig kell visszamenni. „Az AKA ekkor kérvényezte az államtól a kunszállási csomóponton a fizetőkapuk telepítéséhez az engedélyt a lehajtó megépítéséhez. Erre azonban elutasító választ kapott azzal az indokkal, hogy változott a koncepció, nem lesznek fizetőkapuk. Ekkor a beruházó elállt a megvalósítástól.”

A település ettől kezdve folyamatosan kérte a megépítést, mindhiába. A hivatalát 2006 óta betöltő jelenlegi polgármester szintén számos levelezést folytatott az aktuális kormányzattal a beruházás érdekében. „Minden évben igyekeztünk melegen tartani a témát” – fogalmaz Kovács Imre. Az időközben 2004-ben, az AKÁ-ban tulajdonrészt szerző államtól Kunszállás többször is olyan választ kapott, hogy az állam nem tett le a beruházásról, megvalósítják, amint gazdaságilag, forgalmilag indokolt lesz. „Hivatalosan nem is lehetett elutasítani, miután szerződéses kötelezettség volt a megvalósításra.”

Kovács Imre a jobb és baloldali kormányok alatt egyaránt többször megkereste a közlekedési államtitkárt, egy alkalommal a miniszterelnöknek is elvitte a falu üzenetét. „A Fidesz kongresszusára sikerült eljutnom meghívott vendégként. Az 1500 fős rendezvényen addig próbálkoztam, míg végül kezet foghattam Orbán Viktorral, és gyorsan előjöttem a lejáróval. Megfogadtatta velem, hogy írásban is jelezzem a problémát, tehát megérte elmenni.”

Napi 1200 tonna gabona önmagában érdemelne egy feljárót

Az állam által emlegetett gazdasági indokoltsággal már jó ideje nem volt gond, miután 2005-ben a Júlia Gabonamalom éppen a korábbi ígéretek hatására a falu határába telepedett.  A német-magyar tulajdonú, évi 13 milliárdos árbevételű, 50 főt foglalkoztató társaság éppen elegendő okot szolgáltat az autópálya-kapcsolat létesítésére. Közel 600 tonna tengelyen szállított gabona érkezik naponta a kunszállási malomba, és ugyanekkora mennyiség távozik a malomból. Ez azt jelenti, hogy napi szinten 35-40 kamionnak kell átküzdenie magát az alacsonyabb rendű 5401-es úton. „Az már önmagában elég indok, hogy havi 2000 tonna liszt, durumdara, takarmánykorpa termelőjeként az üzem az ország éves gabonaszükségletének több, mint 15 százalékát őrli meg” – érvel a falu vezetője.

A termék jelentős része exportra kerül, a visegrádi országokba, azon belül főleg Lengyelországba szállítják autópályákon keresztül. „Ám ehhez előbb dél felé, Kiskunfélegyházáig mennek, majd egy közel 20 kilométeres kör után a saját gyáruk mellett húznak el a sztrádán a kamionok.” Ezek az utak természetesen nem ehhez a terheléshez lettek kialakítva, így folyamatosan újítani kell őket a rongálódás miatt. Ettől is nagyobb gondot jelent, hogy a kamionoknak át kell menniük a falun. „A falu kultúrházán, de az édesanyám házán vagy számos más házon is látjuk a repedéseket, amiket a 40 tonnás járművek okoznak.” A kamionforgalom 70 százalékkal fog csökkenni, ha átadják a feljárót, csak az a 30 százalék marad meg, ami belföldre nyugati irányba viszi az árut.

Egy szakértői vizsgálat hozta a fordulatot

A polgármester már arra is gondolt, hogy erélyesebb eszközökhöz folyamodik, de végül nem volt rá szükség. Jelentős fordulatot hozott az ügyben a 2016-os év, amikor Kovács Imre kitartó lobbijának köszönhetően Lezsák Sándor országgyűlési képviselő javaslatára az akkori szakállamtitkár Tasó László szakértői vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat tárgya a térség településeihez kiépítendő autópálya-kapcsolatok indokoltsága volt. Ennek során több környező falu kérvénye közül egyedül a kunszállási igényt nyilvánították jogosnak az év végén.

A szakértői vizsgálat döntését jó irányba terelte, hogy a környező települések ugyanígy érdekeltek a projektben. Ennek megfelelően még 2015-ben Kunszállás, Bugac, Fülöpjakab, Városföld, Kiskunfélegyháza, és Kecskemét szándéknyilatkozatot írtak alá a lehajtó érdekében. Hogy a megyei jogú város miért volt érdekelt, így érzékeltette Kovács Imre: „Viccesen azt mondtuk a Mercedes új munkavállalóinak szervezett településbörzén, hogy ha a műszak végén 8 perc múlva akarsz hazaérni, válaszd Kunszállást, ha 22 perc múlva, akkor válaszd Kecskemétet.”

A döntés eredményeként idén novemberben a Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a belügyminisztérium átcsoportosított az önkormányzati kereteiből 525 millió forintot a kunszállási projektre.

Már a jó hírtől bepörgött a település

A legutolsó lépés a már említett tárgyalás volt az NFM, a belügy, a ma már újra magánkézben (a Strabag-csoporthoz tartozó osztrák cég tulajdonában) levő AKA és Kunszállás képviselői között december 1-én. „Egy kőkemény, többórás, ugyanakkor nagyon konstruktív hangulatú megbeszélés volt, melyen az AKA részéről teljes nyitottság fogalmazódott meg. A projekt állami forrásból valósul majd meg, az AKA lesz a beruházó és természetesen az üzemeltető is.” Az üzemeltetői szempont is a megvalósítás mellett szól, hiszen jelenleg a Kecskemét és Kiskunfélegyháza közötti 30 kilométeren nincs megfordulási lehetőség az autópályán a karbantartó járművek számára.

Az állami támogatás hírének hatására újra felerősödtek a korábbi befektetői érdeklődések Kunszálláson. „Egy csúszócsapágy-gyár raktárbázisa és egy napelemgyár is a településre érkezhet. Mi ebben gondolkodva már meg is kezdtük a szükséges területek felvásárlását. Már most készülünk arra, hogy egy mini ipari parkkal kiszolgáljuk a csomóponttal kialakuló gazdasági érdekeket.” A település átjelentkezett a kiskunfélegyházi járásból a kecskeméti járásba, hogy minél jobban ki tudja aknázni az egyre jelentősebb kecskeméti fejlesztések hatásait. „A más vidéki településekről a munkaerőigény miatt Kecskemétre költözők benn a városban nem kapnak egy lakást a saját korábbi lakhelyük árából, nálunk viszont célba tudnak érni.” Kunszállás el is jutott odáig, hogy már nincs eladó ingatlanja. „A lakosságszám nő, már új telekosztások indultak.”

Itt a kulcs, itt a malom!

A falu vonzerejét egy korábbi beruházás is sikeresen növelte, néhány évvel ezelőtt egy E-autó töltőhelyet hoztak létre, elsősorban a település-marketinget erősítendő. A kutat ugyanis egyelőre nem sokan használják, viszont rengeteget cikkeztek róla, Kunszállás nevét bedobva a köztudatba. „Ráadásul felkerültünk az E-töltők európai térképére, amit folyamatosan növekvő réteg használ, köztük komoly döntéshozók is vannak.”

Legutóbb például egy osztrák Tesla Szentesre tartott az M5-ösön, amikor a lemerülés szélére jutott, Kunszentmiklósnál lehajtva visszajött Kunaszállásra, jókora feltűnést keltve. „Ez az osztrák most rátalált Kunszállásra, lehet, hogy éppen egy gyárat akar telepíteni a térségbe” – mutat rá a polgármester a szemlélete lényegére. „A töltő azzal, hogy megmentette, akár hozhat is egy beruházást a faluba.” Hogy mennyit jelent egy apró benyomás, arra a Júlia-malom is jó példa. A német befektető a környéket tesztelve Kunszállásra is betért, és elfogyasztott egy ebédet az akkori polgármesterrel. Eközben elejtette az autónyitóját. „Egy nénike azonnal behozta a polgármesteri hivatalba, bár nem igazán tudta, mire való, mert nem volt kulcsformája. Mondták a németnek, itt a kulcs, nemsoká jött a válasz, itt a malom!”

A falun átvezető út is megújul

Kovács Imre elmondása szerint az 1991 óta várt kunszállási lehajtó átadása 2019 őszén várható. A megvalósulás szűk keresztmetszete a környezetvédelmi terv, melynek egy teljes éves vegetációs időszakot kell megvizsgálnia. „Ezt tavasszal el kell indítani, hogy 2019 tavaszán indulhasson a beruházás” – mondja a polgármester.

Növelni fogja a fejlesztés hatékonyságát, hogy a majdani csomóponthoz vezető 5401-es útnak az autópályától a falun keresztülvezető szakaszát is fel fogják újítani. „Ez már 300 millió forinttal benne van a megyei fejlesztési tervben. Az Uvaterv Zrt. már el is készítette a projekthez szükséges terveket.”

Hegedűs Gergely