2018.06.20, Szerda

Hirdetés

Thorma János és a nagybányai alkotók művészetét bemutató kiállítások nyílnak Kiskunhalason
MTI Fotók: Ujvári Sándor

Thorma János és a nagybányai alkotók művészetét bemutató kiállítások nyílnak Kiskunhalason

mti

2017.11.18. 20:41

Thorma János és a nagybányai alkotók művészetét bemutató kiállítások nyílnak az új épületszárnnyal bővült kiskunhalasi Thorma János Múzeumban. 

Hirdetés

A múzeum új épületszárnyának és kiállításainak megnyitását megelőző sajtótájékoztatón Szekeres Pál, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa szombaton hangsúlyozta: "a mai világban az értékrendek nem igazán vannak a helyükön", de a templomok mellett a múzeumokban még mindig lelkében építkezhet mindenki.
A nagybányai alkotók magyar tájakat és magyar emberek sorsát festették meg vagy formálták szoborrá, még akkor is, ha a sors úgy hozta, hogy az alkotásokról visszaköszönő tájak már egy másik országban vannak. Munkáik "az egyetemes magyarság értékeit gazdagítják, a hit bizományai" - fogalmazott.
A nagybányai festőiskola művészeinek alkotásai egy olyan örökséget képeznek, amely a mai napig meghatározza a magyar művészetet, hiszen a modern magyar festészet bölcsőjének is tekinthető - tette hozzá. 

Szakál Aurél, a kiskunhalasi Thorma János Múzeum igazgatója az intézmény legjelentősebb napjának nevezte a kiállítás megnyitását, mert mint mondta, 80 évvel Thorma János halála után végre méltó módon mutathatják be két monumentális festményét, az Aradi vértanúk és a Talpra magyar! című alkotásokat.
Az igazgató szerint a múzeumnak ugyanis az a dolga, hogy "a múlt tárgyait megőrizze, és megszólaltassa". Thorma János 50 évvel az 1849-es események után azért festette meg az aradi vértanúk kivégzését, hogy méltó emléket állítson a történteknek. 
Emlékeztetett: a mai Magyarország területén nem nyugszik egyetlen aradi vértanú sem. Sírhelyeik így nem látogathatóak, ezért a hatvanas években szegedi egyetemisták a Kiskunhalason 1960 óta látható képnél, mint egy emlékmű előtt rótták le tiszteletüket a szabadságharc mártírjai előtt. 
Az új, 200 négyzetméter alapterületű, háromszintes múzeumi épületszárny építése márciusban kezdődött, melynek során a 2011-ben elkészült szárnnyal teljesen egységes arculat kialakítására törekedtek. A fejlesztést mintegy 400 millió forintból valósították meg, köztük több pályázati forrással. A múzeum új részének alagsorában a nagybányai művészetet bemutató Bay Gyűjtemény kapott helyet. Az értékes műveket - több mint fél évszázados gyűjtés után - az erdélyi származású orvos házaspár, Bay Miklós és felesége ajánlotta fel a településnek, azzal a kitétellel, hogy a gyűjtemény elhelyezésére egy alkalmas kiállítóteret biztosítanak. A Bay Gyűjteményben 35 művész 60 festménye és 9 szobra látható. 
Egy szinttel feljebb, a földszinten lévő Thorma Galériában Thorma János 45 festménye kapott helyet, köztük az Aradi vértanúk és a Talpra magyar! című alkotások a régi épületből kerültek át az új szárnyba. Az új Thorma Galériában látható tárlat az intézmény saját anyagából, a Magyar Nemzeti Galériából és további gyűjteményekből válogatott alkotásokat mutat be. 
A fejlesztés eredményeképpen a világ legnagyobb Thorma János állandó kiállítását és Magyarország legnagyobb nagybányai festészeti tárlatát alakították ki. 
Az új épületszárnyat Dóka József kiskunhalasi építészmérnök, a kiállítást pedig Zalatnai Pál kecskeméti grafikus tervezte. 

Bay Miklós műgyűjtő, a Bay Gyűjtemény alkotásainak adományozója a sajtótájékoztatón elmondta: a nagybányai művésztelep és festőiskola döntő hatással volt a 20. század eleji magyar művészet fejlődésére. Alapítói úgy gondolták, egy magyar festő a gondolatait, a témáit a magyar emberekről, a magyar vidékről kell, merítse. 
Thorma Jánosról kiemelte: soha nem stílusokban gondolkodott, hanem képekben. Kifejezési módját mindig mondanivalójához, témájához igazította, és e szerint festett. Sokszor több, akár négy stílust is alkalmazva alkotta meg egy-egy festményét. Kiemelte, bízik benne, hogy adományuk ráirányítja a figyelmet a kevésbé ismert nagybányai festőiskolában tanult művészekre.
Mint mondta azt itt kiállított műtárgyak az összmagyarságnak szólnak, ezért mindenkinek meg kell ismernie ezeket az alkotásokat, így nem maradhattak tovább magángyűjteményben - tette hozzá.     

 

Thorma János Kiskunhalason született, majd még gyermekként Nagybányára került. Pályafutását 1887-ben Budapesten Székely Bertalannál kezdte, 1888-ban a müncheni Hollósy-iskolában, 1889-ben a Bajor Királyi Képzőművészeti Akadémián, majd 1892-től a párizsi Julian Akadémián folytatta. Az alkotó 1896-ban az európai hírűvé vált nagybányai művésztelep egyik alapító tagja, évtizedekig számtalan művész tanára, majd 1919 után vezetője volt. Főleg realista és 1848-1849-es témájú festményeiről nevezetes. Kései korszakában azonban plan air, impresszionisztikus műveket is alkotott, melyek kevéssé ismertek napjainkban.    

Öt éve nagyszabású európai vándorkiállítást rendeztek művészetének bemutatására.

KiskunhalasThorma János MúzeumThorma Jánosnagybányai alkotók

Hirdetés

Hirdetés