A Kiskunsági Nemzeti Parké az első hazai virtuális térkép, amivel ugyanúgy bejárhatunk egy természetvédelmi területet, mint a google street view-val a városi helyszíneket. A nemzeti parkok különleges élőhelyein még nemigen jár a google kamerás autója, ezért a természetvédelmi szakemberek és természetfotósok maguk készítették el a Böddi-szék virtuális térképet.
A 360 fokos tájképekkel ugyanúgy körbenézhetünk, mint a városban csak itt a nevezetes objektumok nem utcák és épületek, hanem juhhodály, partifecsketelep, gémeskút és madármegfigyelő torony, a járókelők helyett pedig gulipánok, récék, táplálkozó gólyatöcs csapat, vagy épp egy különleges, pókot utánzó orchideaféle az, amire érdemes ráközelíteni.
„Ha egy kirándulásra előre felkészül az ember, sokkal több mindent fog felfedezni és megérteni a körülötte lévő érdekességekből. A virtuális túrát nem az igazi helyett, hanem inkább az arra való felkészülésként ajánljuk a természetet kedvelőknek.” – mondta Bankovics András, a Böddi-széken zajló természetvédelmi program vezetője.
A Böddi-szék csak első pillantásra tűnik „üres” pusztának. Ha jobban megnézzük, felfedezhetjük, hogy egy rendkívül változatos és sokszínű élőhelyen barangolunk, ahol különleges sótűrő és sókedvelő élőlények vesznek minket körül.
Májusban a mélyebb fekvésű területeket a pozsgás zsázsa fehér virágtengere borítja, a szikpadkákon pedig kamilla virágzik, de megtalálhatók itt orchideafélék is, például az agárkosbor és a pókbangó. Madarak közül több fokozottan védett faj fészkel a Böddi-széken: például széki lile, ugartyúk vagy gulipán, de láthatunk tavasszal fiókákat vezető récéket, vadludakat, vagy a költőládája közelében vadászó kékvércsét is.
A Böddi-szék nemzetközi jelentőségű vízi- és partimadár élőhely Európában, így a vizes élőhelyek védelmére létrehozott Ramsari Egyezmény hatálya alá is tartozik. Az őszi madárvonulás idején óriási rajta a forgalom. Számos olyan faj, melynek a vonulása és telelése tengerparti élőhelyhez kötött, Európát átszelve elsőként itt, a Kárpát-medence sekély vizű szikes tavainál talál a tengerpartihoz hasonló életfeltételeket.
A Kárpát-medence szikes tavainak nagy része az utóbbi évtizedekben sajnos már eltűnt. A Böddi-széken is megindultak olyan kedvezőtlen folyamatok, mint a legeltetéses állattartás visszaszorulása miatt a szikes gyepek elnádasodása, vagy pedig a szikes tavat kettészelő csatornának a természetes vízjárást átalakító hatása. E kedvezőtlen folyamatok megállítása és visszafordítása érdekében nagyszabású természetvédelmi programot indított a Kiskunsági Nemzeti Park. 2013-ban egy csaknem kétmilliárdos költségvetésű élőhelyfejlesztési munka előkészületei kezdődtek meg a területen. Az unió LIFE+ elnevezésű természetvédelmi alapjának támogatásával hamarosan újra egyesíteni fogják az ötvenes években csatornával kettévágott szikestó-medret.
„A célunk az, hogy a természetes vízjárás helyreállításával és a mélyebb fekvésű, elnádasodott szikes gyepterületek kilegeltetésével jelentősen kiterjesszük a madarak által kedvelt, sekély szikes vízzel borított nyílt vízi területet. Ez most körülbelül 180 hektár, de az elnádasodott gyepterületek megfelelő kezelésével ezt a projekt végéig megduplázhatjuk.” – mondja Bankovics András a program vezetője.
Ha számítógépe azt jelzi, hogy képernyője nem elég nagy felbontású a virtuális barangoláshoz, a „Navigáció” gombra kattintva, az oldal tetején átválthatja mobiltelefonos felbontásra.
A Böddi-széki kilátó szabadon látogatható; a terület megismerése minden évszakban megér egy kirándulást.
A HE-DO dolgozik a projekten (illetve alvállalkozóként a KM Építő is részt vesz a kivitelezésben), melyben egy magyar-szlovák államhatáron futó összekötő út rézsűcsúszását javítják ki.
A három épületben húsz lakást alapítanak ki; a földszinten pedig a közösségi terek, illetve az igényeknek megfelelő szolgáltatóegységek működnek majd.