Enyhe, csapadékos tél áll mögöttünk, ami a Kárpát-medencében nem ritka, sőt, évről évre egyre gyakoribb. Ez persze kedvez a fűtésszámlánknak, de mi a helyzet erdeinkben?
Az enyhe tél valójában nem kedvez az erdőknek és a fakitermelésnek. Az optimális idő a fagypont alatti átlaghőmérséklet, hóborítottság lenne, de ilyen az idén nem sokszor volt.
A rendkívüli, csapadékos időjárás következtében országszerte megduzzadtak a folyók, a múlt héten többek között a Rába, a Sajó, az Ipoly, a Zagyva, a Körösök és a Tisza árteréből is mentették a fát az erdőgazdálkodók. Az igazi kár azonban nem is közvetlenül a kint hagyott rönkökben jelentkezik, hanem abban, hogy március 15-ig sok helyen már nem is lehet rámenni a területekre, utána pedig a természetvédelmi szabályok nem engedik a munkavégzést. Így aztán a fakitermelők és a magán-erdőgazdálkodók egy része kényszerből a szezont 1-1,5 hónappal korábban zárta le, de jóval kevesebb a munka az állami erdőgazdaságok néhány erdészeténél is – írja az Erdő-mező Online szakportál.
Súlyos problémát jelent az árvíz az ártéren elhelyezkedő erdőkben, ahol több fakitermelő brigád munka nélkül maradt az időjárás miatt. A NEFAG Zrt. erdeinek egy jelentős része közvetlenül a Tisza mentén fekszik, amelyek többsége ráadásul Kiskörétől Szolnokig védett terület. Ezekből az erdőkből a fakitermelők március 15-től szintén kiszorulnak, ám a folyó vízszintjének emelkedése miatt a favágás jóval előbb befejeződött.
„Ez az áradás nagyon érzékenyen érint bennünket. Tiszapüspöki környékén, Besenyszög-Szórópuszta területen termeltünk, amit azonban már két hete be kellett fejeznünk. A múlt héten próbáltuk a fát menteni, de a sok eső miatt a saras utakon ez sem volt hatékony, így némi rönk bent maradt a területen” – mondta el az Erdő-Mező kérdésére Donkó Károly, a NEFAG Zrt. Szolnoki Erdészetének erdészeti igazgatója.
Az enyhe idő a letermelt faanyag minőségére is hatással van: idő előtt megindul a fákban a nedvkeringés és a letermelt faanyag megrepedhet a magasabb víztartalom miatt. Emiatt esetleg gomba is megjelenik benne, ami tovább rontja a minőséget.
Amíg az ország nagy részén akadoznak a fakitermelési és szállítási munkák, addig a kiskunsági erdők zömében akadálytalan a munkavégzés, a fagymentes időjárás egyaránt jelent előnyt és hátrányt.
„Mivel erdeink döntő többsége a korábbi futóhomok területén található, így társaságunknál a munkavégzést hátráltató gondok elenyészőek” – mondta el a Bácsmegye kérdésére Sulyok Ferenc, a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója. „Az ellátási problémák kiküszöbölése miatt a faanyagot felhasználók számára ilyenkor ezek a területek felértékelődnek” – tette hozzá.
A homoktalaj ilyen időjárási helyzetben a faültetés számára is kedvező. A hosszabb erdősítési idény pedig precízebb munkavégzést és biztosabb megeredést biztosít. A Homokhátságon az elmúlt évtizedekben jelentős talajvízhiány alakult ki, amelynek enyhítését ez a rendkívüli, esős időjárás segítheti is.
A vezérigazgató az árnyoldalakról is tájékoztatott minket: a fagymentes időjárás általában előre jelzi valamely erdei kórokozó vagy kártevő túlzott elszaporodását. „Számos invázióra hajlamos rovarkárosítónk mediterrán vagy legalábbis délebbi származási körzetekből eredeztethető, így könnyen érthetővé válik, hogy az enyhe tél csak újabb lökést ad elterjedésüknek, de természetesen ilyen körülmények mellett a hazai károsítók is nagyobb arányban tudnak áttelelni” – tudatta.
Forrás: erdo-mezo.hu, Bácsmegye
Fotók: erdo-mezo.hu, kefag.hu
Projektvezetőjeként, több évtizedes tapasztalattal a háta mögött irányítja a veszprémi vár VEMÉV-SZER általi munkálatait Csehi Lóránt. A novemberi Hónap Mérnökét pályájáról, motivációiról és arról is kérdeztük, mi kell ahhoz, hogy valaki megtalálja a helyét építőmérnökként.
Hazánk egyik legszebb iskolaépületét 1932-ben avatták fel, a közelgő 100. évfordulóig pedig elvégzik a főépület külsejének rekonstrukcióját. A szakemberek hat ütemben, összesen mintegy 15743 négyzetméternyi felületet tisztítanak meg, javítanak ki és festenek le a műemléki védelem alatt álló intézményen.