2025.02.05, Szerda

Történelem női szemmel - Ugron Zsolna dedikált a Libriben

2013.12.08. 08:38

A kolozsvári születésű Ugron Zsolna Úrilányok Erdélyben című sikerkönyve után most első történelmi regényét dedikálta szombat délután Kecskeméten a Malom Központ harmadik emeletén található Libri könyvesboltban.

Az Erdélyi menyegző című alkotás a 17. század egyik leghírhedtebb, legtitokzatosabb alakját, a bűbájos boszorkányt, Báthory Annát idézi. A körülrajongott és gyűlölt Báthoryak világát, ahol az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy asszony boldog akart lenni. A közönségtalálkozón Kriskó János beszélgetett a fiatal szerzővel.

Hosszú ideig újságíró volt. Hogyan jött a könyvírás ötlete?

- Televíziónál dolgoztam Magyarországon, ahol leginkább egyperces, negyven másodperces anyagokat készítettem, ez elég messze áll a több száz oldalas könyvek világától. Az újságírás után azonban úgy alakult az életem, hogy hazaköltöztem Erdélybe és miközben teljesen más területen dolgoztam elkezdett hiányozni az írás. Szerettem volna valami olyat csinálni, ami csak rólam szól. Márpedig az írás egy magányos munka, úgy is mondhatjuk, hogy egy önző tevékenység, hiszen az ember csak egy papírlappal és a saját gondolataival van elfoglalva. Így született meg az első könyvem, Úrilányok Erdélyben címmel. Nem is terveztem többet, de aztán olyan elsöprő, váratlan sikere lett, hogy a kiadó további munkára biztatott, így tartunk most már a harmadik könyvnél.

Az Erdélyi Menyegző Báthori Annának, Báthori Gábor fejedelem húgának a története. Egy fiatal írónő miért ilyen távoli, négyszáz évvel ezelőtti korba nyúl vissza?

- A legőszintébb válasz erre az, hogy én magam nagyon szeretek jó történelmi regényeket olvasni és a mostani magyar kortárs szerzők írásai közül valahogy hiányzott nekem ez a terület. Így fogalmazódott meg az ötlet, hogy valami olyat kellene alkotni, amit én is szívesen elolvasnék. Báthory Anna személye pedig egy régi flörtöm. Találkoztam vele Móricznál és később Makkai Sándor Ördögszekerében, ahol még szélsőségesebb karakterként jelent meg. Kamaszkorom óta szokásommá vált, hogy úgy olvasok történelmi regényeket, hogy ha megtetszik valaki belőlük, akkor annak utánanézek. Felkutatom, hogy milyen valós dolgokat tudunk róla és mennyi a fikció. Báthory Anna esetében elmondható, hogy nagyon kevés igazi tény áll rendelkezésre, leginkább csak korabeli pletykákból tevődik össze az a kép, ami róla él a fejekben. A könyvemben igyekeztem ezekre a tényekre hagyatkozni, rakosgattam a mozaikokat egymás mellé, míg a végén kirajzolódott a saját Báthory Annám.

A történelmi regényírás területén nem jellemző, hogy sok női szerző lenne. Ez miként befolyásolja Önt?

- Azért ma már akadnak többen is, például Fábián Janka, akik erre a terepre tévednek, de tény, hogy sokáig férfi műfajként volt elkönyvelve ez a terület. Ők azonban hajlamosak arra, hogy férfi szemszögből közelítsék meg a történelmet, ami kézenfekvő, hiszen ebben az időszakban férfiak irányították a politikát és a társadalmi életet, a nők pedig csak akkor kerültek középpontba, hogy szültek valakit, aki fontos személy volt. Én nem akartam elhinni, hogy ennyire befolyás nélküliek lettek volna a korabeli asszonyok és a felkutatott információk alapján valóban jelentős szerepeket töltöttek be sokan közülük. Ott volt például Várday Katalin, Eszterházy Miklós erdélyi fejedelem anyósa, akinek tanácsait, véleményét haláláig kikérte a veje, minden fontos döntés előtt, illetve a korabeli elit minden tagjával levelezésben állt.



Mekkora kutatómunkára volt szükség a regény megírásához?

- Két évig gyűjtöttem az anyagokat, amit elég hosszú kutatómunkának éltem meg. Jártam levéltárakban, könyvtárakban de az internet is nagy segítségemre volt, sok doktori disszertációt találtam a témával kapcsolatban. Mivel az eredeti végzettségem jogász, volt benne frász azzal kapcsolatban, hogy ha mégis valamilyen téves dolgot írok le a történészek majd kiakadnak. Ennek ellenére nem jutott idő a korrektúrára, de a szakemberek utólagos visszajelzései alapján nincsenek súlyos pontatlanságok.

Mennyire okozott nehézséget a korabeli nyelvezet?

- Számomra is meglepő volt, de egész könnyen érthető és lenyűgözően szép az akkori mondatszerkesztés és nyelvjárás. Mivel rengeteg eredeti forrást olvastam könnyen ráállt az agyam, automatikusan ebben a stílusban írtam és néha már vissza kellett fognom magam, hogy a végén azért egy mindenki számára olvasható könyvet írjak. Sárközy Bence volt a szerkesztőm, aki már régóta foglalkozik szépirodalmi könyvekkel. Ő sokat segített abban, hogy gördülékeny és olvasmányosabb legyen a megfogalmazás.

Mi a helyzet a pajzán jelenetekkel?

- Három erotikus jelenet van a könyvben, amit őszintén bevallom nehéz volt megírni. A magyar nyelv nehézkes ezek megírására, mert vagy túl tudományosra sikerül, vagy közönséges lesz a leírás és figyelni kell az egyensúlyra. Nem szoktam kéziratokat mutogatni és nem hagyok senkit beleolvasni a készülő könyvbe, de ez a három jelenet volt az, ahol éreztem, hogy komoly kihívást jelent a mérték. Ráadásul mennyiség-fóbiám van. Első körben írok egy ömlesztett dolgot, ami kilóra megvan egy könyv, aztán nekiállok és készítek belőle egy kidolgozott szöveget. Ennek persze már semmi köze az első verzióhoz.



Tudni lehet, hogy Ön elkötelezett konyhaművész, jelent is meg szakácskönyve, ennek ellenére ez a vonal mégsem köszön vissza a regényben. Mi az oka?

- Izgalmas ennek a kornak a gasztronómiája, de a szakácsművészetnek az utóbbi időkben olyan irodalma lett, hogy ez most nem hozott lázba. Annál érdekesebb lett számomra a viselet, mai szóval élve a korabeli divat. Teljesen lenyűgözött a sok szoknya és a szavak, amiket ezekre a ruhaneműkre használtak, így erre tevődött a hangsúly.

Nincs vége a női történeteknek az Erdélyi menyegzővel. Kik kerülnek még terítékre az Ön irodalmi oltárán?

- Báthory Anna, Várday Katalin és Nyáry Krisztina története folytatódik majd a következő részben, amely várhatóan 2014 őszén jelenik meg. Érdekel engem, hogy mi születik abból a helyzetből, ha ez a három hölgy sürög-forog Eszterházy Miklós körül. A harmadik részben pedig Brandenburgi Katalin lesz a főszereplő, az egyetlen női fejedelem Erdélyben, Bethlen Gábor második felesége, akinek férjével még közös nyelve sincs, ugyanakkor feltűnik Csáky István, aki szeretői státuszában hatalmas birtokokat kap Katalintól. Azt gondolom szintén érdekes, izgalmakkal teli életút rejlik emögött a történet mögött is.