Mogyorós Zoltán: nincs rend a hazai mozis piacon

Ez a szervezet az egyik legnagyobb a világon. Van egy listájuk ami alapján szakmabelieket meghívtak a CinemaCon-ra. Régebben ezt úgy nevezték, hogy Show West. Ez a rendezvény úgy értve a legnagyobb, hogy itt futnak össze a mozi iparban fellépő legfontosabb szereplők.

Két éve Los Angeles-ben volt egy hasonló rendezvényen, ez annak a folytatása?

Nem, az egy filmvásár volt, amely a filmterjesztés egy másik területe. Itt Las Vegas-ban egy úgynevezett trade show volt ami különböző szakmai és stúdiók prezentációival volt kiegészítve. Bemutatták az összes vetítéstechnikai berendezést, amelyek ma a világon a legelterjedtebbek. A képi és a hangi megjelenések jól elkülönülve jelentek meg. Továbbá a mozikhoz tartozó mindenféle egyéb rendszerekre voltak megoldások, mint például a büfékre, jegyeladó rendszerekre, építészeti és design megoldásokra.Egy új terület, ahol a kalózkodás ellen próbáltak fellépni a mozitermet ellenőrző rendszerekkel… stb.

A kecskeméti Malom Mozinak volt-e már „kalóza”?

Szerencsére én még nem tapasztaltam ilyet soha, nem csak Malom Moziként, hanem előzőleg sem. Elsősorban nem a vidéki mozikra specializálódnak az ezt elkövetők. A hangfelvételeket illetően, az a baj, hogy amikor a szinkron hangok kikerülnek gagyi minőségben azzal nem lehet mit tenni, mert beül valaki és bármivel felveheti a hangot.

Ön 4-5 éve egy beszélgetés során már kijelentette, hogy pár év múlva digitalizálódik a moziipar, ezt akkoriban nem igen hitte el senki, mi a helyzet ma?

A helyzet az, hogy szinte kizárólag digitális technológia uralja a mozi ipart, a 35 –ös kópiák száma az eddigi megjelenések tükrében nagyon megcsappant. Szerintem a teljes átállás a többtermes mozikat illetően nálunk is a jövő év elejére várható.
A HD és a 3D mozi-technikák pár évvel ezelőtti bevezetése óta, ekkora jelentőségű változást nem jelentettek be.

Történt-e az államokban valami jelentősnek ítélhető technológiai bejelentés?



Igen történt. Ilyen például a Dolby ATMOS hangrendszere illetve a lézeres vetítéstechnika bemutatása. Újabb fejlesztés az is, hogy megnövelik a vetített képkocka frissítések számát. Így láthattunk részleteket a Hobbit-ból (A Gyűrűk Ura trilógia előzménye), ami majd decemberben kerül a mozikba, 48 kép / másodperces sebességgel. A 3D-s filmek esetében 96-os sebesség jut összesen az egyik és a másik szemre, azaz 48-48. Ez a 2D-s filmeknél nem megszokott, ettől sokkal élesebb képet láthat a néző. Egyébként mindenhol a 4K-s tendencia erősödik.

Mit jelent a 4K?

A digitális gépeknek a java most még 2K-s, ami azt jelenti, hogy 2048 x 1024 képpontból áll egy képkocka. A 4K esetén ez azt jelenti, hogy a kapott kép négyszer több képpontból fog állni. Ha nem egy nagyon-nagy vásznat látunk, akkor ez csak a tapasztalt szemnek vehető észre, hiszen ettől a négyszeres képmennyiségtől finomabb lesz a látható kép.

Ezt valószínűleg csak akkor lehet felismerni, ha valaki lát együtt, egymás mellett két ilyen képet. Ez olyan, mintha valaki eldönti, hogy megveszi a lehető legjobb lcd tv-t és vesz egy átlagos lcd tv-t, a különbséget csak akkor fogja látni, ha egymás mellé teszi őket.

Ezek a fejlesztések véleményem szerint, egyenlőre nem érnek fel a hangos film, a színes film, vagy a digitális 3D-s filmek okozta fejlődésekkel.

A 3D terén sincs ellépés?

A négy nagy projektort gyártó cég összefogott és a mélységérzet növelése érdekében mutatták be a fentebb említett újabb fejlesztést. Ez arra épül, hogy ha a természetben félhomály van a szemünkkel is nehezebben érzékeljük a távolságot, így a 3D-s filmek mélységérzetének kialakításához sok fényre van szükségünk. Ezt egy lézeres vetítési technikával tudták megvalósítani.  A bevezetendő technika segítségével az eddigi 33.000 lumen fényerő helyett 55.000 lumennel tudnak majd vetíteni.

Láttunk részleteket, le a kalappal meggyőző volt még a 2-3000-es teremben is.

Nem rontja ez a technológia a szemet?

Nem, talán nem, de mindenesetre előtte aláírattak velünk egy papírt, hogy bármi ebből fakadó probléma lesz, azért a felelősséget nem vállalják. Naná, hogy senki sem maradt kint. A kíváncsiság győzött!

A mozi kultúrában milyen előrelépést lát Magyarországon ehhez képest?

Nálunk még a digitalizáció zajlik.

Ez már ténykérdés nem?

Igen, de ezt még kevesen akarják belátni és lassan haladnak a folyamatok. Rettentően sok pénzről van szó, ami nem áll rendelkezésre, pláne a kis moziknál. Ha jól tudom várhatóan egy új törvény szerint az önkormányzatoknak át kell venni és moziként üzemeltetni őket.

Önnek régi vesszőparipája, hogy nincs olyan, hogy művész mozi és nem művész mozi…

Véleményem szerint ezek a fogalombeli megosztások nem tesznek jót ennek az iparágnak. Elsősorban mindenki mozi a vetítési profiljától függetlenül.

Itt vagyunk Kecskeméten, ahol jól megférünk egymás mellett az Otthon mozival, mindenkinek megvan a profilja és hozzá a nézői.

Egy Kiskunfélegyházán, egy Kiskőrösön, Kalocsán, vagy Baján elérhető lesz-e a digitális technika?

Én azt gondolom, hogy előbb vagy utóbb mindenképp. Kíváncsi lennék arra, hogy az EU mikor fog olyan Magyarországra vonatkozó alapokat létrehozni amelye felhasználható a digitalizálásra. Egy másik kérdés a fenntarthatóság, mert mi itt az öt termünkkel sokkal több nézőt tudunk behozni, mint egy kisvárosi egytermes mozi. Így nekik rendkívül nehéz az aktuális  gazdaságossági szempontoknak megfelelni.

2011-ben minden magyar mozi csökkenésről számolt be, a Malom Mozit mennyiben érintette ez a visszaesés?

2010-ben 301 ezer néző látogatott el hozzánk, ami egy nagyon magas szám ahhoz képest, hogy nálunk csak öt terem van. 2011-ben a válság hatására már csak 278 ezer nézőt fogadtunk.

Mit tesznek, hogy visszaszerezzék a nézőszámot?

2012 mind ez első négy hónapjában növekedett a nézőszámunk, de még így sem vagyunk a 2010-es számoknál. Hozzáteszem, hogy amíg 2011-ben főként „B” kategóriás filmek jelentek meg, addig az idén most legutóbb a Bosszúállókkal, „A” kategóriás filmekkel jelentkeztek a gyártók, ami úgy látom, hogy az év hátra lévő részében, szinte minden hónapban meg lesz.

A rajongói kártyát már évek óta terveztük az idén ez bevezetésre is került. Kétféle kártya van egy 10 %-os kedvezményt nyújtó, és van egy 50 %-os kedvezményt adó kártya, amit most egyre többen keresnek, ami egy évre szól és ezzel féláron lehet belépőt venni. Megjegyzem, ez esetben van egy 25 alkalmas limit. Azt gondolom, ha valaki egy évben legalább 25 alkalommal ellátogat a moziba, az egy tényleg aktív mozilátogatónak mondhatja magát.

Miben különbözött az államokban a mozi-reklám a hazaitól?

Látszik, hogy náluk a pénz nem akadály. Azt gondolkodtam, hogy Las Vegasban két dolognak nem kellene lennie, víznek és villanynak. Nos, ennek a hiányát nem láttuk. Magának a városnak a múltja a felépítése adja magát, hogy rengeteg pénz megforduljon, ezért rengeteg mindent láttam, amit pénzzel meg lehet oldani. Promóció, promóció hátán, plakát, szórólap… Az egyik installáció oldalába beépítve egy óriási lcd tv volt elhelyezve. Gondoltam megnézem a másik oldalt. Hát itt is volt egy. Nálunk ilyen mostanában nem lesz és a közeljövőben nem is várható.

A Malom Mozi egy fehér holló a hazai mozis piacon, mert nem láncként működik és mégis jelentőséggel bír. Hogyan juthatunk adatokhoz a mozik nézettségét illetően?

Ez érdekes, mert a viszonyításokat illetően nekünk is csak a forgalmazóktól van visszajelzésünk. A UIP Dunafilm az Universal-nak a kizárólagos forgalmazója közölte, hogy az eddigi jó helyünkön 2011-ben két helyezést tudtunk javítani. Nehéz viszonyítani, országos statisztikai rendszer hiányában. A mi számaink jónak mondhatóak. A filmirodának kellene ezt összefogni, de nincsenek számok. Ennek nekimentünk számtalanszor MOSZ-ként, de eddig eredménytelenül. Mindenki excel táblázatokban adja be a hasra ütéssel született számokat.

Ön azt mondta pár éve egy interjúban, hogy Kecskemétben benne van az évi 300 ezer néző, ezt gondolja a jövőben is?
Egészen biztosan, de hozzáteszem, hogy a kilencvenes évek vége óta, amikor a Pólus Rónában elkezdtem a mozizást, a digitális forradalomnak köszönhetően számtalan hatalmas televízió, vagy házimozi, internetes letöltés szorongatja a mozi ipart.

Azt látom, hogy szerencsére ezt a forgalmazók is látják, így pontosan meghatározzák a „hosszabb ablakot”, vagyis azt az időintervallumot, amíg egy film csak a moziban látható, és csak később kerül ki adathordozón, vagy kerül a televízióba. Mára nagyon sok elismert rendező és producer is kiáll a "hosszabb ablak" mellett.

Ma megkérdőjelezhetetlennek tűnik a mozik meghatározó szerepe a filmforgalmazásban.

Magyarországon mit lát?

Itt azt látom, hogy nincs rend. Például mindenhol a világon a mozis hét péntektől csütörtökig tart, nálunk csütörtöktől szerdáig. Tehát a kalóz már csütörtökön kiteszi a kézi kamerás felvételt a világpremier előtt. Ezért voltak is felhangok, hogy Magyarország csak később kapja meg a filmeket… jó lenne, ha ezek rendeződnének.

Másik dolog az Artisjus-os harcunk, amit az gondolom, hogy mint szerzői jogi szervezet azért kellene feleljen és dolgozzon, hogy nekünk ne keletkezzen kárunk. Mi ugyanis egy szerzői terméket honosítunk meg a vásznon. Miközben az internet elveszi tőlünk a potenciális nézőt, még mi fizessünk többet és többet.

Van egy jogi szervezet, egy adóbehajtó és amit ők kitalálnak az úgy lesz. Ehhez képest azt látom, csak arra tudják magukat elszánni, hogy kitalálják hogyan fizessünk többet. Ez így nem jó, ez egy nagyon rosszul kitalált hozzáállás.

Ön szerint sérti a Cinema City-nek a hazai piacon mozi tulajdon kapcsán betöltött 80-85 százalékos piaci részesedése a versenytörvényt?

Ezt komolyan tőlem kérdezi? Erre inkább nem válaszolnék.

Jobb a békesség.