Szabadtéri rendezvénytérrel is bővül a bugaci látogatóközpont

Szabadtéri rendezvénytérrel, gyógy- és fűszernövénykerttel bővül az a modern látogatóközpont, amelyet Bugac határában az Pétermonostora-ásatás helyszíne mellett építettek - közölte a projekt pályázati referense az MTI-vel.

Tóth Mariann elmondta: a Bugac határában található látogatóközpontban a több mint 10 éve folyó ásatássorozat eredményeként feltárt Árpád-kori monostort és a körülötte elterülő település életét, valamint az ott talált leleteket mutatják be.

Hozzátette: a tájba illeszkedő fogadóépület külső megjelenése, építészeti megformálása lapos, kerek, rovátkolt ezüst oldalával a homokban fellelt pénzdarabot idézi. Formája utal még az egykori kolostorok kerengőire is. Az épület földszintes kialakítása miatt teljesen biztosított az akadálymentesítése, a korszerű technológiai és szerkezeti megoldásai következtében pedig az energiahatékonysága is maximálisan megoldott.

A bugaci önkormányzat a Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.-vel konzorciumban megvalósuló beruházásának első üteméhez - a látogatóközpont kialakításához - 1,137 milliárd forint támogatást nyert a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban.

A vendégfogadó és kiállítóterekkel rendelkező 1900 négyzetméter területű látogatóközpontban helyet kapott egy különleges vetítőterem is, ahol 360 fokos vetítésben nézhetik meg az érdeklődők az Árpád-kori monostor életét élményszerűen bemutató filmet. A projekt keretében elkészült és felállították Szent István, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit és a feltámadt Krisztus szobrát is a látogatóközpontnál, illetve a romterületen.

A fejlesztés második ütemében, még ebben az évben további 207,33 millió forint európai uniós támogatás révén a látogatóközpont egy fedett szabadtéri színpadnak helyet adó rendezvénytérrel és egy közösségi térrel bővül. Ezzel maradéktalanul megvalósul az épület eredetileg tervezett formája. Kialakítanak továbbá egy kertet, illetve járdával kötik össze a már elkészült parkolót és a látogatóközpontot.

Az érdeklődők a főépület körüli sétányon körbe haladva az Árpád-kori kolostorok évelő gyógy- és fűszernövényeivel ismerkedhetnek meg. Az egyes növényfajok magyar és latin nevét tartalmazó táblákon elhelyezett QR-kódok segítségével a látogatók okostelefonjaik használatával minden növényről botanikai és történeti információt kapnak. A fűszernövények esetében olvashatnak a növények felhasználási lehetőségeiről az ételkészítésben, lementhető receptekkel, a gyógynövények esetében pedig ismereteket érhetnek el azok hatóanyagairól, gyógyászati használatukról.

A tervek szerint a projekt harmadik ütemében fogadóépület, játszótér, növénylabirintus és kilátó épül, továbbá a látogatóközpontot és a romterületet kiépített sétaút köti össze, ahol további magyar szentek szobrai sorakoznak majd.

A Bugac mellett fekvő Monostordomb környezetében 2010-ben kezdődtek meg a feltárások. A tudomány számára korábban ismeretlen régészeti lelőhely mára megkerülhetetlenné vált az Árpád-kor kutatásában. Az egykori Péterin az 1050-es években indult az élet, minden bizonnyal tudatos királyi telepítés következtében. A rendi monostort 1130 és 1140 között alapította a kor kiemelkedő főúri családja, a Becse-Gergely nemzetség. A fontos hadi és kereskedelmi út mentén fekvő stratégiai helység a 12-13. század fordulójára a Duna-Tisza köze szakrális és gazdasági központjává nőtte ki magát. A korszakot tekintve hatalmas kiterjedésű és városias település életének végét, egyértelműen az 1241-42. évi tatárjárás okozta.

A helyszínen folyamatosan zajló régészeti feltárások tömegesen hozzák felszínre az Árpád-kori Magyarország kiemelkedő gazdagságának, nagyhatalmi státuszának bizonyítékait.