A V-Híd Zrt. az RM International Zrt.-t is tartalmazó konzorcium megbízásából dolgozik a nagyszabású építkezésen, ahol értékes lelőhelyet találtak a régészek a próbafeltárások során.
Folyamatosan nyomon követjük a Budapest−Belgrád vasúti korszerűsítés magyarországi szakaszát érintő kivitelezést, mely a MÁV Zrt. 150-es számú, Budapest–Kelebia vasútvonalát érinti. A teljes magyarországi szakasz fővállalkozója az RM International Zrt.-t is magában foglaló három tagból álló konzorcium, amelynek megbízásából a V-Híd Zrt. dolgozik alvállalkozóként.
A munka során a régi vágányokat elbontják, újjáépítik, és mellette egy teljesen új második vágányt építenek ki. A felsővezeték-hálózatot szintén elbontják, és újjáépítik. A felújítás után a hozzávetőleg 150 kilométer hosszú pályán 160 kilométer/óra lesz az engedélyezési sebesség.
A projekt előrehaladásáról rendszeresen tudósítunk, emellett kitértünk már háttérben zajló tevékenységre is: az érintett területek természeti értékeinek védelme és mentése érdekében áttelepítéssel óvják a védett lepkefajokat, melyeket cikkünkben be is mutattunk.
Helyszíni tudósításunkban most a vasútfejlesztéshez kapcsolódó régészeti tevékenységet mutatjuk be. A nagyberuházásokat hosszú munka előzi meg, mely magába foglalja az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését. Ennek része a terepbejárás, geofizikai felmérés, szakirodalmi gyűjtés, illetve a próbafeltárás.
A V-Híd Zrt. elkötelezett az értékmegőrzés mellett, és kivitelezései során kiemelt figyelmet fordít a történelmi leletek feltárására és megóvására, melyről korábban már írtunk.
A Budapest-Kelebia projekt során a Kecskeméti Katona József Múzeummal is együttműködnek a kivitelezők. Kelebia mellett egy több korszakot magába foglaló lelőhely feltárása zajlik. Az őskori, szarmata kori és a késő középkori településekhez kapcsolódó jelenségeken kívül egy avar kori temető részlete is előkerült. Az ásatás vezetője Patyi Eszter, de a feltáráson a múzeum több munkatársa is részt vett. Lapunkat a feltárásról a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, Sóskuti Kornél tájékoztatta, aki a projekt déli szakaszán koordinálja a régészeti munkálatokat.
A régész elsőként a teljes Budapest-Kelebia vonalról beszélve elmondta, a munkálatokhoz kapcsolódóan régóta folynak feltárások, jelenleg éppen az aktuális kivitelezési szakasz előzetes régészeti dokumentációjának próbafeltárásait végzik el. Más megfogalmazásban azzal foglalkoznak, hogy rátaláljanak azokra a helyszínekre, ahol a földmunkák veszélyeztethetik a régészeti emlékeket. Ahol ennek lehetőségét látják, ott további feltárásokat is végeznek - erre került sor a Kelebia-közeli területen is, ahol avar kori temetőt rejtett a föld.
Sóskúti Kornél rámutatott: mivel a vasúti nyomvonal több, nagy kiterjedésű, korábbról már ismert régészeti lelőhelyet érint, ezekről egyrészt adattári anyagok is rendelkezésre állnak, másrészt pedig a projektelőkészítő előzetes régészeti terepbejárásokból ismerik meg őket. Mint kiderült, az avar temetőről előre nem tudtak, úgyhogy az számukra is nagy meglepetést okozott.
Ezt követően a helyszín leírására tért át és elmondta: egy, a 700-as és 800-as évekre datálható temetőrészlet több tucat sírját tárták fel. A sírok egy részét a sírrablók megtalálták, de a korabeli fosztogatások ellenére szinte mindegyik temetkezésben maradtak leletek.
Az elhunytakat teljes viseletben, ékszerekkel (fülbevaló, gyöngynyaklánc, veretes övek) együtt temették el, a túlvilági élethez étel és italmellékleteket helyeztek melléjük, melyekről az előkerült archaeozoológiai leletek és kerámiaedények is tanúskodnak.
A régész kiemelte a fegyverzetükkel együtt, teljes díszes övgarnitúrával eltemetett harcosok sírjait, melyeket a korábban említett korabeli fosztogatások szerencsére érintetlenül hagytak.
Rámutatott: a lelőhelyen nemcsak avar kori sírok, hanem bronzkori, szarmata és középkori településekhez kapcsolódó jelek is megtalálhatóak. Ezek feltárása is folyamatban van.
Arra a kérdésre, hogy mire számítanak még ezen felül is, azt válaszolta: a terület adottságai alapján és az előzetes vizsgálatok szerint további településnyomok előkerülésével lehet számolni, illetve azt is remélik, hogy kisebb, izgalmas temetőrészleteket is feltárhatnak még.
Lakásépítési program indult Mórahalmon.
14 ezer négyzetméteres üzem készül el 2026 második felére 31 milliárd forint értékben.