A V-Híd Zrt. az RM International Zrt.-t is tartalmazó konzorcium megbízásából dolgozik a nagyszabású építkezésen, ahol értékes lelőhelyet találtak a régészek a próbafeltárások során.
Folyamatosan nyomon követjük a Budapest−Belgrád vasúti korszerűsítés magyarországi szakaszát érintő kivitelezést, mely a MÁV Zrt. 150-es számú, Budapest–Kelebia vasútvonalát érinti. A teljes magyarországi szakasz fővállalkozója az RM International Zrt.-t is magában foglaló három tagból álló konzorcium, amelynek megbízásából a V-Híd Zrt. dolgozik alvállalkozóként.
A munka során a régi vágányokat elbontják, újjáépítik, és mellette egy teljesen új második vágányt építenek ki. A felsővezeték-hálózatot szintén elbontják, és újjáépítik. A felújítás után a hozzávetőleg 150 kilométer hosszú pályán 160 kilométer/óra lesz az engedélyezési sebesség.
A projekt előrehaladásáról rendszeresen tudósítunk, emellett kitértünk már háttérben zajló tevékenységre is: az érintett területek természeti értékeinek védelme és mentése érdekében áttelepítéssel óvják a védett lepkefajokat, melyeket cikkünkben be is mutattunk.
Helyszíni tudósításunkban most a vasútfejlesztéshez kapcsolódó régészeti tevékenységet mutatjuk be. A nagyberuházásokat hosszú munka előzi meg, mely magába foglalja az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését. Ennek része a terepbejárás, geofizikai felmérés, szakirodalmi gyűjtés, illetve a próbafeltárás.
A V-Híd Zrt. elkötelezett az értékmegőrzés mellett, és kivitelezései során kiemelt figyelmet fordít a történelmi leletek feltárására és megóvására, melyről korábban már írtunk.
A Budapest-Kelebia projekt során a Kecskeméti Katona József Múzeummal is együttműködnek a kivitelezők. Kelebia mellett egy több korszakot magába foglaló lelőhely feltárása zajlik. Az őskori, szarmata kori és a késő középkori településekhez kapcsolódó jelenségeken kívül egy avar kori temető részlete is előkerült. Az ásatás vezetője Patyi Eszter, de a feltáráson a múzeum több munkatársa is részt vett. Lapunkat a feltárásról a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, Sóskuti Kornél tájékoztatta, aki a projekt déli szakaszán koordinálja a régészeti munkálatokat.
A régész elsőként a teljes Budapest-Kelebia vonalról beszélve elmondta, a munkálatokhoz kapcsolódóan régóta folynak feltárások, jelenleg éppen az aktuális kivitelezési szakasz előzetes régészeti dokumentációjának próbafeltárásait végzik el. Más megfogalmazásban azzal foglalkoznak, hogy rátaláljanak azokra a helyszínekre, ahol a földmunkák veszélyeztethetik a régészeti emlékeket. Ahol ennek lehetőségét látják, ott további feltárásokat is végeznek - erre került sor a Kelebia-közeli területen is, ahol avar kori temetőt rejtett a föld.
Sóskúti Kornél rámutatott: mivel a vasúti nyomvonal több, nagy kiterjedésű, korábbról már ismert régészeti lelőhelyet érint, ezekről egyrészt adattári anyagok is rendelkezésre állnak, másrészt pedig a projektelőkészítő előzetes régészeti terepbejárásokból ismerik meg őket. Mint kiderült, az avar temetőről előre nem tudtak, úgyhogy az számukra is nagy meglepetést okozott.
Ezt követően a helyszín leírására tért át és elmondta: egy, a 700-as és 800-as évekre datálható temetőrészlet több tucat sírját tárták fel. A sírok egy részét a sírrablók megtalálták, de a korabeli fosztogatások ellenére szinte mindegyik temetkezésben maradtak leletek.
Az elhunytakat teljes viseletben, ékszerekkel (fülbevaló, gyöngynyaklánc, veretes övek) együtt temették el, a túlvilági élethez étel és italmellékleteket helyeztek melléjük, melyekről az előkerült archaeozoológiai leletek és kerámiaedények is tanúskodnak.
A régész kiemelte a fegyverzetükkel együtt, teljes díszes övgarnitúrával eltemetett harcosok sírjait, melyeket a korábban említett korabeli fosztogatások szerencsére érintetlenül hagytak.
Rámutatott: a lelőhelyen nemcsak avar kori sírok, hanem bronzkori, szarmata és középkori településekhez kapcsolódó jelek is megtalálhatóak. Ezek feltárása is folyamatban van.
Arra a kérdésre, hogy mire számítanak még ezen felül is, azt válaszolta: a terület adottságai alapján és az előzetes vizsgálatok szerint további településnyomok előkerülésével lehet számolni, illetve azt is remélik, hogy kisebb, izgalmas temetőrészleteket is feltárhatnak még.
A Duna kis vízszintjének trendszerű szabályozása az éghajlatváltozás vízügyi kihívásai, az elavult technológia korszerűsítése egyaránt sürgetővé tette – többek között - egy új szivattyútelep építését Budapesten a Kvassay-vízlépcsőnél.
A Hősök terének monumentális központi figuráját először veszik le 36 méter magas díszoszlopáról, amelyhez Layher állványzatot vontak Gábriel köré.