Kulturális Örökség Napja az egykori kecskeméti Városi Kaszinóban

A Jánszky Béla és Szivessy Tibor számos jelentős alkotással (pl. katolikus egyház II. bérháza; művésztelepi épületegyüttes) kötődik Kecskeméthez. Az 1910-es évek elején a város legfoglalkoztatottabb építészei voltak, így őket bízták meg a Városi Kaszinó tervezői feladataival is.

Az 1911 decemberében lakhatási engedélyt kapott épület nem csupán a kaszinó székháza volt, hanem egyben bérház – s Kecskemét új, modern „sugárútjához” igazodva – a földszintjére üzleteket és egy kávéházat is terveztek. A Kaszinó gyakorlatilag egyszerre és egybekapcsolódva épült fel a Gazdasági Egyesület szomszédos épületével. A Városi Kaszinó épülete a szecesszió ideáinak megfelelő, valódi Gesamtkunstwerk csúcsteljesítmény volt, melynek létrehozatalában jelentős szerepe volt a Kecskeméti Művésztelep tagjainak. Kisfaludi Strobl Zsigmond a külső plasztikai díszítéssel, Iványi Grünwald Béla kívül is (a főhomlokzat hármas oromzatára festett és az azóta elpusztult allegorikus kompozícióival) és belül is (a díszterem órás kandallója fölött elhelyezett pannójával) gazdagította az épületet, míg a színes üvegablakokat minden bizonnyal Jánszky Béla tervei alapján kivitelezhették. Az enteriőr fő alakítója pedig Falus Elek volt, így ő tervezte 1911-ben a – később számos társadalmi eseménynek helyet adó, jelenleg pedig házasságkötő teremként is funkcionáló – nagyterem dekorációját is a kandallóval és a díszítőfestéssel.