Az európai szinten is egyedülálló épület a felvidéki magyarok adományaiból, Tamás Gábor építész tervei alapján épült fel.
Különleges növénytemplomról számolt be az MTI fotóriportja. A felvidéki Debrődön egy az 1500-as évekből származó Szent László-templom romjaira építettek úgynevezett "növénytemplomot." Az építmény belsejében két élő fa áll, oldalát a környéken honos növényekkel ültették körbe.
A Kassától 20 kilométerre fekvő magyarajkú településen a teljes mértékben elpusztult Szent László-templom újjáépítését Papp Anna polgármester és Frankovics László, debrődi plébános határozta el. A cél az ötvenes évek végén betiltott búcsújárás újraindítása volt.
Szántai Lajos történész biztatására és közbenjárására 2006 tavaszán Tamás Gábor építész tervei alapján megkezdődött a középkori templom alapjainak a kiásása és megerősítése. Papp Anna polgármester azonban 2006-ban elhunyt, így a templom építése is megszakadt. A munkálatokat 2007 tavaszán sikerült újra elindítani.
Mivel ez a templom a Szlovák Paradicsom közvetlen közelében található, felújításához a környezetvédelmi hivatal csak természetes anyagok és környezetbarát technológiák felhasználását engedélyezte. Tamás Gábor ezt szem előtt tartva készítette el a terveket, különös tekintettel a templom belsejéből kinőtt fákra.
Az európai szinten is egyedülálló vörösfenyő-konstrukciónak a felépítésére a bódvaszilasi Pozsgay Imre és Társa Bt.-t kérte fel a Debrődi Községi Hivatal. A torony tetején levő keresztet Cselényi Árpád, tornaljai képzőművész, a szentély feletti keresztet pedig Kiss László, encsi képzőművész készítette. A Tamás Gábor által tervezett különleges formájú kereszteket mindkét művész adományként ajánlotta fel.
Az Úr asztala egy travertin kőtömb, melyet Szabó Fecsu Károly ajándékozott a templomnak. A konstrukciót a környéken honos növényekkel futtatják be, a szentély körül pedig különleges fajtájú futórózsákat ültettek, melyet Márk Gergely rózsanemesítő ajánlott fel. Szabó Ottó festőművész tervei alapján egy Szent László-térplasztika is készült a templomhoz, amit 2007. szeptember 15-én szentelték fel.
Első ízben rendezik meg az Év Építőipari Marketingkommunikációs Eseményét, amelynek egyik fő célja követ dobni az állóvízbe.
Több mint 1600 négyzetméternyi felület újult meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Kecskeméti utcai épületegyüttesén.