Különleges műgyűjteménnyel gazdagodott nemrégiben a hajósi német önkormányzat által fenntartott általános iskola, hiszen mostantól valamennyi tantermének ajtaját egyedi festmény csinosítja.
A 25 alkotást annak a nemzetközi képzőművészeti alkotótábornak egy-egy művésze készítette, amelyet az idén kerek negyvenedszerre tartottak a Bács-Kiskun megyei, nagyrészt németek lakta városban.
„Örülnék, ha a gyerekek már hamarosan pipacsos, kendős nénis vagy épp tájképes teremnek hívnák az iskola helyiségeit” – fogalmaz Alföldi Albert. A művésztelep megálmodója és vezetője azt mondja, benne mindig is az egyedi, szabálytalan és szokatlan megoldások hagytak nyomot, ezért is döntött művésztársaival együtt úgy, hogy a kerek évforduló alkalmából az ilyenkor szokásos kiadvány készítése, vagy épp fontos politikusok meghívása helyett inkább maradandó üzenetet hagy a helyi közösségnek.
„A konkrét ötletet Matteo Massagrande a hazájából hozta magával. A nemzetközileg is elismert olasz festőművész mentorként segíti a hazánkból és Erdélyből érkezett képzőművészek munkáját. Úgy dolgozunk, mint egy reneszánsz műhelyben: mindenki más és más témát fest meg, és egyébként is meglehetősen színes a társaság, hiszen a két legfiatalabb tagunk 14 éves, míg a legidősebb – a tábor egyik alapítója – 90 esztendős. Ennek ellenére remek közösséget alkotunk, amely az egykori sváb fonókra emlékeztet, ahol a nagyszülőktől a gyermekekig több nemzedék töltötte együtt az idejét.” – mondta.
A képzőművészeti tábor az évek során beépült a város életébe, kölcsönös tisztelet és nagyrabecsülés jellemzi a nyaranta ott alkotó művészek és a helyi közösség kapcsolatát. Alföldi Albert elmondása szerint a hajósiak a mai napig szívesen támogatják a tábort pénzzel, sőt akár hússal vagy épp lekvárral. Cserébe egy-egy festményt kapnak ajándékba. Alföldi Albert külön hangsúlyozza, mennyire értékesnek tartja a Hajóson élő német emberek tudását és mentalitását. „Aki itt „nadrágos embert” játszik, az elvész! Úgy gondolom, rendkívül sokat tanulhattunk a helyben élő németektől. Különösen az idősektől, akik például sokkal több fűszernövényt ismernek, mint a mesterszakácsok, és akik még vannak annyira érzékenyek, hogy egy-egy műalkotás láttán képesek ugyanazt érezni és megélni, mint egy művész vagy szakember.”
Szauter Terézia, a Hajósi Német Nemzetiségi Önkormányzat egyik tagja azt meséli, hogy együtt nőtt fel a nyári képzőművészeti táborokkal, de elmondása szerint csak felnőttként vált igazán világossá számára, mekkora élmény is volt szóba elegyedni a település utcáin sétálgató művészekkel: „A műveiket megismerve kinyílt számunkra a világ, azonban talán még ennél is többet jelentett az az élmény, hogy tudatosult bennem: azt a sváb világot, amely számunkra oly természetes volt, ezek az emberek kívülállókként csodálattal szemlélték. És azzal, hogy azt a műveikben megörökítették, a mi szemünket is felnyitották. Van egy kínai művész, aki Hajóson talált második otthonra. Ő az idén egy ajtókopogtatókat ábrázoló festményt ajándékozott nekünk. Azt mesélte, hogy Kínában sok ajtót díszít ilyen kopogtató, ám az ajtók mögött nagy az üresség. Nálunk azonban még él a hagyomány, és azzal összhangban a jövő is, amelyet az ajtók mögött tanuló gyermekek testesítenek meg. Ez a gondolat inspirálta őt. A német önkormányzatunk és az általa fenntartott iskola azért állt az ügy mellé és azért segít maradandó emléket állítani a negyvenedik alkotótábornak, mert azt szeretnénk, ha a mai gyermekek is a művészet közelségének élményével nőhetnének fel.”
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata a helyi autonómia és a magyarországi német oktatásügy minél önállóbb irányításának érdekében stratégiájában fektette le azon célkitűzését, hogy folyamatosan bővíti a települési német önkormányzatok által fenntartott nevelés-oktatási intézmények hálózatát. Jelenleg 20 iskolát és 21 óvodát működtet helyi német önkormányzat.
Forrás: Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
Elérte szerkezetkész állapotát a nagymúltú kék-fehér klub új, Kerepesi úti edző- és versenyközpontja.
Átadták a Csornai Járásbíróság felújított épületét, amelyben 1928 és 1976 között már működött bíróság.