Bodolay Géza rendezésében látható az Ibsen-darab Szegeden

A művész úgy fogalmazott, a történet helytől és az időtől függetlenül működik. Éppúgy felülemelkedik a kelet-nyugat megosztottságon, mint az 1882-es megírása óta eltelt 130 éven.
    A cselekmény eredetileg egy 19. századi norvég kisvárosban játszódik, főszereplője Dr. Stockmann, akinek lázadó alakját sokak szerint saját magáról mintázta a szerző. A doktor fölfedezi, hogy a gyógyforrás vize - amelyre szállót és kórházat épített a település - fertőzött, ahelyett hogy meggyógyítaná, mérgezi az embereket. Ezt el is mondja a bátyjának, a polgármesternek, illetve barátjának a főszerkesztőnek, aki közölni is akarja ezt ellenzéki lapjában - mondta Bodolay Géza.
    A drámából az 1950-es években Arthur Miller is megírta saját verzióját. A Kunos László magyar szövegét alapul vevő szegedi előadás az eredeti 19. századi közeget kapcsolja össze McCarthy szenátor Amerikájával és napjainkkal - közölte a rendező, aki hangsúlyozta, a darabon semmit sem kellett aktualizálni, ezt megteszi a kor, amiben élünk. Tény azonban, hogy a színészek nem öltöznek a 19. század ruháiba, és az 50-es évek amerikai divatját sem öltik magukra, de ennek semmilyen jelentősége nincsen - tette hozzá.
    Bodolay Géza kifejtette, az eredeti történetben Dr. Stockmann egy éltesebb úr, és két nő tűnik föl mellette, húszéves lánya az igazság kimondására próbálja rávenni, felesége pedig igyekszik visszarángatni a földre. A szegedi verzióban a szereplők - a doktort játszó Sorbán Csaba, az orvos feleségét alakító Gidró Katalin és a főszerkesztőt megformáló Pataki Ferenc - a harmincas éveikben járnak. Előttük még nyitva áll a választás lehetősége, kiegyeznek a hatalommal vagy a lázadás útját választják - mondta a rendező.