Kokárda – kívül piros vagy zöld?

Petőfi írta naplójában, hogy miközben az ő tollából a Nemzeti Dal született, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. A forradalom hatására vált a piros-fehér-zöld színhármas hivatalos nemzeti lobogóvá. A piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi. Júlia készítette nemzetiszín szalagból az első magyar kokárdát is, amelyet a franciákkal ellentétben nem Petőfi kalapjára, hanem a szíve fölé, a kabátjára tűzött.

A történészek is vitáztak arról, hogyan kell helyesen készíteni a kokárdát. Kívül a piros vagy a zöld szín legyen? A kokárdakészítési szabályok szerint, a színeket belülről kifelé olvassuk, vagyis e szerint az a helyes, ha kívül van a zöld. Az ún. hajlított vagy szalagkokárda alsó pántlikáin is így jön ki a helyes sorrend. A kívül piros sorrend elvileg az olasz kokárda színei.

Ám Szendrey Júlia se ismerte ilyen behatóan ezt a szabályt, mert ő kívül piros kokárdát készített Petőfinek. És rajta kívül még sokan így tették annak idején is, például korabeli festményeken látható, hogy az 1848-49-es honvédseregben sokan szintén így hordták.

Állítólag egyszer, mikor kokárdát viselő magyar küldöttség ment Olaszországba, az olaszok nagy tapssal fogadták őket, mert azt hitték, azt irántuk való tiszteletből tűztek a kabátjukra olasz színsorrendet követő kokárdát.

Azt hiszem meddő vita ma már, hogy merre hajlítsuk a nemzetiszín szalagot, ha kokárdát készítünk, tegye ki-ki belátása szerint. A lényeg az, hogy a nemzeti jelkép ne váljon politikai háborúk eszközévé és áldozatává, hanem azt hirdesse, a magyar közösségnek múltja és jövője van a Kárpát-medencében.

Galéria