Az egykor igazi madárparadicsomnak számító Gátéri Fehér-tó sós vize mára kiédesedésnek indult, különleges madárvilága pedig megfogyatkozott.
A Gátéri Fehér-tó
újjáélesztésének tervei már elkészültek. Ha a tervek megvalósulnak,
akkor remélhetőleg újra gyarapodni fog az itt élő védett és fokozottan
védett madárfajok, a széki lilék, gulipánok, gólyatöcsök létszáma. Ez
utóbbi például Közép-Európában egyedül itt fészkel rendszeresen. Nagy
kiterjedésű szikes tavak tőlünk nyugatabbra már nem találhatók, ezért a
Kiskunsági szikes tó láncolat európai mércével mérve is kiemelkedő természeti érték.
A Fehér-tó gátőre azt mesélte a területről, hogy télen akkora volt itt a
víz gyermekkorában, hogy korcsolyával mentek iskolába, nyáron pedig az
asszonyok söpörték a mosásra használt sziksót a kiszáradt mederben. A tó
természetes mozgását, sósságát, emelkedését, apadását, szél miatti
kilengését napjainkban a beépített csatornák akadályozzák. A tervek
szerint a mederben lévő csatorna szakaszokat épp ezért átalakítják.
Ezzel párhuzamosan az elkerülő csatornát – amely a Gátér-Fehértói átkötő
csatorna – kiszélesítik, hogy az a település felől érkező szennyezett
vizet maradéktalanul el tudja vezetni. A szelvénybővítéssel megelőzhető,
hogy nagy szervesanyag tartalmú szennyvíz kerüljön a Fehér-tó medrébe. A
tervezett beruházás 3 település, Gátér, Pálmonostora és Tömörkény
közigazgatási határát érinti, de nem veszélyezteti a települések
környékén található szántókat, ingatlanokat.
A Gátéri Fehér-tó vízrendezése tervezésre a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 32 millió forint támogatási összeget nyert a Kohéziós Alapból, a megvalósításra, kivitelezésre 2013. 09. 30-án nyújtott be pályázatot.
Letették a historizáló laktanyából születő Bagoly Magán Sebészeti Centrum alapkövét.
Utánajártunk, hogyan születettek meg az ÉVOSZ Médiatagozatának tavaly első alkalommal kiosztott Építőipari Marketingkommunikációs díjaival járó művészi alkotások.