Újabb élőhelyek éledhetnek újjá a Kiskunságban

Mindez a változó éghajlati viszonyok mellett az ésszerűtlen csatornázás következménye, amit a Kiskunság több pontján igyekeznek felszámolni a természetvédelmi szakemberek. Most készültek el a Gátéri Fehér-tó újjáélesztésének, és a Mártélyi-holtág élőhelyvédelmi rehabilitációjának tervei.

A Gátéri Fehér-tó újjáélesztésének tervei már elkészültek. Ha a tervek megvalósulnak, akkor remélhetőleg újra gyarapodni fog az itt élő védett és fokozottan védett madárfajok, a széki lilék, gulipánok, gólyatöcsök létszáma. Ez utóbbi például Közép-Európában egyedül itt fészkel rendszeresen. Nagy kiterjedésű szikes tavak tőlünk nyugatabbra már nem találhatók, ezért a Kiskunsági szikes tó láncolat európai mércével mérve is kiemelkedő természeti érték.

A Fehér-tó gátőre azt mesélte a területről, hogy télen akkora volt itt a víz gyermekkorában, hogy korcsolyával mentek iskolába, nyáron pedig az asszonyok söpörték a mosásra használt sziksót a kiszáradt mederben. A tó természetes mozgását, sósságát, emelkedését, apadását, szél miatti kilengését napjainkban a beépített csatornák akadályozzák.  A tervek szerint a mederben lévő csatorna szakaszokat épp ezért átalakítják. Ezzel párhuzamosan az elkerülő csatornát – amely a Gátér-Fehértói átkötő csatorna – kiszélesítik, hogy az a település felől érkező szennyezett vizet maradéktalanul el tudja vezetni. A szelvénybővítéssel megelőzhető, hogy nagy szervesanyag tartalmú szennyvíz kerüljön a Fehér-tó medrébe. A tervezett beruházás 3 település, Gátér, Pálmonostora és Tömörkény közigazgatási határát érinti, de nem veszélyezteti a települések környékén található szántókat, ingatlanokat.

A Gátéri Fehér-tó vízrendezése tervezésre a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 32 millió forint támogatási összeget nyert  a Kohéziós Alapból, a megvalósításra, kivitelezésre 2013. 09. 30-án nyújtott be pályázatot.