Rózsatövet ötven üzemben, mintegy 170 hektáron nevelnek, a termelés központja Szeged-Szőreg és térsége.
Kezdeményezték a szőregi rózsatő hungarikummá nyilvánítását, az erről szóló dokumentumokat Rózsavölgyi József (Fidesz) szegedi önkormányzati képviselő csütörtökön adta át az Agrárminisztérium parlamenti államtitkárának.
Farkas Sándor a Szőregi Rózsaszemzés Napja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón elmondta, a dísznövénykertészetnek több száz éves hagyományai vannak Magyarországon.
Meszlényi Ferenc, a Szőregi Virág-Dísznövény Áfész elnöke kifejtette, a Magyarországon évente előállított 4,5-5 millió rózsatő 90-92 százalékát Szőregen és környékén nevelik föl, a mennyiség 80-85 százalékát a szövetkezet értékesíti.
Az 1967-ben létrehozott szövetkezetnek jelenleg több mint kétszáz tagja van, de komoly problémát jelent az elöregedés, a tagság csupán fele aktív már.
Az Áfész nyitott a Vajdaság felé, ahol három-négy nagyobb termelővel működnek együtt, az általuk nevelt rózsatöveket is a szövetkezet értékesíti. Az idényjellegű munkák egy részét pedig erdélyi magyar munkavállalók végzik el.
A szövetkezet 23 országba exportál, a legnagyobb piac Németország. Árbevételük tavaly 520 millió forint volt - ismertette Meszlényi Ferenc, aki komoly lehetőségeket lát a kivitel bővítésében, mivel az elmúlt években jelentős nyugat-európai termelők fejezték be tevékenységüket.
A szőregi rózsatőnek kiváló a híre külföldön, a hungarikummá nyilvánítás az ártárgyalások során komoly előnyt jelentene.
A Csorna és Fertőrákos közötti szakaszon már előrehaladott állapotban van a projekt; az osztrák határig nyúló folytatásban ősszel elkezdődhet az alagút kivitelezése.
A közép-kelet-európai régió tizedik legnagyobb építőipari vállalata 75 százalékban a piaci szektorból és 25 százalékban az állami szektorból kapja a megrendeléseit.