Így tanulhatnak a jövő sofőrjei

Míg néhány éve utópisztikusnak tűnhetett a gombnyomásra működő parkolás, az elektromos autóval megtett többszáz kilométeres táv vagy az online elvégezhető KRESZ tanfolyam, ezek ma már egyre inkább a hétköznapok részévé válnak, miközben az önvezető autók is itt kopogtatnak az ajtón. „A járművek és az autóvezetés ilyen intenzitású fejlődése mindenképpen szükségessé teszi a járművezető-képzés újragondolását, ezért Önvezető autók - öntanuló vezetők? címmel a héten konferenciát rendeztünk a szakma számára, hogy az egyes területek szakértőivel körbejárjuk, az előttünk álló 5-10 évben milyen új feladatokra, milyen új technikai rendszerek használatára kell felkészíteni a sofőröket, ezt milyen oktatási módszerekkel, illetve eszközökkel lehet megtenni, és mennyi időnk van egyáltalán a felkészülésre” – tájékoztatott dr. Szőcs Károly, az online KRESZ-oktatást idehaza meghonosító E-Educatio Információtechnológia Zrt. vezérigazgatója.

Az autóipar fejlődésének iránya egyértelmű: a legfontosabb cél a környezettudatosság és az autóbalesetek túlnyomó többségéért felelős emberi hibalehetőségek kiküszöbölése. Emellett az időskori és bizonytalan vezetők egyre nagyobb aránya, a növekvő forgalomsűrűség és a vezetéstámogató rendszerek térhódítása is nyomást gyakorol a fejlesztésekre.

 

A közúti járművek és a közlekedési infrastruktúra részben már ma is zajló, részben még előttünk álló forradalmi változásainak legfontosabb területét a szenzorok és asszisztencia rendszerek fejlesztése jelenti. A 2050-ig uniós célként meghatározott nulla halálos közúti baleset elérésében ezeknek a rendszereknek fontos szerepe lehet, mivel alkalmazásukkal a jármű kiigazíthatja, illetve elkerülhetővé teheti az emberi mulasztást. „Az emberi szem érzékelését és a döntés szükségességét egyelőre nem lehet tökéletesen kizárni. Mivel azonban a balesetek szinte teljes mértékben emberi okokra - 71%-ban észlelési, 20%-ban döntési hibára, 9%-ban pedig a nem megfelelő beavatkozásra - vezethetők vissza, ezért a rendelkezésre álló, illetve a jövőben elérhetővé váló asszisztencia rendszerek használata és alkalmazásuk oktatása elengedhetetlen a közlekedésbiztonság szempontjából, amiben az oktatók felelőssége is óriási” – hangsúlyozta a szakember.

 

Új oktatási technikák

A hazai autósiskolák 76%-át e-learning KRESZ-tananyaggal ellátó E-Educatio adatai alapján a személygépkocsi-vezetői képzésben elektronikus távoktatást választó tanulók túlnyomó többsége az Y és Z generációt (sőt egyre inkább az utóbbit) képviseli, így az oktatásban is az ő igényeikhez és elvárásaikhoz kell igazodni a sikeres tanulás érdekében.

 

 

A hatékony Z generációs oktatás jellemzői

• Videó alapú tananyagok, mozgóképes animációk alkalmazása: a Z generáció tagjai már nem feltétlenül szeretnek könyvet, illetve hosszú, összefüggő szövegeket olvasni. Megszokták, hogy a számukra szükséges információkat gyorsan és egyszerűen megtalálják a neten, ezért az oktatásban is szükség van a vizuális és mozgó elemek, illetve a hozzájuk tartozó hang minél erőteljesebb alkalmazására. „Míg az 5-6 éve készült e-learning tananyagokat a szakszerű szövegek és a jó minőségű ábrák mellett alkalmazott néhány animáció jellemezte, addig mára az interaktív 3D grafikák és animációk, valamint videóbejátszások kerültek túlsúlyba” – mondta el dr. Szőcs Károly.
• Az e-learning mellett megjelent az m-learning kifejezés is: az online módon elérhető képzésen belül is egyre nagyobb hangsúlyt kap a mobil eszközökön végezhető tanulás.
• Gamification (játékosítás): a játékos szituációkban, illetve versenyhelyzetekben történő tanulásnak hatalmas előnyei lehetnek a járművezető-képzésben. Ennek megfelelően az e-learning mellett a szimulátoron történő tanulásnak is egyre nagyobb jelentősége lesz a közeljövőben. „Amellett, hogy a szimulátorok képesek fejleszteni a vezető technikai tudását, az egyik legfontosabb előnyük az elméleti jellegű közlekedésbiztonsági képzésekkel szemben, hogy tapasztalati alapú tanulást valósítanak meg. Nem általánosságban beszélünk arról, hogy valami valakivel hogyan történik meg, hanem mi magunk is részesei vagyunk az adott közlekedési szituációnak, adott esetben veszélyhelyzetnek. Ilyenkor más agyterületen, hatékonyabban és maradandóbban raktározódnak el az információk, mint olvasás közben. Ugyanakkor a szimulátoron mégis valós kockázatok nélkül lehet gyakorolni az extrém körülmények közötti vezetést, illetve a veszélyhelyzetek kezelését” – mondta el a szakember.
• Közösségi tanulás: a jövőben egyre inkább meg kell teremteni a tanulók számára, hogy akár egymással, akár a tanulásukat támogató szakoktatóval könnyen és egyszerűen kapcsolatba lépjenek, a fiatalok ugyanis igénylik a közösséget és a kommunikációt, csak éppen annak sok esetben más formáit részesítik előnyben a korábban megszokottakhoz képest.
• Mikrotanulás: a mindennapi információk gyors áramlásához hasonlóan a tananyagokat több kisebb, gyorsan elsajátítható egységre feltördelve érdemes „tálalni” a Z generáció számára, ugyanakkor fontos, hogy ezek a kisebb részek végül egy egységes egésszé álljanak össze.  
• Személyre szabott képzés: ez a generáció nemcsak igényli, de el is várja, hogy ne egyenképzést kapjon, hanem alkalmazkodjunk az egyéni igényekhez. Az e-learningen keresztül ez már most is megvalósul, hiszen akkor és ott ül le tanulni, amikor akar, annyit és úgy tanul, amennyire szüksége van, de a differenciálásra még további lehetőségek is nyílnak. Másrészt ezt az igényt az eleve személyre szólóan szervezett gyakorlati vezetési órák és szimulátoros foglalkozások során is figyelembe kell venni.
• Mérés, elemzés, visszacsatolás: mivel ennek a generációnak a tagjai az interaktív kommunikációban hisznek és kifejezetten igénylik a visszajelzést és megerősítést, ezért amennyire csak lehetséges, folyamatos visszajelzéssel, értékeléssel segítsük tanulásukat.

 

„A közlekedés fejlődése a teljes társadalomra és gazdaságra, ezen belül a személy- és teherszállításra és az oktatásra is igen komoly hatással van, ami a jövőben csak tovább erősödhet. A fejlődés iránya egyértelmű, a hatóságoknak és a képzőszerveknek pedig ezzel lépést kell tartaniuk. Az autósiskolák számára a feladat nem kevesebb, mint hogy újra kell gondolniuk a közúti járművezető képzés egyes elemeit, és úgy kell a jövő sofőrjeit megtanítani a vezetést és manőverezést segítő, később azt részben vagy egészben átvevő legkorszerűbb eszközök használatára, hogy eközben – legalábbis még jó ideig – maximálisan megmaradjon az önálló vezetés képessége is. Ez pedig nem lesz elképzelhető a legkorszerűbb oktatási módszerek és eszközök (e-learning és szimulátorok) és a legmodernebb oktatójárművek, mint például a konferencián bemutatott első hazai, tisztán elektromos oktatóautó bevonása nélkül” - összegezte a tapasztalatokat dr. Szőcs Károly.