Az autóipari technológiák őrült tempójú fejlődése nemcsak olyan izgalmas újdonságokkal szolgál, mint az önvezető autók, de komoly kihívásokat is jelent a közlekedésbiztonsági szakemberek és a járművezető képzés számára. A közúti közlekedés jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kihívásairól a minap Budapesten tartott konferencián a szakemberek azt mutatták be, miként fog változni az autók és vezetőik kapcsolata, és hogyan lehet erre felkészíteni a ma sofőrjeit.
Míg néhány éve utópisztikusnak tűnhetett a gombnyomásra működő parkolás, az elektromos autóval megtett többszáz kilométeres táv vagy az online elvégezhető KRESZ tanfolyam, ezek ma már egyre inkább a hétköznapok részévé válnak, miközben az önvezető autók is itt kopogtatnak az ajtón. „A járművek és az autóvezetés ilyen intenzitású fejlődése mindenképpen szükségessé teszi a járművezető-képzés újragondolását, ezért Önvezető autók - öntanuló vezetők? címmel a héten konferenciát rendeztünk a szakma számára, hogy az egyes területek szakértőivel körbejárjuk, az előttünk álló 5-10 évben milyen új feladatokra, milyen új technikai rendszerek használatára kell felkészíteni a sofőröket, ezt milyen oktatási módszerekkel, illetve eszközökkel lehet megtenni, és mennyi időnk van egyáltalán a felkészülésre” – tájékoztatott dr. Szőcs Károly, az online KRESZ-oktatást idehaza meghonosító E-Educatio Információtechnológia Zrt. vezérigazgatója.
Az autóipar fejlődésének iránya egyértelmű: a legfontosabb cél a környezettudatosság és az autóbalesetek túlnyomó többségéért felelős emberi hibalehetőségek kiküszöbölése. Emellett az időskori és bizonytalan vezetők egyre nagyobb aránya, a növekvő forgalomsűrűség és a vezetéstámogató rendszerek térhódítása is nyomást gyakorol a fejlesztésekre.
A közúti járművek és a közlekedési infrastruktúra részben már ma is zajló, részben még előttünk álló forradalmi változásainak legfontosabb területét a szenzorok és asszisztencia rendszerek fejlesztése jelenti. A 2050-ig uniós célként meghatározott nulla halálos közúti baleset elérésében ezeknek a rendszereknek fontos szerepe lehet, mivel alkalmazásukkal a jármű kiigazíthatja, illetve elkerülhetővé teheti az emberi mulasztást. „Az emberi szem érzékelését és a döntés szükségességét egyelőre nem lehet tökéletesen kizárni. Mivel azonban a balesetek szinte teljes mértékben emberi okokra - 71%-ban észlelési, 20%-ban döntési hibára, 9%-ban pedig a nem megfelelő beavatkozásra - vezethetők vissza, ezért a rendelkezésre álló, illetve a jövőben elérhetővé váló asszisztencia rendszerek használata és alkalmazásuk oktatása elengedhetetlen a közlekedésbiztonság szempontjából, amiben az oktatók felelőssége is óriási” – hangsúlyozta a szakember.
Új oktatási technikák
A hazai autósiskolák 76%-át e-learning KRESZ-tananyaggal ellátó E-Educatio adatai alapján a személygépkocsi-vezetői képzésben elektronikus távoktatást választó tanulók túlnyomó többsége az Y és Z generációt (sőt egyre inkább az utóbbit) képviseli, így az oktatásban is az ő igényeikhez és elvárásaikhoz kell igazodni a sikeres tanulás érdekében.
A hatékony Z generációs oktatás jellemzői
„A közlekedés fejlődése a teljes társadalomra és gazdaságra, ezen belül a személy- és teherszállításra és az oktatásra is igen komoly hatással van, ami a jövőben csak tovább erősödhet. A fejlődés iránya egyértelmű, a hatóságoknak és a képzőszerveknek pedig ezzel lépést kell tartaniuk. Az autósiskolák számára a feladat nem kevesebb, mint hogy újra kell gondolniuk a közúti járművezető képzés egyes elemeit, és úgy kell a jövő sofőrjeit megtanítani a vezetést és manőverezést segítő, később azt részben vagy egészben átvevő legkorszerűbb eszközök használatára, hogy eközben – legalábbis még jó ideig – maximálisan megmaradjon az önálló vezetés képessége is. Ez pedig nem lesz elképzelhető a legkorszerűbb oktatási módszerek és eszközök (e-learning és szimulátorok) és a legmodernebb oktatójárművek, mint például a konferencián bemutatott első hazai, tisztán elektromos oktatóautó bevonása nélkül” - összegezte a tapasztalatokat dr. Szőcs Károly.
A Duna kis vízszintjének trendszerű szabályozása az éghajlatváltozás vízügyi kihívásai, az elavult technológia korszerűsítése egyaránt sürgetővé tette – többek között - egy új szivattyútelep építését Budapesten a Kvassay-vízlépcsőnél.
A Hősök terének monumentális központi figuráját először veszik le 36 méter magas díszoszlopáról, amelyhez Layher állványzatot vontak Gábriel köré.