2020.11.26, Csütörtök

Kerényi János – 2016-ban béke és nyugalom várható politikai téren Magyarországon

2016.01.25. 15:04

Kerényi János mindenféle kérdésünkre válaszolt, így megtudtuk mi a véleménye az ellenzékről, a 2015-ös évről, a Fidesz-KDNP szegedi vereségéről, Békéscsabáról és például a kecskeméti tüntetésekről:

Miután az érdemi politikai ellenzék hiányában az országban kitört egy újabb egypártrendszer, felértékelődött annak a jelentősége, hogy a kormányzó pártszövetség regionális vezetője miként értékeli az elmúlt évet és mire számít a közeljövőt illetően. Kerényi János mindenféle kérdésünkre válaszolt, így megtudtuk mi a véleménye az ellenzékről, a 2015-ös évről, a Fidesz-KDNP szegedi vereségéről, Békéscsabáról és például a kecskeméti tüntetésekről:

 

Mint a Fidesz-KDNP hét regionális pártigazgatója közül a Dél-Alföldért felelős politikus miként látja a 2014-es álmok mennyiben teljesültek 2015-ben?

A 2014-es sikeres választások után az első év elég zűrös volt politikai szempontból. Volt egy-két hirtelen döntés, ami kiverte a biztosítékot. Gondolok itt elsősorban 2014 év végén az internet adóra, ami egy rossz megfogalmazás volt. Ezt követően viszont a migránshelyzet vitt mindent. Úgy gondolom, hogy politikailag beálltak a viszonyok.

Volt két időközi választás, amivel a Fidesz-KDNP-nek megszűnt a kétharmados többsége a parlamentben. Gyakorlatilag 2015 végére beállt egy olyan politikai helyzet a menekülthullámmal, amit rendkívül jól kezelt a kormány. A belpolitikai síkról átterelődött a politikai helyzet ennek a kérdésnek a külpolitikai kezelésére. Nyugodtan kimondhatjuk azt, hogy tulajdonképpen az Uniós tagországok közül ezt a helyzetet Magyarország kezelte a legjobban, amit az év végére a felmérések is visszaigazoltak, így a kormánynak ismét nagyon erős a támogatottsága az országban.

Visszatérve a Dél-Alföldi régió helyzetére, ebben a pillanatban 14 választókerület van, én úgy látom, itt bennünket időközi választás nem zavart. Itt a választókerületi elnökök és az önkormányzati képviselők is egy stabil helyzetbe kerültek.

…kivéve Szeged körzetét a Fidesz-KDNP szempontjából

Szeged 1. körzetét elveszítettük a parlamenti választás során. Arányát nézve 1 körzetet az Országgyűlési Választáson elvesztettünk a 14 választókerületből. Számítható volt, hogy a parlamenti választás során elveszített Szegedi körzetet az önkormányzati választás során sem fogjuk megnyerni.

A kormányzati testületeket és a polgármestereket 5 évre választották 2014  októberben a választók. Ez azt jelenti, hogy a következő önkormányzati választások 2019-ben lesznek, míg a parlamenti  képviselői választásra 2018-ban kerül majd sor. Tehát meg lett osztva. Ez egy régi kívánság volt, hogy ne ugyanabban az évben legyenek a parlamenti képviselő választások és az önkormányzati választások. Ezzel az új Választási Törvénnyel tulajdonképpen kialakult ez a rend. 2018-ban lesznek a Parlamenti Választások, 2019-ben pedig az Önkormányzati Választások.

A Dél-Alföldi Régióban az Önkormányzati Választásokkal egy érdekes helyzet alakult ki, mert két megyei jogú városban nem Fidesz-es vezető van, a Polgármester személyére vonatkozóan. Békéscsabán egy független jelölt nyert és a testületben a Fidesz-KDNP van többségben. Ott sikerült azért egy megegyezést találni. Úgy gondolom, hogy különösebb konfliktus nélkül működik az önkormányzat.       A szegedi helyzet, az teljesen másképp alakult, ott a testület is baloldali többségű. Ott egy elég komoly vereséget szenvedtünk.

Kevesen beszélnek még róla, de amíg 2010-ben egy nagyon erős központosítás zajlott az országban, addig 2014-re és azóta is folyamatosan egy dekoncentráció látható mind az államigazgatás, mind a Fidesz-KDNP pártszervezetét tekintve. 2014-ben már jóval nagyobb kompetenciát kaptak a Fidesz-KDNP választókerületi elnökei is. Összességében, mi a véleménye a 2015-ös év után a választókerületi elnökök tevékenységéről a Dél-Alföldön?

Ez egy érdekes dolog, mivel a parlamenti választáson induló pártok közül mindegyik ezt a rendszert követi ma már. Tehát az úgynevezett választókerületi rendszert, annak idején a Fidesz-KDNP vezette be először és utána tulajdonképpen az összes parlamenti helyért induló párt ezt a rendszert vette át.

Jelenleg mindegyik politikai erő ebben a rendszerben próbál működni. Nem vitás, hogy ugye nálunk, a Fidesz-KDNP-nél ez a rendszer bevált, tehát a régiós pártigazgatók irányítják a Választókerületi Elnököket, de a tevékenységünk - az enyém is - elsősorban a kampányra vonatkozik. Mivel a felére csökkent a választókerületek száma, hiszen a régi rendszerben 176 egyéni körzet volt, az új rendszerben 2014-től pedig 106 egyéni képviselői mandátum kiosztására kerül sor. Ezzel megnövekedett a választókerületi elnököknek a felelőssége. Nekünk régiós igazgatóknak az önkormányzati választásban nem volt akkora szerepünk, mint a parlamenti választásnál.

Bács-Kiskun megyében 119 település van. Ezt a választókerületi elnöki rendszeren belül próbáltuk kezelni, tehát mindegyik választó kerületben a Fidesz-KDNP által támogatott, és a Fidesz színekben induló önkormányzati vezetők a választókerületi elnökökkel egyeztettek ebben a formában. Nekünk elsősorban a megyei közgyűlésekre vonatkozóan volt szerepünk, hiszen a megyei önkormányzatnak megváltozott a szerepe, így például 2014 után az egyik legfőbb feladatuk, az uniós pályázatok becsatornázása a megyében lévő önkormányzatok felé.

Világosan látszik, hogy Bács-Kiskun megyében 69 milliárd forint jut a TOP-os pályázatokban az önkormányzatok részére, ekkora összegre lehet ebben a 7 éves ciklusban pályázni. Ennek a pályázati rendszernek a kialakításában, meg utána a felhasználásában is a megyei önkormányzatok kaptak jelentős szerepet.

Közismert, hogy a megyében is számos településen vannak kisebb-nagyobb politikainak is ítélhető villongások. Ezekben a vitás helyzetekben a „vk elnökök” mennyire töltötték be a szerepüket?

Úgy gondolom, ez teljesen rendben volt. Egyelőre nem is látjuk az ellenzéki, leendő képviselő jelölteket, mert függetlenül attól, hogy 2016 januárjában vagyunk, már elkezdődött a gondolkodás 2018-as választásokról. Úgy gondolom, 2016 év végére meg fogjuk nevezni a leendő képviselő jelöltjeinket, mert van egy olyan mondás, hogy a kampány az elkezdődik már a választás másnapján. Ahhoz, hogy 2018-ban eredményesen menjünk neki a választásoknak, már kellő időben fel kell rá készülni.

Én jelenleg az ellenzéki oldalon nem látom, hogy kik lesznek a leendő képviselőjelöltek, de gondolom, hogy ugyanígy gondolkodnak ők is arról, hogy azt azért időben meg kell majd nevezni. Mi ebben a tekintetben jóval jobban állunk, mint az ellenzéki pártok, mert nagyjából látjuk, hogy kik lesznek a leendő képviselő-jelöltek. A választókerületi elnökök személye egybeér a jelenlegi regnáló országgyűlési képviselőkkel, ebből a szempontból jóval előnyösebb helyzetben vagyunk.

A Dél-Alföldi régióban lévő 14 mandátum közül az előbb említettek szerint 13-ban nekünk vannak képviselőink. Ők azt az aprólékos politikai munkát, amit egy képviselőjelöltnek el kell majd végeznie a választások előtt,  folyamatosan végzik jelenleg is.

Nagyon fontos dolog, hogy jelen pillanatban is zajlanak politikai akciók, például az aláírásgyűjtés a menekültkérdéssel kapcsolatban. A politikában fontos dolog, hogy képesek vagyunk-e olyan politikai akciót csinálni, ami az emberek érdeklődését kiváltja. Megy az ellenzéki oldalon is 2-3 ilyen aláírásgyűjtési próbálkozás, de igazából átütő sikert nem tudtak ezzel elérni. A miénk, a migránshelyzettel kapcsolatban január végével fog majd befejeződni. Nagyon jelentős sikernek tartom, hogy közel  1.800.000 aláírásnál tartunk jelen pillanatban.

2015-ös elején a Fidesz-KDNP népszerűsége zuhanórepülésben volt, az év végén a felmérések alapján mégis vissza tudta szerezni a kormányzó pártszövetség a népszerűségét

Ez egy rendkívül összetett dolog, mert ki lehet mondani, hogy ez a migráns ügy ez mindent visz, de azért az elmúlt évben volt egy jó pár nagyon pozitív intézkedés.

 A Dél-Alföldi Régiót a mezőgazdaság területén érinti a sertéshúsok áfájának a csökkentése.  December utolsó napjaiban a kormány meghozta a döntést a CSOK bevezetéséről. Ez is egy pozitív intézkedés volt. A Személyi Jövedelemadó 1 %-kal való csökkentése és a gyermekkedvezmények kibővítése szintén széles tömegeket érint pozitívan.  Ezek az intézkedések is mindenféleképpen ebben a népszerűség növekedésben is benne vannak, természetesen nem olyan súllyal, mint a migránskérdés határozott kezelése.

A földárverések az ország számos pontján okoztak némi izgalmat, viszont Bács-Kiskunban, ahol meglehetősen jelentős a mezőgazdaság, mégis érdemi probléma nélkül zajlottak. Miben látja ennek a magyarázatát?

Azok az országos jelentőségű ügyek, amire az ellenzéki erők úgy gondolták, hogy meglovagolható, láthatóan nem okoztak a számukra megváltást. Ilyen ügyek közé tartozik a földárverés is. A földárverés egy szűk réteget érint. Ha megnézzük, hogy hányan élnek ma hivatásszerűen mezőgazdaságból egy adott településen, akkor rendkívül alacsony számokat látunk. Nekem erről van egy sarkos véleményem - mert ugye 25 éve küzdünk ezekkel a földügyekkel – így én azon az állásponton vagyok, hogy a legjobb helyen a gazdáknál van a föld.

Nem megkerülhető kérdés, hogy egy stratégiai földvagyonnak kell állami kézben maradni, de ez a jelenlegi árverések nem veszélyeztetik. Visszatérve az előző gondolatra, tehát ahol annak idején, 91-92 tájékán a földügyeket korrekt módon intézték el, - és Bácsmegye ezek közé a területek közé tartozott - a kárpótlási árveréseket, a rézarány tulajdonok kiadását, tehát az osztatlan közös tulajdonnak a kezelését, ahol a jogszabályi előírásoknak megfelelően végezték el, ott nincs balhé.

Bácsmegyében jelen pillanatban nincs olyan probléma, mint mondjuk Szolnok megyében vagy a Dunántúlon. Rendkívül alacsony az osztatlan közös tulajdonnak az aránya. Annak idején tényleg tulajdonoshoz kerültek a területek.

Békés megyében van egy más helyzet, aminek vannak gazdasági okai is. Bácsmegye a föld minőség tekintetében rosszabb helyzetben van, mint Békés megye vagy Csongrád megye. Ebben a 3 megyében, Békésben a Ménes birtok területei között vannak viták. Az egyik választókerületi elnök lett kinevezve Miniszteri Biztosként, Farkas Sándor személyében, hogy azokat a szükséges egyeztetéseket végezze el, ami a mintagazdaság tekintetében majd ki fog alakulni.

Természetesen próbálnak az ellenzéki oldalról ennek az ügynek nagyobb feneket keríteni, mint amekkora az valójában.

A régió a három „fővárosa” közül egyedül Kecskeméten voltak tüntetések 2015-ben. Többször is a Bányai Júlia Gimnázium igazgatóválasztása miatt. Mi a véleménye erről?

Úgy gondolom, az egész ügy nem jól lett kezelve. Nem ismerem részleteiben ezt az ügyet, de tényleg érdekes, hogy több kisebb létszámú tüntetésre került sor Kecskeméten. Ennél fajsúlyosabb ügyek is voltak, amelyek kiverhették volna a biztosítékot. Talán ezt helyi egyeztetéssel, az érdekeknek a becsatornázásával meg lehetett volna oldani. Nem éreztem úgy, hogy ezzel külön politikailag foglalkozni kellett volna, de természetesen, mintegy helyi problémát, ezt a helyén kellett volna kezelni.

 Nem is kerestek meg engem ebben a tekintetben, de úgy gondolom, ott a két választókerületi elnöknek ebben a polgármesterasszonnyal kellett volna egyeztetni, hogy ezt az ügyet méltányosan rendezzék le. Amennyiben megkértek volna rá, próbáltam volna a felek között egyeztetni.

Az oktatás is most egy súlyponti dolog. Tudom, hogy ma már a szülőknek az óvoda kiválasztás is problémát jelent. Ezt a saját családomban is érzem, nem mindegy hogy az unoka hova jár óvodába. Én próbálom ezt az ügyet elbagatellizálni, de nem lehet, mert tudom azt, hogy egy szülőnek rendkívül fontos, hogy a gyereke, unokája hova jár iskolába, milyen képzést fog kapni. Tehát ilyen ügyekre az embereknek időt kell szakítani, meg kell oldani. Talán ebben történt ott Kecskeméten hiba, nem a kellő súlyánál kezelték ezt az ügyet.

2016-ban milyen változásokra számít?

Meggyőződésem, hogy az ország jó irányba megy. Persze, nem elég magasak a fizetések, vannak problémák az egészségügyben, vannak problémák az oktatásban, de összességében, ha ránézünk a makrogazdasági mutatókra, az adósságcsökkenésre, az inflációra, az államháztartási hiányra, a munkaerő helyzetére, tehát a munkanélküliségi mutatókra… nyugodtan ki merem jelenteni, hogy az elmúlt 25 évben ilyen makrogazdasági mutatókat az ország nem produkált. Tehát jó irányba megyünk! Az is nagy baj lenne, ha nem lennének problémák, mert az azt jelentené, hogy nem kerülnek felszínre újabb gondok és bajok.

Jelen pillanatban ezzel a szervezeti formával fogunk ráfordulni majd a 2018-as választásokra. A pillanatnyi helyzettől függően, lehet, hogy ebben változás lesz. Ránk, a Fidesz-KDNP-re az jellemző, hogy abban az esetben, ha egy jobb rendszerben kellene a választásra majd ráfordulni – mert 2017-ben akárhogyan is nézzük, dübörögni fog a kampány – akkor bizonyosan változtatni fogunk.

 A múlt héten felvetődött ellenzéki oldalról, hogy időközi választás lesz, de ennek semmi féle realitása nincs. Ehhez egy olyan rendkívüli politikai helyzetnek kellene bekövetkezni, ami Magyarországon a rendszerváltás óta, a 25 év alatt egyszer sem volt. Kormányválság volt bőven, ha csak visszagondolunk a 2008-as időszakra, amikor az MSZP 2-3 hónapig kereste az új miniszterelnök jelöltet. Tehát lett volna rá alkalom bőven, de a Fidesz részéről soha nem hangzott el, hogy időközi parlamenti választás legyen.

Magyarország a 28 Uniós Tagállam közül, de akik nincsenek benne az Unióban azok közül is egy unikumnak számít, ugyanis itt soha nem volt időközi parlamenti választás, tehát minden kormányzati politikai erő kitöltötte a választási ciklusnak a 4 évét. Emlékszem, hogy 2008-ban, akkor mi ellenzékben voltunk, voltak nagyon komoly politikai akciók, de az soha nem merült fel, hogy időközi parlamenti választás legyen. Ebben a tekintetben, ezt egy hírlapi kacsának tartom.

Az előzőek alapján Ön szerint 2016-ban béke és nyugalom várható?

Így van, én nem látok arra semmiféle indokot, hogy esetlegesen időközi választás legyen. Én ennek semmiféle realitását nem látom. 

Galéria

Közéletkerényi jános