Az elmúlt évhez képest csökkent, de tízéves távlatból még mindig magas az idegenellenesség aránya Magyarországon - derül ki a Tárki Társadalomkutatási Intézet legfrissebb felméréséből.
A januárban végzett reprezentatív felmérés szerint tízből négy magyar felnőtt egyetlen menedékkérőt sem engedne be az országba, öten mérlegelnék a választ, és csupán egy válaszadó támogatná minden menedékkérő igényének pozitív elbírálását.
A közlemény idézi Sík Endrét, a Tárki vezető kutatóját, aki kiemelte: két évtizede vizsgálják a felnőtt magyar lakosság véleményét, és a legnépesebb csoport mindig a mérlegelőké volt, utána kissé lemaradva a mindenkit elutasítók, azaz az idegenellenesek csoportja következik, és a legkisebb minden évben az idegenbarátok aránya.
Az idegenellenesség mértéke a kezdeti gyors növekedése után előbb
valamelyest ingadozott, majd 2002 és 2011 között kisebb elmozdulások
mellett (24-33 százalék) meglehetősen stabil volt az összkép. A 2012-es
magas, 40 százalékos értékhez képest 2013-ra az idegenellenesség 36
százalékra csökkent, de így is kismértékben magasabb, mint a 2002 és
2011 közötti 32 százalék.
Az országon belül az átlagos 36
százaléknál Közép-Magyarországon magasabb (48 százalék), a budapestiek
között viszont alacsonyabb (25 százalék) az idegenellenesség szintje.
Látványterveket mutatott be a tervező.
Többek között megújul az út- és járdaburkolat, valamint a közvilágítás is és további infrastruktúra fejlesztésekre is sor kerül.