Kovács Ernő – 2015-ben következik a területi államigazgatási átalakítás második lépése

Ön 1998-óta volt polgármester Tiszakécskén, majd az előző ciklusban parlamenti képviselői mandátumot is szerzett. Ezek után arra készült, hogy megyei kormánymegbízott lesz?

Természetesen nem. Amikor arról kérdeztek, hogy mit tervezek a parlamenti képviselőség után én minden esetben azt mondtam, hogy Tiszakécskén kívánok továbbra is polgármester lenni. 24 évig voltam képviselő, majd az utóbbi 16 évben a város polgármestere lehettem. 1998-ban, amikor polgármesternek választottak a város valóban a szakadék szélén állt, később elfogadták a javaslataimat, jól tudtunk együttműködni a városban, igazán jól éreztem ott magam.

Tiszakécske mai állapota miatt nem hiszem, hogy szégyenkeznem kellene, hiszen jelentős tartalékokkal adtam át a várost, így nem mondhatják, hogy jobb is, hogy elment innen. Azt gondolom, hogy nagyon sok polgármester szeretne abba a székbe ülni, amibe most Tóth János egykori képviselőtársam, polgármester úr ül. Nyilván a korábbi munkánknak köszönhető, hogy minden körzetben Fidesz-es képviselő nyert mandátumot.

Nem hagytam el a várost, hiszen ma Kecskemétre bejárok Tiszakécskéről és minden este oda megyek haza. Nap közben pedig, ahogy tudok, ugyanúgy segítek a tiszekécskei embereknek, mint a tompaiaknak…

Miként szembesült a megyei kormánymegbízotti felkéréssel?

Amikor felmerült, hogy az én nevem szerepel a kormánymegbízotti kinevezési határozatban, egy kissé megrémültem, mert valóban nem erre készültem. Amikor viszont ez kitudódott a szűkebb környezetemben élők azt mondták, hogy akárhogyan is van, ez egyrészt egy munkának az elismerése, másrészt kécskei ember nem volt még megyei vezető, a kécskeieknek a munkáját, az igyekezetét még nem ismerték el magasabb szintről úgy, hogy onnan valakinek előbbre kellene lépni.

Mennyire látta át ezt a feladatkört?

Amikor kialakult ez a rendszer, akkor a törvényeken keresztül átláttam, de mélyrehatóan nem kellett ezzel a területtel foglalkoznom, sem mint polgármester, sem mint parlamenti képviselő. Kerényi János ráncaiból néha láttam, hogy ezzel-azzal nehézségek vannak, de ez az én vállam nem nyomta. Azt láttam, hogy ez az átalakulás nagyon-nagyon nehéz volt, ugyanúgy ahogyan most ennek az átalakulásnak a jövőre bekövetkező második üteme is nehéz lesz.

A hivatalba lépése után állítólag hetekig járta a megyét, hogy megismerje a szervezetet. Mindenhová eljutott már?

Sajnos még nem jutottam el mindenhová. Nekem Kerényi János azt mondta, hogy ez egy jó szervezet, ez egy ütőképes csapat, ez az 1800 ember egy hadsereg, akik bárkivel szembe szállnak, ha a megye érdekéről van szó, és én így is közelítettem meg ezt az egészet. Azt szeretném, hogy ha egyszer én fogom átadni ezt a munkakört valakinek én is ezt mondhassam el.

Az úgynevezett deregulációs folyamat zajlik ugyan, aminek a következtében a korábbi évtizedekben felépült rendelettömegnek egy kis részét már sikerült leépíteni, de még ma is irdatlan az adminisztrációs teher. A korábbi években már volt példa Kerényi Jánostól egy-két gordiuszi megoldásra, Ön miként áll hozzá a hivatali működéshez?

Én azt kértem a kollégáktól, hogy azt a szemléletmódot kövessük a jogszabályok értelmezése során, ami azt teszi lehetővé, hogy egy adott folyamatot hogyan lehet megoldani. Az a feladatunk, hogy nyilván a törvényeknek megfelelően a lehető leggyorsabban próbáljunk oda jutni, hogy az adott probléma megoldódjon, a feladat el legyen végezve.

Hogyan zárja a 2014-es évet anyagilag a Bács-Kiskun megyei kormányhivatal, lesz-e adóssága a szállítói, vagy a kincstár felé?

Törekszünk rá, hogy minden számlánk ki legyen fizetve, azt gondolom, hogy Bács-Kiskun megye e téren is jól áll. Ez természetesen a tervezésnek köszönhető, továbbá figyeljük, hogy a rendszer működését hogyan lehet tovább racionalizálni, hiszen a jövő évi költségvetés készítése zajlik, amiben már látszik, hogy nem lesz több pénz.

Itt jegyezném meg, hogy miniszter úr döntése értelmében, nem is a mi keretünk, hanem a minisztérium keretének a terhére az osztályvezetői szintig minden dolgozónk kapni fog egy 25000 forintos karácsonyi Erzsébet utalványt. Ez Bács-Kiskunban 1700 dolgozónkat érinti.

Érkeztek már politikai kérések például személyi kérdésekben?

Nem. A tisztség átvétele után az első időszakban arra törekedtem, hogy mindenkit megnyugtassak, hogy nem vagyok egy „emberevő”. Mindenkit próbálok megismerni és a munkája alapján megítélni.

Azt gondolom, hogy a tiszakécskei polgármesteri időszakom is igazol e téren. A szempontom az, hogy minden pozícióban azok a személyek legyenek, akik a legjobbak. Egyébként sem tudom elképzelni, hogy csak egy szervezetnek, mondjuk a Fidesznek, vagy a Jobbiknak, vagy az MSZP-nek az emberei tudnak mindent jól és ha például MSZP-s a kormány, akkor mindenki a párttagkönyvével tudja igazolni, hogy ő azért vezető, mert ő mondjuk 1111-ik a pártjában. Én ennek sosem voltam a híve.

A megyei kormányhivatal a települési önkormányzatok fölött is ellátja a törvényességi felügyeletet. Mit tudnak tenni, mondjuk egy olyan várossal, mint Kalocsa, ahol a pár hete már válságstábot hívott össze az új polgármester és várhatóan valamilyen trükkös módon a város valamiféle eladósodása kezdődhet meg? Mennyire látja át a kormányhivatal, hogy mit tesz egy település?

A törvényességi főosztály nyilván egy önkormányzat döntéseit tudja elolvasni, megismerni, hiszen alapesetben nincs olyan szabály, hogy egy testületi ülésre meg kellene hívni a kormányhivatal képviselőjét és ott ugyanazokkal a jogokkal, mint a jegyzőnek van, közbeszólhat, hogy tisztelt képviselők ezt a döntést nem lehet meghozni, mert törvénysértő, az SZMSZ tiltja, vagy bármilyen jogszabályba ütközik.

Mi már csak a megtörtént eseteket tudjuk követni. Ha történik olyan, ami törvénysértő, akkor fel kell hívni a testület figyelmét, hogy ezt, vagy azt a döntését semmisítse vagy változtassa meg. Ha ezt nem teszik meg, akkor bírósághoz lehet fordulni és a rendszeresen törvénytelenül működő testületek legvégső esetben fel is oszlathatók.

Mi azért vagyunk nehéz helyzetben, mert a gyógymódot ott Kalocsán kell kitalálni, mi nem tudunk a dolgaikba beleszólni. Megjegyzem, ilyen cipőben én is voltam, hiszen 1998-ban nekem csak álmatlan éjszakáim voltak és papírom, ahová elkezdtem gyűjteni azokat a gondolatokat, amik éjszaka az eszembe jutottak. Így kell élni az életüket, az önkormányzat működőképességét biztosítani kell.

Említette, hogy jövőre következik a kormányhivatalok kapcsán a területi államigazgatási átalakítás második lépése, mit lehet erről tudni?

Ma az látszik, hogy egy integráció felé lép el a területi államigazgatás, ami azt jelenti, hogy a vezetői szintek száma csökkenni fog. Mivel összevonásra kerülnek főosztályok, így nem maradhat ugyanannyi főosztályvezető, mint ma.

Azt látni kell, hogy ma a megyében működő szakigazgatási szervek a költségvetésüket a megyei kormányhivataltól kapják, de a szakmai minisztériumokkal tartják közvetlenül a kapcsolatot. Én azt gondolom, hogy ez a két utas rendszer az előrejelzések alapján március végétől megszűnik, és egy egyutas rendszer váltja fel. Amiben, ha egy miniszter akar valamit, akkor annak a felelőse a megyei kormányhivatal vezetője lesz, aki majd leadja az adott terület felelősének a feladatot. Ez le fog menni egészen a járásig, így azt mondjuk, hogy például Baján a járási vezető adja ki a feladatot az alá beosztott munkaügyi szervezetnek, vagy más ott működő szakigazgatási szervnek.

Ön már élt a tanácsi rendszerben a rendszerváltás előtt, Ön szerint mi a különbség a korábbi megyei tanácsok és a mai megyei kormányhivatalok között?

Én nem tudom összehasonlítani, mert a tanácsi rendszerben nem voltam vezető. Én arra emlékszem, hogy a nyolcvanas évek közepére meg is szűntek a járások, mivel a megyéknél akarták központosítani a hatalmat, most pedig pont az zajlik, hogy egy nagyon komoly kontroll mellett az állami szolgáltatások minél könnyebben elérhetőek legyenek.

Szabó Erika korábbi államtitkár sokat dolgozott azon, hogy minél több modern kormányablak nyílhasson, mégis a megyében eddig Kalocsán és Kecskemét nyitott új kormányablak. Mi várható e téren?

Én remélem, hogy a kormány a jövő évi költségvetésben biztosítani tudja annak a forrását, hogy 2015-ben Bács-Kiskun minden járás székhelyén és a nagy távolságok miatt a mai okmányirodák kiváltására további három kormányablak jöjjön létre. Ez a három település Tompa, Izsák és Solt. Illetve az is látszik, hogy Kecskemét tekintetében szükség van arra, hogy a Rákóczi úti okmányiroda is kormányablakká való átalakítása megtörténjen, azért, hogy az ügyintézések fajtáinak a számát meg tudjuk növelni.

Ez 2015-ben 14 új kormányablak beruházását jelenti, miközben a törzshivatalnak helyet adó megyeházán is egy közel 600 millió forintos energetikai beruházás lesz megvalósítva, ami most közbeszerzési szakaszban van. Nem beszélve azokról a feladatokról, amelyekhez ha megérkeznek az Eu-s források, akkor hozzá kell látni a megyében lévő ingatlanjaink kapcsán.

Önt nem lehet azzal vádolni, hogy úton-útfélen szórná a sajtónyilatkozatait. Mi a szándéka jövőre, Kovács Ernő lesz a megyei megmondó ember, vagy továbbra is a háttérben akar maradni?

Én szívesen adok teret azoknak a kollégáknak, akik a munkájukon keresztül elérnek valamilyen eredményt, hogy ők legyenek azok, akik elmondják, hogy a saját területeiken milyen eredmények, események voltak, vagy lesznek várhatóak. Ugyanis az emberek szakmai szolgáltatásokat várnak a hivataloktól, így szerintem logikus, hogy a különböző területek szakemberei adjanak rendszeresen nyilatkozatot.