A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet bedőlése kapcsán kirobbant tavalyi botrány fényében értékelte a múlt hét csütörtökön elfogadott szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényjavaslatot dr. Kerényi János a ma délelőtti sajtótájékoztatón. A Bács-Kiskun megyei kormánymegbízott továbbá megnevezett hat takarékszövetkezetet, akik ellen a nyomozó főhatóság alapos gyanú alapján nyomozást folytat.
A kormánymegbízott reagálni kívánt az interneten megjelenő fél-és tévinformációkra, amelyek szerinte elhamarkodottan ítélnek a most megszavazott törvény jövőjét illetően. Így még a politikai uborkaszezon beköszöntése előtt egyúttal tisztázni kívánta az egy év egy hónappal ezelőtti soltvadkerti botrány részleteit is.
- Ahhoz hogy pontos rálátásunk legyen a történtekre a 2012. július elsejei dátumnál egy kicsit korábbra kell visszamenni - kezdett bele Kerényi. - A soltvadkerti takarékszövetkezetben gyakorlatilag igazgatótanácsi változás történt a végelszámolási eljárás megkezdése előtt egy évvel. Ez azt jelentette hogy a Soltvadkerti Takarékszövetkezet öt tagú igazgatótanácsa mellett a TAKIVA intézményvédelmi alap 12 tagjából hat takarék elnöke létrehozott egy operatív igazgatótanácsot Soltvadkerten. Ezek után lényegében ők irányították a szövetkezetet. (Észak-Tolna megyei Takarékszövetkezet, Mecsek Vidéke Takarékszövetkezet, Örkényi Takarékszövetkezet, Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet, Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet és Tisza Takarékszövetkezet)Elkezdődtek ezzel egy időben a betétesek és a hitelesek közötti engedményezési eljárások. Egyértelművé vált azonban, hogy minden betétes nem tud engedményezési megállapodást kötni, ugyanis a bennfentes információkkal rendelkező hat takarékszövetkezet elvitt közel 4 milliárd forint értékű hitelállományt, mivel korábban tőkét biztosított a Soltvadkerti Takarékszövetkezetnek azért, hogy a törvények szerinti tőkemegfelelést fel tudja mutatni.
Az önkormányzatok 262 millió forint értékben engedményezték az államnak betétjeikért járó követelésüket. Ebből következően az állam belépett a hitelezői igényjogosultak közé és ettől a pillanattól kezdve joga volt kikérni azokat a szerződéseket, melyeket ezek a hitelezői takarékszövetkezetek igyekeztek eltüntetni.
Az erős banki titoktartás miatt csak nagyon nehezen derült fény arra a négy milliárd forintra, amit ezek a tagszövetkezetek jó hitel jogcímén elvittek, jelentősen csökkentve ezzel a felszámolói vagyont. A végelszámolásnál vált láthatóvá, hogy azért kértek engedményezési eljárást, mert így egyszerűbb volt lebonyolítani a tranzakciót.
- Én úgy gondolom, hogy ez az eset is egyértelműen bizonyítja azt, hogy a múlt héten elfogadott törvényre szükség van – folytatta dr. Kerényi János. - Az OBA nem tudott volna fedezetet biztosítani, ha az eddig négy integrációba tömörülő, közel 130 hazai takarékszövetkezet közül még egy vagy kettő becsődöl. A törvénynek köszönhetően azonban az elkövetkezendő időszakban a TakarékBANK, ernyőbankként lesz a takarékszövetkezetek fölött. Létrejött egy integrációs szervezet, amely a pénzügyi szabályozást valamint tőkebiztosítást látja el. Azonos megjelenési formában, azonos szervezeti és működési szabályzat szerint fog történni a betétkezelés, a részjegykezelés és a hitelkezelés és tisztázódnak a részjegy megfelelésének paraméterei. Nem a lenyúlásról szól ez a rendelet, hiszen az állam maga is közel 100 milliárdot fektet be. Nyugat-Európában már réges-régen működik ez az egyébként holland és német mintára készített törvény. Pontosan azért, hogy a kis takarékszövetkezetek ne gondolják, hogy játszani lehet a betétesek bizalmával.A soltvadkerti eset kapcsán egy hónapja érkezett be az utolsó feljelentés. Az ügy iratai jelenleg a Nemzeti Nyomozó Irodánál vannak, amely kiterjesztett nyomozást folytat a bűncselekmények gyanújában. A betétesek azonban évekig húzódó perre számíthatnak, hiszen a szakértők szerint ezzel az egy esettel még csak a felszínt kapargatják.
75 kórházi ággyal gazdagodik Zugló.
Több, mint 130 vendéget tudnak egyszerre fogadni az amerikai étteremlánc budakalászi helyszínén.