A rovatvezetőknek státuszuktól is meg kellene válniuk.
Az érintettek – köztük egy Sajtófotó-nagydíjas fotós – nagy része
tiltakozik; a Sajtószakszervezet tárgyalásokat kezdeményez.
A négy megyei és egy városi napilapot kiadó
Pannon Lapok Társasága (PLT) alkalmazottai az előző hetekben
újraalakították a Sajtószakszervezet helyi alapszervezeteit, hogy
megfelelően tudják érvényesíteni az érdekeiket. A lépésre a tagok
szerint azért volt szükség, mert a PLT változásokat foganatosított a
munkajogi státuszukban, bérezésükben, a munkájuk szervezésben,
teljesítményük értékelésében, és további intézkedéseket is bejelentett. A
három, a szakszervezet alapszabályának megfelelően megválasztott
alapszervezeti titkár közül kettő rövidesen megkapta a felmondását,
mivel nem írták alá az új munkajogi szerződéseket – vagyis nem fogadták
el azokat a kedvezőtlen feltételeket, amelyek miatt a szervezetek
megalapítása mellett döntöttek.
Kevesebb fizetésért több munka
Vezetőinek
nyilatkozatai és
beszámolói alapján a PLT évek óta nyereségesen működik, ennek ellenére a közelmúltban száznál több munkatársat érintő
leépítést
hajtottak végre. „A PLT mindig is nyereséges cég volt, nem azért kell
költséget csökkenteni, mert tűzoltásra van szükség” – nyilatkozta
korábban Szabó Miklós ügyvezető elnök. Az elmúlt hetekben a PLT
folytatta az átszervezéseket, amelyeknek keretén belül – az eMasa több
forrásból megerősített információi szerint – minden lap
fotórovat-vezetője és fotóriportere új szerződést kapott.
Benkő Sándor (Vas Népe): Utolsó nap a tűzősoron – részlet a 2003-as Sajtófotó Pályázaton Nagydíjjal kitüntetett sorozatból
Az új szerződés törli a rovatvezetők státuszát, akik így fotóriporteri
beosztásból koordinálnák kollégáik munkáját. A szerződés emellett
alapjaiban alakítja át a bérezést: a munkatársak fizetésének körülbelül a
fele az alapbér, a többit informátoraink szerint „gyakorlatilag
teljesíthetetlen” teljesítménykvóta alapján kapnák meg. „Az új szerződés
rendkívül egyoldalúan képviseli a PLT érdekeit: nem veszi figyelembe
például a lapnál eltöltött éveket, két hónapos felmondási időt
tartalmaz, és kizárólag a köztelezettségeket és a szankciókat fogalmazza
meg, a munkatárs jogairól nincs szó benne” – mondta az eMasának a
cégcsoport munkatársa. Völgyi Attila fotóriporter
blogjában
azt írja: „a szerződés azt is tartalmazza, hogy a munkáltató
egyoldalúan, bármikor módosíthatja az alkalmazottak fizetését,
felülbírálhatja a teljesítményüket, és annak elbírálási rendszerét
bármikor egyoldalúan módosíthatja”.
Több forrásból megerősített információink szerint az új szerződés
létrehozását nem előzte meg semmilyen egyeztetés a munkavállalók
érdekképviseletével, a szerződésmódosítás felkínálásakor nem adtak
gondolkodási időt a munkatársaknak, sem lehetőséget arra, hogy jogi
segítséget vegyenek igénybe. „Általában elfogadhatatlan a munkaszerződés
egyoldalú, diktátumszerű módosítása, az erődemonstráció, az »úgyis
találok százat a helyedre«-szemlélet. Különösen abban a formában, amikor
egyszerre három előre aláírt papír közül választhat a munkavállaló:
vagy az új szerződést fogadja el, vagy választhat a közös megegyezéssel
való szerződésbontás, illetve a munkáltatói felmondás között” – mondta
az eMasának M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet ügyvezető
társelnöke. (A PLT vezetőségét cikkünk készítése idején telefonon nem
tudtuk elérni, írásban feltett kérdéseinkre pedig semmilyen válasz nem
érkezett – a szerk.)
Különalkuk helyett átfogó megoldások
Információink szerint azok között, akik nem írták alá az új szerződést,
ezért megkapták felmondólevelüket, olyan fotóriporterek is vannak, mint a
2003-as Magyar Sajtófotó Pályázat nagydíjasa, Benkő Sándor, aki 30 éve
dolgozik a Vas Népe című lapnál, és 21 éve vezeti a fotórovatot; vagy a
Nívódíjas, csaknem 20 éve a Veszprém megyei Naplónál dolgozó fotós,
Gáspár Gábor. Az érintett riporterek azonban ügyük rendeződéséig nem
kívánnak a sajtónak nyilatkozni. „Nincs és nem is lehet pontos adatunk
arról, hogy hány kolléga nem írta alá az új szerződést, hiszen az
érintetteknek maguknak kell a döntést meghozniuk, azt illetően is, hogy
tájékoztatnak-e bennünket a saját döntésükről, vagy sem. Úgy becsüljük,
több az elutasító, tiltakozó reakció, mint a behódolás” – véli M.
Lengyel László.
Gáspár Gábor (Napló): Papszentelés Zircen
A Sajtószakszervezet – amelynek tagja a PLT alkalmazottainak több mint
tíz százaléka – tárgyalásokat kezdeményez a lapkiadó vezetőségével.
„Kifejezetten kérni fogjuk a menedzsmentet, hogy a jóhiszemű és
eredményes tárgyalások esélyét biztosítandó ne különalkukra törekedjen,
hanem a probléma átfogó rendezésére. Ezzel nem csak a működés, a
munkabéke, hanem a munkavállalói lojalitás megőrzésére is esélyt adna,
és nyitva tartaná a konstruktív tárgyalásos rendezés útját” – fogalmaz
M. Lengyel. Hozzáteszi: nem tartja jó megoldásnak vagy támogatandónak a
különféle online fórumokon felmerült olvasói tiltakozást – többen
kijelentették, az elbocsátások miatt lemondanák az előfizetésüket –,
mert a Sajtószakszervezet a munkavállalók érdekében olyan megoldásban
érdekelt, amely növeli az olvasói, előfizetői elégedettséget,
stabilizálja a kiadványok és felületek piaci pozícióját és gazdaságilag
is sikeres; a példányszám-csökkenés azonban munkahelyeket sodorna
veszélybe.
„Megalakítjuk az üzemi tanácsot, bejelentjük a kollektív szerződés
megkötésének igényét, létrehozzuk a munkaügyi védőháló minden olyan
elemét, amelynek létrehozására és működtetésére a szakmai
érdekvédelemnek lehetősége van. A másik oldalon múlik, hogy ezek a
legitim lépések mennyire lesznek konstruktívak, mennyire szolgálják a
dolgozók és a menedzsment közös, egyeztetett érdekeit” – mondta az
eMasának M. Lengyel László. A Sajtószakszervezet ugyanakkor kijelenti:
nem tud elfogadni semmiféle egyoldalú, diktátumszerű
munkaszerződés-módosítást.
K. B.
emasa.hu