Egy korábbi gőgös Kecskeméten

Király József szigorú tekintetű ám általános verdiktjével kezdődött a keddi tájékoztató, ahol az MSZP megyei elnöke, a Bács-Kiskun megyei 1-es körzet képviselő jelöltje válogatott cifraságokkal jellemezte a megyei földek kapcsán jelenleg zajló földpályázatatást. Ennek a rendkívül kényes témakörnek megfelelően erről nem tájékoztatnánk, mert azzal településeket kevernénk rossz hírbe, miközben konkrétum bizony nem hangzott el a tájékoztatón sem. Az, a jelenlévők számára egyértelművé vált, hogy Király Józsefnek nem tetszik a földpályáztatás.

Gőgös Zoltán már egy fokkal konkrétabb volt, és az előadását tényszerűnek tűnően adta elő, a később megküldött sajtóanyagból, bizony különösebb konkrétum nem könyököl ki, csupán az, hogy a városföldi sertéstelepnek egy kétmilliárdos elnyert pályázattól kellett visszalépnie, mert az új pályáztatás során elveszítették a földterületeiket. Ezt Widmann Mihály szerkesztőségünknek telefonon meg is erősítette. Sajnos a fiát Widmann Zoltánt nem értük el, akitől meg akartuk kérdezni, hogy igaz-e, hogy 80 főt el kell, hogy küldjenek a lakiteleki térségben lévő telephelyükről, mint azt Gőgös Zoltán állította. Így ez az egyetlen feltételezés lesz, amit a tájékoztatóról leközlünk.

Cukrász nyert a földpályázaton

Mivel ennek a „Városföldi sertésteleptől nyert el a kecskeméti cukrász száz-hektárokat a Kecskemét melletti Kisfáiban” című legendának már egy cirka évvel ezelőtt nekifutott szerkesztőségünk, ezért most itt álljunk meg egy szóra.

A kutatásunk alapján felderítettük, hogy az említett személy valóban rendelkezik egy cukrász végzettséggel is, de az is tény, hogy majd tíz éve jelentős területen csemete faültetés mellett jelentős kisállat tenyésztést végez. (Tudni illik, hogy a földpályázat során vállalni kell, hogy állattartás folyik majd a területen,amit további számos feltétel színesít… de ezt átlag halandó tényleg nem tudja megkülönböztetni) .

Alapvető probléma továbbá, hogy az említett városföldi sertéshizlalda erőgépeket bérelt a „cukrásztól” évek óta, aztán ahogy szokott lenni, valamin összekülönböztek és azóta áll a patália. Nem mellékesen arra is fény derült korábban, hogy a városföldiek a megye déli részén viszont jelentős földterületeket nyertek a z új földpályázat során(!). Mivel anno Gőgös Zoltán elmondta, hogy a városföldieknek egy 30000 darabos hizlaldát kellett felszámolniuk, „mert elvették a földjüket” jól meg is döbbentünk ezen az irtózatos számon. Majd kissé felforrt a szerkesztőség agyvize, amikor azt is megtudtuk, hogy a városföldiek éves sertéstenyésztési mennyisége meghaladja a 400 ezer darab sertést, aminek az ismeretében a 30 ezer már nem is olyan jelentős. Így valahol ezen a ponton fel is adtuk az oknyomozást, mert egy kicsit belekotorva, mindjárt nem volt annyira egyértelmű ez a történet és nem szerettünk volna senkivel szemben elfogult tartalmat az olvasók elé tárni a bíróság pedig nem mi vagyunk, mint ahogyan egyetlen szerkesztőség sem az, akit a politikusok a saját kedvükre forgatnak.

Mivel Gőgös Zoltán ennek az esetnek korábban sem lebbentette fel a sajtó számára a teljes hátterét, így a több napos utánjárást nem felejtve immár komoly kétkedéssel hallgattuk a „Bács-Kiskun megyében is vannak disznóságok” jellegű előadást. És itt szintúgy illik megjegyezni, hogy Gőgös Zoltán két éve még azt mondta, hogy Bács-Kiskunban nincsenek gondok a földpályázatok kapcsán.

Azt el lehet mondani, hogy ez a földpályáztatás egy rendkívül nehéz ügy, hiszen egyrészről itt leng az ország feje felett a földmoratórium megszűnésének a réme, „…és akkor jönnek az osztrákok és legálisan megveszik a földjeinket kilóra”. Másrészt azért az is bizonyos, hogy a szemfüles lelkesedés, a lobbi, soha nem látott mértékeket ölthet a földpályáztatás kapcsán, miután hektáronként évi hetvenezer forint nagyságú  földalapú támogatást lehet bekasszírozni a parlagon hagyott földek után is, amit legfeljebb egyszer, vagy kétszer azért le kell majd kaszálni évente. Ráadásul, amíg ez a támogatás létezik, még nőni is fog az összeg évi 100 ezer forintig. Tehát nem csoda, hogy sógor, koma, jóbarát összefog, hogy amit csak lehet megszerezzen magának.

Bár Gőgös Zoltán elmondása alapján a KEHI már vizsgálódik bizonyos hortobágyi földpályázatok kapcsán, és elmondta, hogy személyesen mindenkit arra biztat, hogy menjenek perre, ugyanis egy per során valamikor, az egyébként nem megismerhető pontozást a peres felek legalább megismerhetik. Az viszont nem derült ki az elmondásából, hogy mit kezd a mai vesztes pár év múlva azzal a szubjektív pontozással, ami érdemben nem változtat a helyzeten.

 Viszont ebből a kijelentésből is leszűrhető, hogy az ellenzéknek nincs erőforrása arra, hogy tételesen a közvélemény elé tárja a feltételezéseit megalapozó visszaélések, anomáliák tételes dokumentumait. A feltételezéseket a Bácsmegye.hu nevében pedig köszönjük szépen, mert azzal egy kártérítési per során bizony sokra nem megyünk majd.

 Ráadásul maga Gőgös Zoltán is elismeri, hogy az általa perceken át sorolt, az ország szinte minden megyéjét besározó eseteit a fejében tudja tartani és ezen ismeret birtokában esetenként leostobázza a minisztérium képviselőit olyanokat mondva, hogy hiába érvelnek a kormánypártiak, hogy az eredetileg 400 hektáros legelőből csak  120-at vettek el, ha azon a 120-on volt az itató…

Viszont beismerte Kecskeméten, hogy érdemben nem tud ellenállni a kormánypárti nyomulásnak, mert egyrészt a minisztériumban a mezőgazdaság működéséről legfeljebb egy-két emberrel tud érdemben tárgyalni, másrészt a kormánytöbbséggel működő bizottságokat a kormánypártiak ellehetetlenítik azzal, hogy nem mennek el, így már a napirendet sem tudják megszavaztatni.

Bonyolult és megfoghatatlan

Maga Gőgös is elismerte, hogy nehéz jelentős tömegeket az ügy mellé állítani, mert például az 550 ezres Bács-Kiskunban ez az egész nem érint legfeljebb tízezer főt családostól. Az elmondása alapján, - amit, szakértelem híján simán ítélhetünk ellenzéki huhogásnak is - a földpályáztatásnak az lesz a következménye, hogy a működő hazai mezőgazdaság összeomlik.

Ebben lehet, hogy igaza lesz egyszer Gőgös Zoltánnak és akkor jajveszékelve hívja vissza az MSZP kormányzásakor szerkesztőségünk által is megtapasztalt dölyfös államtitkárt az ország, addig viszont örülünk, hogy  a hivatalos MSZP-s sajtóanyaghoz csatolt képeken a Zombor Gábor polgármestersége alatt megújult és mondjuk ki: megszépült, a helyi termékektől roskadozó kecskeméti piacon jegyzetelget és fotóztatja magát.

(Gőgös Zoltánt 2008-ban a szolnoki hegy egyik tanyáján tartott „kamra-túra” elnevezésű eseményen ismerhette meg a megyei sajtó, ahol az akkor regnáló államtitkár feudális földesurakat megszégyenítő gőggel tette-vette a dolgait – szerk.)