Számos kis szarházi sajtós éveken át tartó károkozásától függetlenül mára az alföldi borászoknak köszönhetően újra az Alföldé a dominancia a hazai borászatban. Hiszen itt van a legtöbb jó minőségű szőlőültetvény, a legmodernebb borászati technológia és közben nagyon jó látni, hogy vannak szerkesztőségek akik rajtunk kívül is tudják, hogy mit tesznek. Nincs ennél az összefogásnál beszédesebb kép, mint Bonifert Gábort a Szegedma.hu vezetője, Frittmann Anita (Frittmann Testvérek Kft) és Koch Csaba borász aki a bortai Koch és a villányi Vin Art borasztok vezetője egy képen a Szegedi Borfesztiválon.
Egy
borászatnak és egy borásznak egyaránt fejlődnie kell folyamatosan –
vallja Koch Csaba, aki úgy látja, a vörösborok terén is a gyümölcsösebb,
könnyebb borok felé fog elmozdulni a piac. A borász nemrégiben termelői
borkimérést nyitott Szőregen, célja, hogy minél közelebb kerüljön a
fogyasztókhoz.
– Több mint húsz éve kezdett borászkodni, mit tapasztal, vannak-e ma Magyarországon a borkészítésnek buktatói, nehézségei?
– Sajnos nem vagyunk olyan helyzetben, hogy apáról fiúra szállhattak volna a birtokok és a tudomány, hiszen az előző rendszerben szinte mindenki elvesztette a földbirtokait. Családunk 1742. óta van Magyarországon, és minden felmenőm szőlőtermesztéssel és borkészítéssel foglalkozott. Sajnos 1947-ben a svábok kitelepítésekor mindenünket elveszítettünk, nagyapám kis háztájin, mindössze 0,3 hektáron tudott gazdálkodni. Szép és jó borokat csinált, megtanultam tőle a szőlő- és borkészítés alapjait, de a fogyasztói ízlést folyamatosan nyomon kell követni, így mindig tanulni kell. Vallom, hogy a borászkodás a termőföldtől egészen a pohárig tart. A borásznak nagyon pontosan ismernie kell az adott terroirt, a termőtalajt, az oda megfelelő fajtát, s a művelési módot. Ez mind hosszú évek tapasztalata alapján alakul ki egy borászban, és sajnos a rendszerváltás előtti állapotok miatt nagyon kevesen mondhatják el magukról, hogy 50 vagy 100 éve ugyanazon a földbirtokon gazdálkodnak.
– A borversenyeken elért eredményei azonban azt mutatják, ha nincs is ennyi év tapasztalata, jó úton jár.
Folytatás:
http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/06/koch-csaba-tokeletes-borokat-elerheto-aron.html
Megnyílt a Szekszárd Tudásközpont a nagyközönség előtt. Az egykori laktanya helyén az Illyés Gyula Könyvtár és a Tolna Vármegyei Levéltár új otthonát, a ZÁÉV teremtette meg.
A száz hektáron fekvő terület tervezett fejlesztése során 35-40 hektárnyi parkot és közteret alakítanak ki. 330 milliárd forintnyi állami infrastruktúrafejlesztést is terveznek (többek között az M1-es metró meghosszabbítását) és 250-500 méter magas épületeket is emelhet előre meghatározott területeken a befektető.