Az alaptörvényben rögzítené a Fidesz-KDNP a hallgatói szerződés lehetőségét.
Bekerülne az alkotmányba az is, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) az alaptörvény értelmezése során nem vehetné figyelembe az alaptörvény hatálybalépése előtt hozott Ab-határozatokat és indoklásukat.
A parlamentnek pénteken benyújtott
alaptörvény-módosítási javaslat alapján a felsőoktatási tanulmányok állami
finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi
munkavállalás. Azt, hogy a felsőfokú tanulmányok támogatásáért cserébe milyen
hosszú ideig kellene Magyarországon dolgozni, törvény állapíthatná meg. Ugyancsak a felsőoktatást érintő változás, hogy míg
jelenleg azt mondja az alkotmány, a főiskolák, egyetemek gazdálkodását törvény
szabályozza, addig a módosítás szerint az intézmények gazdálkodási rendjét
törvény keretei között a kormány határozza meg, és felügyeli is a gazdálkodást. Az előterjesztés az alkotmánynak a családdal
kapcsolatos cikkelyét is kiegészítené, rögzítve, hogy a családi kapcsolat
alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.
Változhat a véleménynyilvánításról szóló rész: egyértelművé tennék, hogy a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát. Hozzáteszik, hogy az ilyen közösségekhez tartozó embereknek - törvényben meghatározottak szerint - joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni. Az indoklásban megjegyzik: az Ab korábbi gyakorlata világossá tette, hogy törvényi szinten nem biztosítható hatékony fellépés a gyűlöletbeszéddel szemben, ezért azt az alkotmány módosításával indokolt megalapozni.
Az alkotmánymódosítás több olyan passzust is tartalmaz,
amely korábban az átmeneti rendelkezésekben szerepelt, de egy részüket az
Alkotmánybíróság megsemmisítette. A Fidesz-KDNP ezért az alaptörvényben
javasolja rögzíteni e kérdések döntő többségét. Ilyen például a kommunizmus elítéléséről szóló
nyilatkozat, amely - mint azt a fideszes Gulyás Gergely péntek délelőtti
sajtótájékoztatóján elmondta - rövidített formában, és az MSZP nevének említése
nélkül lehet az alaptörvény része.
Hasonló a helyzet az egyházak elismerésével, valamint a
nemzetiségekre vonatkozó részletes szabályok sarkalatosságával. Bekerülhet továbbá az alaptörvénybe az, hogy az
országgyűlési választás és az európai parlamenti voksolás előtt az induló
szervezeteknek a közmédiában egyenlő feltételek mellett és ingyenesen kell
biztosítani a megjelenés lehetőségét, a kereskedelmi médiumokban ugyanakkor
korlátozhatók a politikai hirdetések.
A hajléktalanok ügyét is alkotmányos szintre emelné a Fidesz. Gulyás Gergely erről azt mondta, szeretnék egyértelművé tenni: az államnak az a feladata, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetőség szerint mindenkinek biztosítsa. Ezért azt javasolják, hogy az alaptörvény rögzítse: az államnak és az önkormányzatoknak törekedniük kell a hajléktalanok elszállásolásának biztosítására, de azt is kimondanák, hogy törvény vagy helyi önkormányzati rendelet - a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében - megtilthatja a az életvitelszerű tartózkodást közterületen. Az Ab novemberben alkotmányellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását, és megsemmisítette a szabálysértési törvénynek az erre vonatkozó rendelkezését.
A kormánypárti képviselők javaslata tartalmazza, hogy a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész is kérhet alkotmányossági vizsgálatot az Ab-tól. Rögzítenék azt is, hogy a testület az alaptörvény értelmezése során nem vehetné figyelembe az alaptörvény hatálybalépése előtt hozott Ab-határozatokat és indoklásukat. Gulyás Gergely szerint mindez teljes körű szabadságot biztosít az Ab-nak, amely így nem lesz kötve a korábbi alkotmány alapján meghozott határozataihoz.
Alkotmányba foglalnák, hogy az Ab a jogszabály
felülvizsgálni nem kért rendelkezését csak akkor vizsgálhatja és semmisítheti
meg, ha az a felülvizsgálni kért rendelkezéssel szoros tartalmi összefüggésben
áll. Az Országgyűlés kimondhatja továbbá, hogy az Ab csak a megalkotására és
kihirdetésére vonatkozó, az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények
tekintetében vizsgálhatja felül az alkotmányt.
A kormányoldal előterjesztése az alkotmányban biztosítana lehetőséget arra,
hogy az Ab nyilvános eljárásban kérje ki a jogalkotó, a törvény kezdeményezője
vagy képviselője véleményét, ha az ügy a személyek széles körét érinti. A korábbi átmeneti rendelkezések közül bekerül az
alkotmányba, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke az általános
illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki
sarkalatos törvényben meghatározott ügyek tárgyalására az ésszerű határidőn
belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése és a kiegyensúlyozott
ügyterhelés érdekében. Hasonló indokból a legfőbb ügyész az általános
illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre
adhat utasítást sarkalatos törvényben meghatározott ügyekben.
A Fidesz-KDNP javaslata a bírók nyugdíjazására nem tér
ki, ugyanakkor kimondja, hogy az ügyész szolgálati jogviszonya - a legfőbb
ügyész kivételével - az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat
fenn. Az alkotmányban mondanák ki azt is, hogy április 25. az
alaptörvény napja, a 2011-es kihirdetésének emlékére.
Debrecen legforgalmasabb közlekedési csomópontjait fejleszti a HE-DO. A komplex beruházás célja a város délnyugati részén a közlekedési feltételek javítása, és a mindennapos torlódások mérséklése.
"Mozgalmas esztendőt hagytunk magunk mögött és komoly feladatok várnak ránk 2025-ben is" – fogalmazott Rákóczi Péter. A Paks II. Zrt. kommunikációs igazgatója kiemelte, hogy a terület-előkészítést az alapozási munkák váltják fel.