Akkor is Bács-Kiskunhoz akar tartozni Nagykőrös
Magasabb részvételt
várt a megyeváltásról is véleményt kérő, érvénytelenül zárult vasárnapi
népszavazáson Nagykőrös polgármestere. Szerinte a megjelentek többségi
akaratát szem előtt tartva az Országgyűlés remélhetőleg hozzájárul majd a
város Bács-Kiskunhoz való csatlakozásához.
Czira Szabolcs (Fidesz) az MTI érdeklődésére
elmondta, hogy 40 százalékot meghaladó részvétellel számoltak,
tekintettel arra, hogy a 2010-es országgyűlési választásokon a
nagykőrösi választópolgárok körülbelül 60 százaléka, a helyhatósági
választáson pedig 34 százaléka járult az urnákhoz. Ez utóbbi adatot
közelíti ugyan a vasárnapi referendumon mért 32,76 százalék, ez azonban
kevés volt az érvényességhez. Mivel a megyeváltásra vonatkozó
kérdésre a voksolók 89 százaléka igennel válaszolt, a helyi
képviselő-testület április végi ülésén napirendre veszi az ügyet, s
valószínűleg "hiánypótlásként" csatolja a többségi véleményt az
illetékes minisztériumnak. Ezzel megerősíti korábbi, Pest megyétől való
elválását szorgalmazó indítványát, amelyről a végleges döntést a
kormány, illetve az Országgyűlés hozza meg - tette hozzá a polgármester.
A
Bács-Kiskunhoz való csatlakozásról Czira Szabolcs korábban azt közölte
az MTI-vel, hogy sokak régi óhaja teljesülne, ha a település (egyben
járási székhely) megyét váltana. Ennek fő oka, hogy Budapesttel közös
közép-magyarországi régióhoz való besorolásuk miatt a szükségesnél
lényegesen kevesebb uniós forráshoz jutnak hozzá. A munkahelyteremtés,
illetve a pályázati esélyek szempontjából is jobban járna Nagykőrös -
hangsúlyozta a polgármester. Szerinte a dél-alföldi régióba, például a
Nagykőröstől csupán 15 kilométerre fekvő Kecskemétre sokkal szívesebben
viszik a pénzüket a nyugati befektetők, mint a közép-magyarországi régió
fővárostól távolabb eső területeire.
A polgármester szerint a
vasárnapi helyi népszavazáson feltett második és harmadik kérdésre adott
többségi "igenek" ellenére a munkahelyteremtésben, valamint a
konzervgyár újraindításában csak az esetleges megyeváltás után tud lépni
az önkormányzat, míg a segélyezési ügyeket illető terveket (negyedik
kérdés) megvizsgálják. A referendumon az alábbi négy kérdés
szerepelt: Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös városa Bács-Kiskun
megyéhez csatlakozzon? Egyetért-e Ön azzal, hogy több új munkahely
létesüljön Nagykőrösön? Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkahelyteremtés
érdekében Nagykőrös városa segítse a helyi konzervgyár termelésének
újraindítását? Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös város önkormányzata
saját segélykeretét munkahelyteremtésre fordítsa?
Nyíkos Sára
jegyző vasárnap esti tájékoztatása szerint a referendumra 20
szavazókörben a több mint 24 ezer lakosú település 19 ezer 567
választópolgárát várták, de az első összesítés alapján csupán 6410-en
voksoltak, ami 32,76 százalékos részvételnek felel meg. Mivel az
érvényességi küszöb 50 százalék plusz egy fő, a népszavazás érvénytelen,
s így eredménytelen lett. Mind a négy témában elsöprő volt az igenek
száma - tette hozzá a jegyző.