2025.01.15, Szerda

A veszélyhelzet kihirdetése az önkrományzatoknak pénzügyi kérdés is

2013.06.11. 06:38

Miközben az árvízzel nem sújtott önkormányzatok a nem túl sok vagyonkájukból adakoznak, addig az sem mellékes, hogy a parlament döntött a veszélyhelyzet meghosszabbításáról, hiszen az árvízi védekezés költsége a veszélyhelyzet kihirdetésétől egy állami alapból kerül finanszírozásra.

Hozzájárult a parlament az árvízi veszélyhelyzet meghosszabbításához hétfőn.

    Pintér Sándor belügyminiszter indítványának egyhangú elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a múlt kedden a Duna áradása miatt elrendelt veszélyhelyzetet július 19-éig meghosszabbítsa. A tárcavezető erről szóló, hétfőn beterjesztett indítványát - a házszabálytól eltéréssel - egy nap alatt fogadta el a parlament.


    A kabinet a múlt héten Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyére, Pest megyében a szobi járás, a váci járás, a dunakeszi és a szentendrei járás területére, valamint Budapestnek a Duna-part menti területeire - az I., a II., a III., a IV., az V., a IX., a XI., a XIII., a XXI. és a XXII. kerületre - hirdetett veszélyhelyzetet.


    Az alaptörvény szerint "a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (...) veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be".


    A kormány veszélyhelyzetet kihirdető rendelete alapesetben 15 napig hatályos, a meghosszabbításhoz a parlament hozzájárulására van szükség.


    A katasztrófavédelemről szóló törvény szerint veszélyhelyzetben a településeken a helyi katasztrófavédelmi munka irányítását a polgármestertől a katasztrófavédelem területi vezetője által kijelölt megbízott veszi át. Emellett korlátozható a járműforgalom, valamint a lakosság közterületi tartózkodása, továbbá elrendelhető kitelepítés is és ideiglenes polgári védelmi szolgálat is.


    Az önkéntes mentőszervezetek bevonását a védekezésbe a hivatásos katasztrófavédelem központi szervének vezetője rendeli el. Veszélyhelyzetben a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot rendelet is megállapíthat.


    A Duna magyarországi szakaszán a napokban mindenhol megdőlt a valaha mért legnagyobb vízállás, és ez várhatóan azokon a Budapesttől délre eső területeken is így lesz, ahol még nem tetőzött a folyó.


    Hétfőn ezért tizenkét, a fővárostól délre fekvő Duna menti járásra is veszélyhelyzetet hirdetett ki a kormány.
    A Belügyminisztérium arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Pest megyében a szigetszentmiklósi, a ráckevei és az érdi járás, Fejér megyében a martonvásári és a dunaújvárosi járás, Bács-Kiskun megyében a kunszentmiklósi, a kalocsai és a bajai járás, Tolna megyében a paksi, a tolnai és a szekszárdi járás, Baranya megyében pedig a mohácsi járás közigazgatási területére vonatkozik a veszélyhelyzet.