Nem késő gyermekbarát társadalmat felépíteni

A kecskeméti városházán tartottak konferenciát hazánk demográfiai helyzetéről és arról, hogy hogyan fordítható meg itthon a nyugati országokra is jellemző népességcsökkenés. A találkozón a kormány szakpolitikusai és az orvosi-tudományos élet képviselői is részt vettek. Az esemény Bártfai György professzor kezdeményezésére, Kecskemét városának támogatásával valósult meg, az előzetes sajtótájékoztatón elhangzottakat korábbi cikkünkben foglaltuk össze.

 

A kormány számára kiemelten fontos a népesedéspolitika

A szimpóziumon számos tudományág képviselői és a kormány egészségüggyel foglalkozó Bács-Kiskun megyéhez kapcsolódó képviselői szólaltak fel és kezdtek párbeszédet. Dr. Zombor Gábor országgyűlési képviselő és orvos már a találkozó előtt megrendezett sajtótájékoztatón bejelentette: a kormány számára kiemelt fontosságú kérdésről esnek szavak.

 

A kezdeményezés összefogta a Közép- és Dél-Alföld számos intézményét és lehetőséget adott a dialógusra. Mind a bevezetőben, mind pedig az előadások és kérdések után a részvevők közül többen kifejtették: 

érdemes volna eseménysororozattá rendezni a találkozót és az ország más régióiban is megtartani.

 

Az informatika is az egészségügy fontos elemévé vált

Az első előadó dr. Mészáros János, az egészségügyért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) helyettes államtitkára volt. Az orvos-politikus az informatika szerepéről beszélt az egészségpolitikai folyamatok átalakításában, kiemelve a novemberben elindított Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) jelentőségét.

 

A helyettes államtitkár először azt hangsúlyozta, hogy az egészség olyan érték, amelynek jelentőségét sokan csak akkor értik meg, amikor elvesztik azt, majd hozzátette: sokan félreértik mi is ez valójában.

Az egészség nem csupán a betegség hiányát, hanem egyben a testi-lelki jólétet is jelenti

– emelte ki.

 

Az egészségtudatos magatartás roppant fontos

Elmondta: a 21. századi fejlett társadalmakra jellemző elöregedő korfa Magyarországra is jellemző. Az ezzel összefüggő, nem fertőző krónikus betegségek fogják a legnagyobb kihívást jelenteni az egészségügy ellátórendszer számára az elkövetkező időkben - derült ki szavaiból.

Mészáros János kiemelte: az egyéni felelősségvállalás, az egészségtudatos magatartás, illetve a társadalmi környezet fontos szerepet játszik az emberek egészségügyi állapotában. Ezek a tényezők jelentős mértékben meghatározzák a személyes jólétet, a maradék az ellátórendszer dolga – fejtette ki.

 

 

Az EESZT-vel kapcsolatban rámutatott: a rendszer által nyújtott olyan eszközök, mint többek között a digitális képtovábbítás és távkonzílium, az eseménykatalógus, az e-profil sokat segíthetnek mind az ellátásban, mind az egészségtudatos viselkedés kialakításában. Ha – a beteg hozzájárulásával – a teljes kórtörténet az orvos rendelkezésére áll egy kattintással, papírok hordozása nélkül, az sokat segíthet az ellátásban.

 

Megbízható információt kell nyújtani

Előadásában kitért arra is, hogy ugyanakkor nagyon fontos az is, hogy a lakossági egészségügyi információkat megbízható, szakmailag ellenőrzött forrásokból kapjon, amire a rendszer szintén alkalmas. Így nem kell az interneten elérhető gyakran megbízhatatlan adatokra támaszkodni - mutatott rá.

A szakpolitikus végül kifejtette: azt a tényt nem szabad elfelejteni, hogy biológiai korral rendelkező emberek vagyunk, ami jelentős mértékben meghatározza a lehetőségeinket.

A KSH egy 2016-os adata szerint a 30 éves nők 53 százaléka gyermektelen,

így amikor demográfiáról és születésről, vagy halálozásról van szó, a köztes folyamatokra is komoly fókuszt kell helyezni - hangsúlyozta. Elmondása szerint az ilyen megdöbbentő számadatokat azért is felszínen kell tartani, hogy a gyermekvállalási kedv és a gyermekvállalás ideje ne késsen el, mivel "a biológia nem respektálja a matematikát"

 

 

A demográfia csak komplexen közelíthető meg

Dr. Zombor Gábor képviselő elmondta: a demográfiai helyzetre kisebb hatása van az egészségügynek, mint a társadalompolitikai és szociológiai folyamatoknak, majd hozzátette: a demográfiával kapcsolatos kérdések csak komplexen közelíthetőek meg. Az alacsony születésszám probléma itthon, de a újszülött- és koraszülött-ellátásban Magyarország jó helyezést ér el nemzetközi tekintetben – derült ki összefoglalójából. Zombor a krónikus betegségek gyakoriságáról szintén beszélt.

 

Elmondta: a KSH szerint 2050-be pesszimista előrejelzések alapján 8 millió és néhány százezer, optimista számítások szerint 9 millió és szintén néhány százezer lesz az ország lakosainak száma. Ez a jövőkép jelentős lélekszámcsökkenést mutat és ez folytatódhat, ha a tendencia nem fordul meg - emelte ki, majd közölte: ezekkel a számokkal nem vagyunk egyedül, a szomszédos országokban is hasonló a helyzet.

 

2011-ben egy mélypontról hozták vissza az országot

Emellett felhívta rá a figyelmet, hogy 2011-ben egy olyan mélypontba kerültek a demográfiai mutatók Magyarországon, ahol a halálozás a legmagasabb, a születésszám a legalacsonyabb volt. Ha nem változott volna semmi, az akkori előrejelzések szerint nagyon negatív folyamatok zajlottak volna le. Ennek tudatában döntött úgy a kormány, hogy cselekvése középpontjába pontosan ezeknek a rossz tendenciáknak a megfordítása kerüljön.

 

 

Ennek érdekében az EMMI-ben két területen is, a családpolitika és az egészségügy támogatásával akcióba léptek – fejtette ki, majd hozzátette: a miniszterelnök egyik legfontosabb kormányzati feladatának tartja, hogy az állam megfelelően tudjon cselekedni a kérdésben.

 

A lélektan is előtérbe került

Mák Kornél kecskeméti alpolgármester, aki a rendezvény megszervezésében is fontos szerepet játszott az egészségügyi ellátás multidiszciplináris megközelítéséről beszélt. Elmondta: ebben a szerteágazó kérdésben nagyon sok területről lehet nézni a témát, nagyon sok helyre lehet helyezni a hangsúlyt a gazdaságtudománytól a pszichológiáig. Az orvostudomány ezekkel együtt tud gondolkodni, az életmód és a prevenció területén is, ami ma Magyarországon rendkívül fontos – tette hozzá.

 

 

Pszichológiai szempontból jelentős, hogy a betegség megélése is szorongást okoz, ami a hozzátartozókra is kiterjed és a társadalmat is érinti - mondta, majd hozzátette: ez egyben az életminőséget és az élettartalmat is tudja csökkenteni.

Hangsúlyozni kell a lélekápolási oktatást mind az egészségügyi képzésekben, mind a szakembereknél,

illetve az ehhez kapcsolódó finanszírozást és programokat is – emelte ki.

 

Az idősödő emberek is aktívak maradhatnak

A rendezvény alapötletét adó Bártfai György professzor tartotta a befejező előadást az öregedő társadalomról. A Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati klinikájáról érkezett tudós és orvos rámutatott arra, hogy míg 1950-ben mintegy 0,7 százalékát tették ki hazánk lakosságának a 80 év felettiek, 2050-re várhatóan tízszeres emelkedés várható, az ország közel 8 százaléka fogja elérni ezt a tisztes kort az öregedés összes problémájával együtt.

A professzor szerint a nyugdíjkorhatár tarthatósága, illetve a munkaerőhiány is fontos kérdések. Bártfai a megbetegedések arányának csökkentését, egy új családmodell bevezetését és az egészséges életstílus ismertetését, oktatását hangsúlyozta.

 

A professzor lapunk kérdésére elmondta: pontos diagnózis kell a pontos kezeléshez. Hangsúlyozta: nagyon részletesen kell ismerni azokat a folyamatokat, amelyek ide vezettek, illetve azokat az eszközöket is, melyek segítenek kilábalni ebből a problémakörből.

Kiemelte:

az öregedő társadalomban fontos a jó életminőség biztosítása, mellyel el lehet érni azt, hogy a nagyszülői generációba érő emberek is minél inkább részt tudjanak venni a családok nevelésében. 

Ezzel közvetve a gyermekvállalást is elő lehet segíteni - derült ki véleményéből. A professzor szerint ugyan a negatív adatok még hangsúlyosak, de vannak pozitív mutatók is: elmondta, hogy az egy nőre jutó gyermekvállalási ráta növekszik a korábbi mélypontokról.

 

Válaszolni kell a kihívásokra

A konferencia végén az összefoglalóban felszólalók közös véleménye szerint hasznos párbeszéd kezdődött meg. Úgy lehet legjobban egy gyermekbarát és aktív társadalmat támogatni, ha a most és korábban fennálló negatív tendenciákat felmérik és választ adnak rájuk, ami már meg is kezdődött – emelték ki mintegy végszóként, pozitívan tekintve a jövőbe.

 

Forrás: Magyar Gyógyítók