Vélhetően mérgezésnek esett áldozatul a Duna-Dráva Nemzeti Park területén bekamerázott rétisas fészek hímje. A húsvétkor kikelt fióka életben maradási esélyei ezzel nagyot csökkentek.
Vélhetően mérgezésnek esett áldozatul a Duna-Dráva Nemzeti Park területén bekamerázott rétisas fészek hímje. A húsvétkor kikelt fióka életben maradási esélyei ezzel nagyot csökkentek. Az eseményeket élőben követheti.
Május 2-án, a hétfő délutáni órákban telefonon értesítették a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrét, hogy a bekamerázott rétisas fészek közelében egy elhullott rétisas tetemére találtak. A tetem görcsbe szorult lábakkal a földön fekve került elő.
Sajnos azóta kiderült, hogy az elpusztult rétisas a Paks környékén bekamerázott rétisas fészek hím egyede. A park közlése szerint a sas pusztulásával kapcsolatos egyéb nyomot a korábbi esőzések miatt a természetvédelmi őrök nem találtak, viszont a madár által mutatott tünetek alapján nem zárható ki a mérgezés gyanúja. A rétisas pusztulásának okáról csak az állatorvosi szakvélemény után lehet biztosat állítani, addig is a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság megtette a bejelentést az illetékes Rendőrkapitányság felé.
A rétisas pár mindennapi életét február óta lehet követni az interneten. Az élő közvetítésbe eddig több mint 250 ezren kapcsolódtak be, a fészeknek pedig már 249 rendszeres nézője is van. Nem sokkal a webkamera beüzemelése után már tojást is rakott a tojó, amiből éppen húsvét vasárnapján kelt ki a sasfióka. A fiókát és a tojót a hím látta el élelemmel, ezért hirtelen halálával alaposan felfordul a csonka madárcsalád élete. Az élő közvetítést követők már azt találgatják, vajon képes lesz-e egyedül felnevelni a tojó a fiókát?
Elvileg a nemzetközileg is elfogadott szabály az, hogy a bekamerázott fészkek lakóinak az életébe soha nem avatkoznak be a szakemberek, hanem elfogadjuk a természet törvényeit, ha azok szomorú véggel járnak is. Úgy tudjuk, a természetvédelmi őrök annyi segítséget mégis adnak a tojónak, hogy a fészek közelében táplálékot helyeztek ki, hogy segítsék az etetésben.
Ma délelőtt a fióka még azt csipegette, ami maradékot talált a fészekben, és szemmel láthatóan már nagyon éhes volt, a megfigyelők pedig már felettébb izgultak. Ám ha teljesen nem is, de egy kicsit fellélegezhetünk, mert dél körül eleséget, halat hozott neki a tojó és megetette.
A haláleset azért is szomorú, mert a fokozottan védett rétisas a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik zászlós faja, melynek legerősebb kárpát-medencei állománya éppen a Dél-Dunántúlon található. Hazánk legnagyobb ragadozó madarának állománya országosan 300, a Dél-Dunántúlon 150 pár körül van. Számuk stabil, növekedő annak ellenére, hogy az utóbbi 15 évben legalább 100 madár esett áldozatul mérgezésnek. A gyarapodás annak köszönhető, hogy a költőhelyek ma már védelem alatt állnak.
forrás: greenfo.hu, Duna-Dráva Nemzeti Park
Projektvezetőjeként, több évtizedes tapasztalattal a háta mögött irányítja a veszprémi vár VEMÉV-SZER általi munkálatait Csehi Lóránt. A novemberi Hónap Mérnökét pályájáról, motivációiról és arról is kérdeztük, mi kell ahhoz, hogy valaki megtalálja a helyét építőmérnökként.
Hazánk egyik legszebb iskolaépületét 1932-ben avatták fel, a közelgő 100. évfordulóig pedig elvégzik a főépület külsejének rekonstrukcióját. A szakemberek hat ütemben, összesen mintegy 15743 négyzetméternyi felületet tisztítanak meg, javítanak ki és festenek le a műemléki védelem alatt álló intézményen.