Indul a Zöld város – Új ruhát ölt Félegyháza

Nő a zöldfelület

Nem véletlen a Zöld város elnevezés: a legátfogóbban és leglátványosabban Kiskunfélegyháza zöldfelületei változnak meg. Képletesen fogalmazva: megsokszorozva a parkok, terek növényekkel betelepített felületeit, új lélegzethez jut a város.

Hosszú hónapok tervezése után küszöbön a kivitelezés. Több tucat szakember munkája van abban, hogy a mintegy 80 ezer négyzetméternyi akcióterület minden apró szeglete egy közös koncepció mentén forrjon végül egységgé. A projekt érinti a Kossuth utcát, a Szent János teret, a Főteret, és a Korond utcai játszóteret.

– Valamennyi helyszínen nő a zöldfelület nagysága, és ennek gondozását automata öntözés segíti majd. Megtörtént a teljes érintett faállomány átvizsgálása, ami alapján a beteg egyedeket kivágják, a megmaradó fák pedig teljeskörű faápolást kapnak, beleértve a lombkorona alakító és ifjító metszését, a fagyrepedések és odúk kezelését, továbbá a statikailag külpontossá vált Kossuth utcai platánok stabilizálását – foglalta össze Nagy Ágnes városi főkertész, aki szerint ez a fajta körültekintés szinte példa nélkül álló a hasonló projektek sorában.


Gyógykezelés a platánoknak

A Kossuth utca déli oldalán, a Szent János tér és az Attila utca közötti szakaszon egységes burkolati rend épül. Az utca teljes hosszában és szélességében új növényfelületeket telepítenek. A projekt kiemelt figyelmet fordít az európai szinten is különlegesnek számító platánsorra. Az egyed szinten felmért fák a felállított „diagnózis” függvényében „személyre szabott” kezelést kapnak, és csak a műszeres méréssel igazoltan, nagyon leromlott egészségi állapotú idős platánokat, valamint a beépítések mellett beszorult, idegen fafajú egyedeket vágják ki.

– A tervezett növényegészségügyi kezelés eredményeként a meglévő fasor egészségügyi állapota jelentősen javítható Félegyházán, amelynek a várható élettartalma így még kitolható. Ugyanakkor az állomány cseréjét ezzel csak elodázni lehet, kikerülni nem – mondta el Nemcsok Márton projektfelelős, a tervezést végző Pagony Táj- és Kertépítész Iroda félegyházi származású tájépítészmérnöke, aki arról is beszélt, hogy komoly munka folyik az elöregedett állomány megújítása és egy hosszú távú facsere program kidolgozása érdekében. Azt szeretnék elérni, hogy 15-20 év alatt a teljes fasor megújulhasson. Addig is a Szent János tér és a Mártírok utca közötti szakaszon mintegy kísérleti jelleggel összesen hét darab fát fiatal, fehér törzsű, legalább öt méteres platánokra cserélnek le. Mindezzel egy kellemes hangulatú, fás-ligetes sétáló utca jön létre, kiüldögélő teraszokkal.

A Szent János téren megújul a teljes zöldfelület gyeppel és virágágyakkal, átépül a tér városházával szemközti területe, ahol liliomfák pompáznak majd.


Új főtér

A jelenlegi szabályos, mértani burkolati rendet egy mozgalmasabb, ívesen játékos burkolatosztással tagolt főtér váltja fel. A nagytemplom előtti idős és mostanra veszélyes mértékben leromlott állapotú japánakácokat, illetve a templom oldala mentén futó besűrűsödött díszkörte sort, valamint a Petőfi és Béke tér 80-as években telepített, napjainkra leromlott egészségi állapotú fenyőit és vegyes díszfáit kivágják. A kivágott fák helyett a nagytemplom körül platán-, valamint ámbrafákat, a többi helyen vegyes díszfákat telepítenek. A teljes zöldfelület átalakul új cserje és virágágyakkal, illetve gyepfelületekkel.

A Korond utcában jelentősen bővül a jelenlegi játszótér, járda épül, új cserje- és évelőágyak lesznek, valamint új fatelepítésre is sor kerül.

A Hősök Parkjában lévő emlékpark teljes felújításon esik át, beleértve a burkolatot és az utcabútorokat is.


Több százezer új növény

Nagy Ágnes szerint a beruházás legnagyobb jelentősége a városközponti közterületek nagymértékű funkciógazdagítása, amit a rossz állapotú burkolatok és a növényállomány cseréjével, felújításával, igényes növényegyüttesek létesítésével, öntözési lehetőség kialakításával és új köztéri berendezések telepítésével érnek el.

A projekt során mintegy százhatvan fát vágnak ki, 200-at telepítenek, átültetnek, vagy pótolnak. Több mint 180 ezer cserjét, 120 ezer évelő, 120 ezer hagymás, és 1700 egynyári növényt ültetnek el.

Fát kivágni senki sem szeret

A szakemberek – ahogy a városi döntéshozók is -, pontosan tudják, hogy a fakivágás különösen kényes kérdés, amire a lakosság fokozott érzékenységgel reagál. Éppen ezért rendkívüli körültekintéssel jártak el, mielőtt egy fát „kivágásra ítéltek”.

– A parkoknak, köztereknek is megvan a maga természeti rendje. A növényeknek többek között térre is szükségük van ahhoz, hogy fejlődni tudjanak és megőrizzék szépségüket, egészségüket. Ehhez folyamatos felülvizsgálatra és a növények ritkítására: fakivágásra, nyesésre volna szükség. S bár ez 8-10 évente kötelezően szükséges lenne, sokszor – éppen a velejáró viszályok fel nem vállalása miatt – mégsem kerül rá sor. A főkertész szerint ez nagy hiba. Pozitív példaként említette a zeneiskola előtti parkot, amely az elöregedett, rossz egészségi állapotú, oda nem illő fák kivágása után tudott újjászületni, és megmutatni, hogy a kevesebb néha több…


Méltó városkép a jövőnek

A Zöld város projekt legfőbb értékei közé sorolható, hogy harmonikus egységbe fűzi a korábban megújult és a most átalakuló parkrészeket. Az egységes növény- és anyaghasználatnak köszönhetően lépésről lépésre, részletről részletre áll össze, teremtődik meg egy korszerű, jellegzetesen félegyházi arculat.

Az elmúlt években az ország számos településének adódott lehetősége pályázati forrásból megújítani főterét, és ezzel előrelépni a városiasodás útján. Vannak közöttük jó, és kevésbé jó példák. Azonban a városban a nagyvonalúság szép példája mutatkozik meg többek között a projekttel nem érintett területek kezelésében és tervezésében is. A Zöld városban képviselt szemlélet ott van az előkészítés alatt lévő városi beruházásokban is, vagy például a buszpályaudvarral szemben megépített, városképpel és zöldnövényzettel gazdagított parkoló kialakításában, valamint a Pázmány utca hamarosan induló megszépítésében – emlékeztet Nagy Ágnes.