A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség saját halottjának tekinti a hétfőre virradóra elhunyt Magyari Béla kiképzett űrhajóst, akire a honvdelem.hu oldalon egy sosem látott filmmel emlékeznek.
A honvedelm.hu írása szerint a korabeli katonai sajtó munkatársai folyamatosan nyomon követték az Interkozmosz program keretében űrrepülésre kiválasztott két szuperszonikus pilóta felkészülését. A Néphadsereg című lap kétféle különkiadását készítették elő, a nyomda arra várt, hogy a kilövés pillanatában a Farkas Bertalanról vagy a Magyari Béláról szóló verzió nyomtatása kezdődjön-e meg. Végül Farkas Bertalannal a címlapján készült példány került az olvasókhoz, de a tartalékként szereplő párja is szerepelt az újságban.
Hasonlóképp járt el a Katonai Filmstúdió is: két film készült el a vágóasztalon, s bár a Farkas Bertalanról szóló változat került a filmhíradókba, megmaradt az archívumban az a verzió is, amelyet Magyari Béla kilövése esetén mutattak volna be. A honvedelem.hu most bemutatja azt a filmet Magyari Béláról, amely soha nem került a nézők elé.
Magyari Béla hosszan tartó betegség után életének 69. évében hétfőre virradóra hunyt el.
Farkas Bertalan és Magyari Béla is kiváló eredménnyel végezte el a kiképzést, a jelöltek közül - másfél évvel a repülés előtt - az orosz szervezők választották ki Farkas Bertalant az űrrepülésre, de Magyari Bélának ugyanúgy végig kellett csinálnia a kiképzést, végig készen állt a helyettesítésre. 1980. május 26-án azonban csak a földi irányítóközpontból izgulhatta végig Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov űrrepülőgépének fellövését. A moszkvai irányítóközpontból tartotta a kapcsolatot Farkas Bertalannal, közben közvetített is a Magyar Televíziónak.
Magyari Béla 1992-ben ismét a honvédséghez került, akkor már a MiG-21-es vadászrepülők fejlesztésével foglalkozott. Magyari Béla 1994-től volt tagja a Magyar Űrkutatási Tanácsnak, 2001 és 2006 között a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke volt. Számos szakkönyv szerzője, gyakori vendége volt az űrhajózással és űrkutatással foglalkozó rendezvényeknek.
Rövidesen vízi útjára indul Paks II. történetének első elkészült nagyberendezése, az 5. blokk zónaolvadék-csapdája. A 730 tonnás berendezés a Pakson épülő blokktípus egyik, úgynevezett passzív biztonsági berendezése, ami arra szolgál, hogy ha a szinte lehetetlen is bekövetkezne, meggátolja annak káros környezeti következményeit.
Az Építőipari Nívódíjjal jutalmazott projektben nem csupán a volumen miatt születtek páratlan megoldások a Market generálkivitelezésében és az Óbuda Group lebonyolításában.