Akasztón kibővítették a víztisztító vízkezelőt, Csengődön megújulhatott a víztorony, Kalocsán pedig egy 800 méteres utcában teljesen kicserélték az ívóvízhálózatot bekötésekkel együtt.
A magyar kormány ebben az évben mintegy 200 milliárd forintot fordít a víziközmű-hálózatok fejlesztésére – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) vízgazdálkodásért felelős államtitkára szerdán a Bács-Kiskun vármegyei Soltvadkert és térsége víziközműrendszerén végzett felújítások átadásán.
V. Németh Zsolt a soltvadkerti városházán elmondta: az összeg fele, mintegy 100 milliárd forint rekonstrukciós kivitelezést, beruházást jelent, és a fejlesztések jelentős része - a szennyvíztisztítók megépítésével és bővítésével - a lakosságot is szolgálja.
Az államtitkár kiemelte: az elmúlt több mint tíz év "a magyar víziközmű-ágazat legfényesebb időszakának tekinthető, soha nem volt még hasonló mértékű növekedés", hiszen mintegy ezermilliárd forintot fordítottak a hálózatok fejlesztésére. Felidézte, hogy nagyjából megduplázódott, és ma már 840 körül van a szennyvíztisztitó telepek száma, és míg 2004-ben, az ország uniós csatlakozásakor 365 településen nem volt megfelelő az ívóvíz minősége, számuk mára kilencre csökkent. Emellett 84 százalékra nőtt a szennyvízelvezetéssel, -tisztítással ellátott háztartások száma.
Az államtitkár beszélt arról, hogy vannak még rendezendő feladatok, hiszen Magyarországon a 16 százaléknyi csatornázatlan lakás mögött közel ezer település van, vagyis jórészt az aprófalvas vidékeken még nem érhető el ez a szolgáltatás - fogalmazott. V. Németh Zsolt jelezte: meg kell kezdeni a hálózat rekonstrukcióját is.
A tervezésre és a felkészülésre a Nemzeti Vízművek társaságai egymilliárd forintot kaptak. Az államtitkár szerint átalakulóban van a teljes ágazat is, hiszen az egykori állami rendszer a rendszerváltozáskor elaprózódott, és egészen 2010-ig mintegy 400 szervezet szolgáltatta az ivóvizet, illetve tisztította a szennyvizet. Mostanra azonban szervezetileg is megváltozott a magyar víziközmű-szolgáltatás, hiszen a 2010-es jogszabálymódosítás eredményeként a jelenlegi 35 cég mellett az ország felén már állami szolgáltató működik. A politikus szakmatörténeti jelentőségűnek nevezte, hogy "a három vízhez kapcsolódó – a vízvédelem, a vízgazdálkodás és a víziközmű-szolgáltatás – miniszteri felelősségű kör most már egy helyen, az Energiaügyi Minisztériumban összpontosul" – tette hozzá.
Mátyus Zoltán, a Kiskunvíz Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: cégük Bács-Kiskun vármegye második legnagyobb víziközmű szolgáltatója, amely 2023 májusában csatlakozott a Nemzeti Vízművek csoporthoz. Kiemelte: az Energiaügyi Minisztérium 1,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott társaságuknak a meglévő víziközmű rendszerek fejlesztésére, rekonstrukciójára, valamint az eszközök cseréjére és fejlesztésére.
Az eddig megvalósult projektek kapcsán elmondta: Soltvadkerten több mint 70 millió forintból egyebek mellett megtörtént a víztorony belső felújítása és a 25 éve épült északi városrész magasnyomású szennyvízelvezető rendszeréből 27 átemelő teljes gépészeti felújítása, illetve napelemmel látták el a vízműtelepet.
Kalocsa és Kiskőrös térségében eddig 300 millió forint értékben valósultak meg felújítások. Akasztón kibővítették a víztisztító vízkezelőt, Csengődön megújulhatott a víztorony, Kalocsán pedig egy 800 méteres utcában teljesen kicserélték az ívóvízhálózatot bekötésekkel együtt. Továbbá folyamatban van a céghez tartozó valamennyi vízműtelep naperőművel való ellátása is, illetve számos járművet és eszközt is vásárolnak.
Két csoportszobával, mintegy 374 millió forint értékben.
BUILD IT Mérnökiroda Zrt. munkájával építészeti, belsőépítészeti átalakítások valósulnak meg, és az újonnan tervezett gépészeti rendszert ellátó berendezéseket telepítenek.