Akasztón kibővítették a víztisztító vízkezelőt, Csengődön megújulhatott a víztorony, Kalocsán pedig egy 800 méteres utcában teljesen kicserélték az ívóvízhálózatot bekötésekkel együtt.
A magyar kormány ebben az évben mintegy 200 milliárd forintot fordít a víziközmű-hálózatok fejlesztésére – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) vízgazdálkodásért felelős államtitkára szerdán a Bács-Kiskun vármegyei Soltvadkert és térsége víziközműrendszerén végzett felújítások átadásán.
V. Németh Zsolt a soltvadkerti városházán elmondta: az összeg fele, mintegy 100 milliárd forint rekonstrukciós kivitelezést, beruházást jelent, és a fejlesztések jelentős része - a szennyvíztisztítók megépítésével és bővítésével - a lakosságot is szolgálja.
Az államtitkár kiemelte: az elmúlt több mint tíz év "a magyar víziközmű-ágazat legfényesebb időszakának tekinthető, soha nem volt még hasonló mértékű növekedés", hiszen mintegy ezermilliárd forintot fordítottak a hálózatok fejlesztésére. Felidézte, hogy nagyjából megduplázódott, és ma már 840 körül van a szennyvíztisztitó telepek száma, és míg 2004-ben, az ország uniós csatlakozásakor 365 településen nem volt megfelelő az ívóvíz minősége, számuk mára kilencre csökkent. Emellett 84 százalékra nőtt a szennyvízelvezetéssel, -tisztítással ellátott háztartások száma.
Az államtitkár beszélt arról, hogy vannak még rendezendő feladatok, hiszen Magyarországon a 16 százaléknyi csatornázatlan lakás mögött közel ezer település van, vagyis jórészt az aprófalvas vidékeken még nem érhető el ez a szolgáltatás - fogalmazott. V. Németh Zsolt jelezte: meg kell kezdeni a hálózat rekonstrukcióját is.
A tervezésre és a felkészülésre a Nemzeti Vízművek társaságai egymilliárd forintot kaptak. Az államtitkár szerint átalakulóban van a teljes ágazat is, hiszen az egykori állami rendszer a rendszerváltozáskor elaprózódott, és egészen 2010-ig mintegy 400 szervezet szolgáltatta az ivóvizet, illetve tisztította a szennyvizet. Mostanra azonban szervezetileg is megváltozott a magyar víziközmű-szolgáltatás, hiszen a 2010-es jogszabálymódosítás eredményeként a jelenlegi 35 cég mellett az ország felén már állami szolgáltató működik. A politikus szakmatörténeti jelentőségűnek nevezte, hogy "a három vízhez kapcsolódó – a vízvédelem, a vízgazdálkodás és a víziközmű-szolgáltatás – miniszteri felelősségű kör most már egy helyen, az Energiaügyi Minisztériumban összpontosul" – tette hozzá.
Mátyus Zoltán, a Kiskunvíz Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: cégük Bács-Kiskun vármegye második legnagyobb víziközmű szolgáltatója, amely 2023 májusában csatlakozott a Nemzeti Vízművek csoporthoz. Kiemelte: az Energiaügyi Minisztérium 1,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott társaságuknak a meglévő víziközmű rendszerek fejlesztésére, rekonstrukciójára, valamint az eszközök cseréjére és fejlesztésére.
Az eddig megvalósult projektek kapcsán elmondta: Soltvadkerten több mint 70 millió forintból egyebek mellett megtörtént a víztorony belső felújítása és a 25 éve épült északi városrész magasnyomású szennyvízelvezető rendszeréből 27 átemelő teljes gépészeti felújítása, illetve napelemmel látták el a vízműtelepet.
Kalocsa és Kiskőrös térségében eddig 300 millió forint értékben valósultak meg felújítások. Akasztón kibővítették a víztisztító vízkezelőt, Csengődön megújulhatott a víztorony, Kalocsán pedig egy 800 méteres utcában teljesen kicserélték az ívóvízhálózatot bekötésekkel együtt. Továbbá folyamatban van a céghez tartozó valamennyi vízműtelep naperőművel való ellátása is, illetve számos járművet és eszközt is vásárolnak.
Az akkumulátorcella-gyár épülete elkészült, jelenleg az épületgépészeti és villamossági szerelések zajlanak.
A jelenlegi gyerekorvosi rendelőben a védőnőket helyezik majd el, a gyerekorvosok pedig egy korszerű, új rendelőben dolgozhatnak.