Minden korosztály együtt ünnepelt a kiskőrösi emlékév nyitófesztiválján

A Kiskőrösön az elmúlt négy napban lezajlott Rétesfesztivál idén jóval több volt egy kellemes hangulatú rendezvénynél: éppen a pünkösdi hosszú hétvégére esett ugyanis a város háromszázadik születésnapja. A jubileumot a kunsági kisváros egész éves programsorozattal ünnepli, ezt indította útjára a minden korosztályt egyaránt megszólító esemény.

A kiskőrösiek mindent megtettek, hogy ebben a néhány napban bemutassák a helyi kultúra, történelem és gasztronómia legnagyobb értékeit. Domonyi László polgármester a bácsmegye.hu-nak elmondta, hogy egy körülbelül 50-70 fős rendezvényszervező csapat dolgozott azon, hogy minden flottul menjen a fesztivál során, és a Kőröskom Kft. is óriási hangsúlyt helyezett arra, hogy mindenütt tisztaság fogadja az ide érkezőket.

Hozzátette: a Rétesfesztivál, a Városalapítók napja és az egész emlékév lényege és legfontosabb üzenete, hogy az ide érkezők és az itt élők egyaránt érezzék a városban rejlő lendületet és pozitív akaratot, hiszen mindez nem jöhetett volna létre a helyi közösségek aktív együttműködése és tenni akarása nélkül.

Mi történt 300 évvel ezelőtt?

Az ünnep jelentősége és a helyi kultúra megértéséhez röviden tudni kell: a ma közel 15 ezres lélekszámú település középköri elődje, Kyskeres a török uralom alatt néptelenedett el. Az újratelepítés a terület akkori birtokosainak, a pomázi Wattay-családnak köszönhető, akik a Felvidékről evangélikus vallású szlovák családokat költöztettek ide. A telepítési szerződést 1718. május 19-én írták alá, így lett ez a nap Kiskőrös, szlovák nevén Malý Kereš születésnapja. A kiskőrösi „tótok”, bár természetesen az évszázadok során asszimilálódtak, megőrizték szlovák hagyományaikat is, nyelvükben, népviseletükben és gasztronómiájukban egyaránt. A szlovák nyelv ismerete csak az elmúlt néhány évtizedben gyengült meg a kiskőrösiek körében, s 6-7 évvel ezelőttig még szlovák nyelvű oktatás is folyt a városban.

 

A magyar és a szlovák hagyományok előtt együtt tisztelegnek

A fesztiválon járva feltűnőek az elmúlt néhány év fejlesztései: a jeles évfordulóra készülve megszépült a Városháza, a főtér és az ahhoz közeli János Vitéz Látogatóközpont is. A Petőfi Sándorról elnevezett főtéren áll a leghíresebb magyar költő szülőháza és a Műfordítói Szoborpark, mely szintén szimbolikus, hiszen a szlovák hagyományok mellett a Petőfi kultusz éltetése is szívügye a kiskőrösieknek. Ezt Kautzky Armand színművész is hangsúlyozza, akit az emlékév kulturális nagykövetének választottak, s aki „Verselj Petőfit!" címmel videós szavalóversenyt is meghirdetett.

A városalapítóknak szóló tiszteletadásra a szlovák, a magyar és a helyi zászlók ünnepélyes felvonása, a Wattay-dombormű megkoszorúzása – melyen Kövér László, az Országgyűlés elnöke is részt vett – és az ünnepi beszédek mellett különlegességekkel is készültek. Pénteken helytörténeti kiállítás nyílt a Művelődési Házban, szombaton az evangélikus templom falánál felavatták Széri-Varga Géza szobrászművész betelepítést szimbolizáló domborművét, az emlékév kezdetét pedig éjféli harangszó jelezte.

 

Zene minden korosztálynak

Elsőre ide érkezve Kiskőrös csendes alföldi városnak tűnik, a hétvégén azonban a Petőfi tér és környéke folyamatosan hangos volt a népzenei előadásoktól és a koncertektől. A polgármester hangsúlyozta, hogy a rendezvény mindenkinek szól, s nem titkolt cél a fiatalok hazahívása sem. Mindez elsősorban a zenei kínálatban volt tetten érhető: a pénteki napon a nagyszínpadon Király Viktor után a Quimby tüzelte fel a közönséget, szombaton Péter Szabó Szilvia és a Honfoglalás, vasárnap pedig az Edda jelentette a fő attrakciót.

Mindeközben a kisszínpadon a jazz kedvelőinek kedveskedtek a Szürke Verebek, az Alma együttesre pedig rengeteg kisgyerekes család látogatott el. Napközben a népdalkörök fellépése adta meg az alaphangulatot, akik szebbnél szebb népviseletükben autentikusan képviselték a hagyományos zenei világot és értékeket. Nem szabad elfelejteni az óvodások és a mazsorettcsoportok előadásait sem: már a legkisebbek is aktívan bekapcsolódhattak a fontos ünnepségbe.

 

Ha ünnepség, akkor rétes

Vasárnap délelőtt a rétes került a középpontba: több mint húsz csapat nyújtotta, töltötte és sütötte a sós és édes süteményeket. A hagyományos tót rétes a káposztás, kérdésünkre Domonyi László elmondta, neki is ez a kedvence. Akár káposztás, akár mákos, túrós vagy almás, a lényeg azért ugyanaz:

„vékony tészta, sok töltelék, és még több türelem a nyújtáshoz”

– így foglalták össze a jó rétes titkát a főtéri látványsütésen szorgoskodók. Az is kiderült: ha Kiskőrösön ünnepség van, a desszert szinte biztosan rétes. „Értünk hozzá és szeretjük, akkor miért ne?” – indokolta röviden a polgármester.

A helyi gasztronómia másik fontos büszkesége nem más, mint a bor. A kiskőrösi borokba – melyek közül a leghíresebb a Kadarka – a kisszínpad előtt felállított borutcában kóstolhattunk bele, vasárnap pedig megtartották a városi borverseny díjátadóját is.

 

A Rétesfesztivál csak a kezdet volt

A tricentenáriumi emlékév hátralévő részében is fontos szerepet kap majd a zene és a bor: nyáron Kiskőrös feszt néven könnyűzenei fesztivál is lesz többek között Rúzsa Magdival és Péterfy Borival, a múzeumok éjszakáját pedig jazzfesztivállal kötik össze. Minden évszakra jut majd izgalmas rendezvény: ősszel jönnek a Szüreti napok – ahol fellép a Wellhello – és a Kemence fesztivál, télen pedig az Adventi ünneppel és a Petőfi szilveszterrel folytatódik a sorozat.