Fergeteges hangulatban telt a háromszáz éves város ünnepi emlékévének nyitánya: a rétesben, borban és koncertekben gazdag négynapos hétvégén mindenki találhatott számára izgalmas programot.
A Kiskőrösön az elmúlt négy napban lezajlott Rétesfesztivál idén jóval több volt egy kellemes hangulatú rendezvénynél: éppen a pünkösdi hosszú hétvégére esett ugyanis a város háromszázadik születésnapja. A jubileumot a kunsági kisváros egész éves programsorozattal ünnepli, ezt indította útjára a minden korosztályt egyaránt megszólító esemény.
A kiskőrösiek mindent megtettek, hogy ebben a néhány napban bemutassák a helyi kultúra, történelem és gasztronómia legnagyobb értékeit. Domonyi László polgármester a bácsmegye.hu-nak elmondta, hogy egy körülbelül 50-70 fős rendezvényszervező csapat dolgozott azon, hogy minden flottul menjen a fesztivál során, és a Kőröskom Kft. is óriási hangsúlyt helyezett arra, hogy mindenütt tisztaság fogadja az ide érkezőket.
Hozzátette: a Rétesfesztivál, a Városalapítók napja és az egész emlékév lényege és legfontosabb üzenete, hogy az ide érkezők és az itt élők egyaránt érezzék a városban rejlő lendületet és pozitív akaratot, hiszen mindez nem jöhetett volna létre a helyi közösségek aktív együttműködése és tenni akarása nélkül.
Mi történt 300 évvel ezelőtt? |
---|
Az ünnep jelentősége és a helyi kultúra megértéséhez röviden tudni kell: a ma közel 15 ezres lélekszámú település középköri elődje, Kyskeres a török uralom alatt néptelenedett el. Az újratelepítés a terület akkori birtokosainak, a pomázi Wattay-családnak köszönhető, akik a Felvidékről evangélikus vallású szlovák családokat költöztettek ide. A telepítési szerződést 1718. május 19-én írták alá, így lett ez a nap Kiskőrös, szlovák nevén Malý Kereš születésnapja. A kiskőrösi „tótok”, bár természetesen az évszázadok során asszimilálódtak, megőrizték szlovák hagyományaikat is, nyelvükben, népviseletükben és gasztronómiájukban egyaránt. A szlovák nyelv ismerete csak az elmúlt néhány évtizedben gyengült meg a kiskőrösiek körében, s 6-7 évvel ezelőttig még szlovák nyelvű oktatás is folyt a városban. |
A fesztiválon járva feltűnőek az elmúlt néhány év fejlesztései: a jeles évfordulóra készülve megszépült a Városháza, a főtér és az ahhoz közeli János Vitéz Látogatóközpont is. A Petőfi Sándorról elnevezett főtéren áll a leghíresebb magyar költő szülőháza és a Műfordítói Szoborpark, mely szintén szimbolikus, hiszen a szlovák hagyományok mellett a Petőfi kultusz éltetése is szívügye a kiskőrösieknek. Ezt Kautzky Armand színművész is hangsúlyozza, akit az emlékév kulturális nagykövetének választottak, s aki „Verselj Petőfit!" címmel videós szavalóversenyt is meghirdetett.
A városalapítóknak szóló tiszteletadásra a szlovák, a magyar és a helyi zászlók ünnepélyes felvonása, a Wattay-dombormű megkoszorúzása – melyen Kövér László, az Országgyűlés elnöke is részt vett – és az ünnepi beszédek mellett különlegességekkel is készültek. Pénteken helytörténeti kiállítás nyílt a Művelődési Házban, szombaton az evangélikus templom falánál felavatták Széri-Varga Géza szobrászművész betelepítést szimbolizáló domborművét, az emlékév kezdetét pedig éjféli harangszó jelezte.
Elsőre ide érkezve Kiskőrös csendes alföldi városnak tűnik, a hétvégén azonban a Petőfi tér és környéke folyamatosan hangos volt a népzenei előadásoktól és a koncertektől. A polgármester hangsúlyozta, hogy a rendezvény mindenkinek szól, s nem titkolt cél a fiatalok hazahívása sem. Mindez elsősorban a zenei kínálatban volt tetten érhető: a pénteki napon a nagyszínpadon Király Viktor után a Quimby tüzelte fel a közönséget, szombaton Péter Szabó Szilvia és a Honfoglalás, vasárnap pedig az Edda jelentette a fő attrakciót.
Mindeközben a kisszínpadon a jazz kedvelőinek kedveskedtek a Szürke Verebek, az Alma együttesre pedig rengeteg kisgyerekes család látogatott el. Napközben a népdalkörök fellépése adta meg az alaphangulatot, akik szebbnél szebb népviseletükben autentikusan képviselték a hagyományos zenei világot és értékeket. Nem szabad elfelejteni az óvodások és a mazsorettcsoportok előadásait sem: már a legkisebbek is aktívan bekapcsolódhattak a fontos ünnepségbe.
Vasárnap délelőtt a rétes került a középpontba: több mint húsz csapat nyújtotta, töltötte és sütötte a sós és édes süteményeket. A hagyományos tót rétes a káposztás, kérdésünkre Domonyi László elmondta, neki is ez a kedvence. Akár káposztás, akár mákos, túrós vagy almás, a lényeg azért ugyanaz:
„vékony tészta, sok töltelék, és még több türelem a nyújtáshoz”
– így foglalták össze a jó rétes titkát a főtéri látványsütésen szorgoskodók. Az is kiderült: ha Kiskőrösön ünnepség van, a desszert szinte biztosan rétes. „Értünk hozzá és szeretjük, akkor miért ne?” – indokolta röviden a polgármester.
A helyi gasztronómia másik fontos büszkesége nem más, mint a bor. A kiskőrösi borokba – melyek közül a leghíresebb a Kadarka – a kisszínpad előtt felállított borutcában kóstolhattunk bele, vasárnap pedig megtartották a városi borverseny díjátadóját is.
A tricentenáriumi emlékév hátralévő részében is fontos szerepet kap majd a zene és a bor: nyáron Kiskőrös feszt néven könnyűzenei fesztivál is lesz többek között Rúzsa Magdival és Péterfy Borival, a múzeumok éjszakáját pedig jazzfesztivállal kötik össze. Minden évszakra jut majd izgalmas rendezvény: ősszel jönnek a Szüreti napok – ahol fellép a Wellhello – és a Kemence fesztivál, télen pedig az Adventi ünneppel és a Petőfi szilveszterrel folytatódik a sorozat.
Nyolc éve dolgozik a KÉSZ Építő Zrt. legnagyobb projektjein a Székelyföldről származó Dombi László belsőépítészeti projektvezető. Munkája bár ritkán kerül reflektorfénybe, egy egész beruházás minőségét és megítélését határozhatja meg. Az áprilisi Hónap Mérnökével izgalmas életútjáról és változatos feladatairól is beszélgetünk.
Döntöttek az egri elkerülő keleti útvonaláról