2019.07.19, Péntek

Mérföldkő az egyetemmé válásban: a kecskeméti és a szolnoki főiskolák szenátusai elfogadták az intéz-ményfejlesztési tervet

2016.04.21. 14:03

A Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola szenátusai Kecskeméten tartott együttes ülésükön megtárgyalták és elfogadták a 2016. július elsejével a két intézmény egyesülésével létrejövő új egyetem stratégiai dokumentumát

A Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola szenátusai Kecskeméten tartott együttes ülésükön megtárgyalták és elfogadták a 2016. július elsejével a két intézmény egyesülésével létrejövő új egyetem stratégiai dokumentumát, az intézményfejlesztési tervet, amely meghatározza a fejlesztési irányokat.   Az egyesülésre a főiskolák vezetői olyan lehetőségként tekintenek – hangzott el az ülésen –, ami az erők egyesítésével mindkét térség, város épülését szolgálja majd. A jó hangulatú ülésen tréfásan „eljegyzésnek” nevezték az intézményfejlesztési terv elfogadását, amit július 1-jén az intergrációval a  „házasság” követ majd.

Az integrációt előkészítő folyamatban – mintegy féléves, minden területre kiterjedő egyeztetéseket követően – mérföldkő a két főiskola közös intézményfejlesztési tervének megtárgyalása és elfogadása, amelyre a két intézmény szenátusainak első együttes ülésén került sor Kecskeméten. 

2016. július elsején négy karral áll fel az új alkalmazott tudományok egyeteme.  A Kecskeméti Főiskola jelenlegi három kara a profilt pontosabban kifejező elnevezésekkel folytatja a munkát az egyetem keretei között: GAMF Műszaki és Informatikai Kar, Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar, Pedagógusképző Kar. A Szolnoki Főiskola Gazdálkodási Karként lesz az új egyetem része. A fejlődés ütemének megfelelően – előreláthatóan 2017-18-ban – a GAMF Műszaki és Informatikai Karból kiválva a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány támogatásával kialakításra kerülhet egy Gazdaságtudományi Kar Kecskemét központtal. Rövidtávon célkitűzés a hallgatói létszám stabilizálása 5-6 ezer fős létszámmal, majd hosszú távon növelése. 

Az új intézmény szélesíti a képzési kínálatot is, az alapképzésben a logisztikai mérnök, a nemzetközi gazdálkodás, a mezőgazdasági mérnök, a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a közösségszervező és a szociálpedagógus szakok indítása szerepel a tervekben.  A gépészmérnöki, a járműmérnöki és a mérnökinformatikus szakokon pedig megkezdődött a mesterképzések előkészítése. A gazdasági képzési területen az elképzelések szerint a vállalkozásfejlesztési és a gazdaságtudományi mesterszakokkal bővül a képzési kínálat. A mesterképzések megalapozzák a doktori iskola indítását is, ami szükséges ahhoz, hogy belátható időn belül klasszikus értelemben vett egyetemmé válhasson az új intézmény. Tovább folytatódik a duális képzés fejlesztése is, azzal számol a leendő egyetem, hogy öt éven belül az elsőévesek 10 %-a tanul majd duális képzési formában – szerepel az intézményfejlesztési tervben.

Az új egyetem nagy hangsúlyt helyez a nemzetközi jelenlétre. A célkitűzések szerint 2020-ra öt idegen nyelven folyó teljes képzési programmal várja a külföldi hallgatókat, akiknek a száma – a fejlesztési terv szerint ­ – 10 éven belül eléri a teljes hallgatói létszám 5  %-át.

Az ülésen részt vett többek között dr. Kállai Mária, Jász-Nagykun Szolnok megyi kormánymegbízott, aki kifejtette, óriási a felelőssége a vezetésnek, hogy az értékek megőrzése mellett találják meg azokat a közös pontokat, amelyek új lendületet, új energiákat adhatnak. Kovács Ernő, Bács-Kiskun megyei kormánymegbízott reményét fejezte ki, hogy együtt a két főiskola egy teljes egészet alkot majd.

A mostani együttes szenátusi ülést hamarosan követi egy másik hasonló ülés, immár Szolnokon, amelynek témája az új egyetem neve lesz. Az országgyűlés döntése alapján az egyetem a Pallasz Athéné nevet kapja, azonban Kecskemétről kezdeményezés indult a név megváltoztatására. A Szolnoki Főiskola nyitott arra, hogy a két intézmény egy közös névjavaslattal forduljon a fenntartó felé.

KecskemétKecskeméti FőiskolaSzolnoki Főiskolaszenátusi ülésegyesülés