Még néhány napig látogatható a "Beszélő köntös" tárlat

A Cifrapalotában tavaly július végén megnyílt „Beszélő köntös” tárlata hamarosan véget ér. A hivatalos zárás előtt nem sokkal soha nem tapasztalt érdeklődés nyilvánult meg. Iskolás csoportok, Társaságok keresik fel a múzeumot, ismerkednek a török hódoltság korával. Több helyi múzeum, gyűjtemény hely-, gazdaság- és művelődéstörténeti tárgyi anyag bemutatására épül, kiegészítve rangos hazai és külföldi kölcsönzésekkel, valósághű rekonstrukciókkal. Érdemes még kihasználni e néhány napot és betekintést nyerni az akkori történésekbe.

Kecskemét város múzeuma egy régi adósság törlesztését tűzte ki célul, amikor munkatársai közös elhatározással a település egy rég letűnt időszakának megidézésére vállalkoztak.
Az elgondolás célja az volt, hogy bemutassák a több száz évvel ezelőtt élt elődeink szorgalma révén létrejött virágzó gazdaságot. Az ennek hatására egyre változatosabb lehetőségeket nyújtó életmód formái és a helyi műveltség bővülő körei sajátos módon éppen a török hódoltság korában, az 1500-as évek közepétől az 1600-as évek végéig terjedő időszakban teljesedhettek ki először.

Miközben a hatalmas oszmán–török birodalom terjeszkedése megállíthatatlan volt, a Duna–Tisza köze elnéptelenedett vidékén a kecskeméti valamint az ide húzódott polgárok különféle gazdasági és jogi eszközökkel teremtettek lehetőséget a megmaradás és a gyarapodás érdekében. Köszönhetően az európai konjunktúrának [gazdasági fellendülés], mindez a marha- és juhtartással, kereskedelemmel és az ehhez kapcsolódó feldolgozó iparral, intenzív árucserével foglalkozó családok és szervezett közösségek megerősödésével járt.

Ez volt az az időszak, amikor Kecskemét városa a harci cselekmények között is a béke jegyében, a javak cseréjének és az okos kompromisszumoknak köszönhetően – a szultáni fennhatóság alatt – prosperáló életet biztosított lakóinak. Szultáni fennhatóság alatt ugyan, de kereskedelme révén gyarapodhatott, és ekkor váltak híressé termékei, az alföldi legelők szarvasmarhái, lovai, juhai és a magas fokú kertkultúra terményei. Így vált lehetővé a különböző felekezetekhez tartozók szellemi életének virágzása is.

A kiállítás címadó története ebben az időszakban gyökerezik, számos valódi elemmel gazdagon a szépirodalmi motívumok mellett.

Fontos, hogy először itt, Kecskeméten mutassák be látogatóinknak a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai által megtalált, összegyűjtött és most kiállítássá rendezett több száz évvel ezelőtti tárgyakat, dokumentumokat.

 

Miközben helytörténetük izgalmas időszaka iránt fogékony diákcsoportok adják egymásnak a kilincset, illetve a látvány-szobákat, eközben a Mikszáth Kálmán Társaság népes közössége is látogatást tett a Cifrapalotában.

Itt a meghívó intézmény nevében dr. Kriston Vízi József etnográfus tartott tárlatvezetést, majd Hajagos Csaba társkurátor is bekapcsolódott a programba. Merinu Éva múzeumpedagógus a pávás Díszteremben külön meglepetésekkel szolgált: kortörténeti esemény megidézésére készíttetett viseletek és „török csemegék” várták próbára-kóstolóra a Társaság hazánk különböző részéből érkezett tagjait.

A szecessziós építkezés egyik kecskeméti gyöngyszeme után a vendégek a Főtéren át sétálva keresték fel a Katona József Emlékházat, ahol Székelyné Kőrösi Ilona történész-főmuzeológus nyújtott alapos ismertetőt a 225 évvel ezelőtt született nemzeti óriásunkról. A Dr. Birck Edit irodalomtörténésszel (ki a legendás Sándor István polgármester dédunokája) és Mikszáth-Cseney Kálmánnal megerősített csoport kecskeméti programjának végén a Bozsó Gyűjtemény kiállításaiban tisztelgett a névadó emléke és további műtárgy-gyarapítóinak teljesítménye előtt.

forrás: muzeum.kecskemet.hu / kecskemet.hu