2024.10.07, Hétfő

Elismerést kapott a kecskeméti Katona József Múzeum

2016.05.22. 08:37

Elismerő oklevelet kapott a Kecskeméti Katona József Múzeum A beszélő köntös című kiállításáért.

A gyöngyösi Szent Bertalan-templom Kincstára kapta Az év múzeuma 2015, a főváros IX. kerületében lévő József Attila Emlékhely Eszmélet című kiállítása pedig Az év kiállítása 2015 díjat a Múzeumok majálisán szombaton a Magyar Nemzeti Múzeumban. Elismerő oklevelet kapott a Kecskeméti Katona József Múzeum A beszélő köntös című kiállításáért.

Kecskemét város múzeuma egy régi adósság törlesztését tűzte ki célul, amikor munkatársai közös elhatározással a település egy rég letűnt időszakának megidézésére vállalkoztak.

Az elgondolás célja az volt, hogy bemutassák a több száz évvel ezelőtt élt elődeink szorgalma révén létrejött virágzó gazdaságot. Az ennek hatására egyre változatosabb lehetőségeket nyújtó életmód formái és a helyi műveltség bővülő körei sajátos módon éppen a török hódoltság korában, az 1500-as évek közepétől az 1600-as évek végéig terjedő időszakban teljesedhettek ki először.

Miközben a hatalmas oszmán–török birodalom terjeszkedése megállíthatatlan volt, a Duna–Tisza köze elnéptelenedett vidékén a kecskeméti, valamint az ide húzódott polgárok különféle gazdasági és jogi eszközökkel teremtettek lehetőséget a megmaradás és a gyarapodás érdekében. Köszönhetően az európai konjunktúrának, mindez a marha- és juhtartással, kereskedelemmel és az ehhez kapcsolódó feldolgozó iparral, intenzív árucserével foglalkozó családok és szervezett közösségek megerősödésével járt.

Ez volt az az időszak, amikor Kecskemét városa a harci cselekmények között is a béke jegyében, a javak cseréjének és az okos kompromisszumoknak köszönhetően – a szultáni fennhatóság alatt – prosperáló életet biztosított lakóinak. Szultáni fennhatóság alatt ugyan, de kereskedelme révén gyarapodhatott, és ekkor váltak híressé termékei, az alföldi legelők szarvasmarhái, lovai, juhai és a magas fokú kertkultúra terményei. Így vált lehetővé a különböző felekezetekhez tartozók szellemi életének virágzása is.



A Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület huszadik alkalommal hirdette meg pályázatát Az év múzeuma cím elnyerésére, a megmérettetésre hat intézmény jelentkezett. Az elismerés a muzeális intézmények működésének átfogó elemzése alapján kivívható rang. 
Mint Deme Péter, a társaság elnöke elmondta, az idei a kis muzeális intézmények, tájházak, a néhány, vagy akár csak egyetlen munkatárssal dolgozó intézmények éve volt, amelyek így nagyobb lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. "Remélem, hogy a díjazott múzeumok és a többiek is érzik a szakmai díjak jelentőségét" - fogalmazott az elnök.

A Szent Bertalan-templom Kincstára az elismerést a helyreállított épületben egyházi gyűjteményként példaadóan kialakított, sokoldalú kiállításáért, sikeres múzeumpedagógiai programjaiért kapta. Az intézmény fenntartója a Gyöngyös-Felsővárosi Római Katolikus Egyházközség, vezetője Kovács Antalné Földessy Mariann. 
Az év múzeuma díj történetében először nyert egyházi fenntartású intézmény. A gyöngyösi Szent Bertalan-templom Kincstárában szinte páratlan jelentőségű értéket őriznek, mely az ott élő emberek háborús időkbeli szerepvállalásának köszönhető, hiszen ők rejtették el a kincseket a nehéz időszakban. A templom teljes felújítása és a kiállítás átrendezése nagy sikert aratott, rengeteg muzeális bemutatóprogram, múzeumpedagógiai rendezvény várja a látogatókat, az intézmény ténylegesen "benne él a közösségben" - fogalmazott a Pulszky Társaság elnöke.
A bíráló bizottság különdíjat ítélt a Csornai Muzeális Kiállítóhelynek a gyűjtemény elkötelezett fejlesztéséért, új célcsoportok, különösen a fogyatékkal élők életminőségének javításáért.
Elismerő oklevelet vehetett át az Algyői Tájház újszerű kiállítástechnológiai megoldások alkalmazásáért, a paksi Atomenergetikai Múzeum az oktatásban és a társadalmi vélemény formálásában játszott szerepéért, valamint a cigándi Bodrogközi Múzeumporta közösségi szerepéért, a példaértékű, hosszútávú fejlesztésért, a Bodrogköz egészét bemutató látványos, korszerű állandó kiállításáért. Szintén oklevéllel méltatták a Paksi Képtár következetes szakmai munkáját, az óvodások és kisiskolások körében a művészeti nevelés terén végzett múzeumpedagógiai tevékenységét.
A pályázat bíráló bizottságát ebben az évben is a Pulszky Társaság és a társkiíró szervezetek - az ICOM, a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa Magyar Nemzeti Bizottsága, az Országos Közgyűjtemények Szövetsége, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztálya és a Magyar Nemzeti Múzeum - képviselői alkották.

Az év kiállítása pályázatot idén hatodik alkalommal hirdették meg, idén tizennégy intézmény jelentkezett tárlatával. A pályázat célja, hogy kiemelje a legeredetibb, magas színvonalon megvalósított állandó vagy időszaki kiállítást, egyben jó példákat mutasson fel a hatékony, korszerű kiállítási kommunikációra, és javítsa a magyarországi múzeumok közötti szakmai kapcsolatokat, együttműködést. A bizottság hat kiállítást juttatott a második fordulóba. 
Az év kiállítása díjat a Budapest IX. kerületében lévő József Attila Emlékhely Eszmélet című kiállítása nyerte el, mely kis területen egy egész élettörténetet tömörít igényesen, szellősen, átláthatóan, újszerű, interaktív multimédiás eszközökkel - indokolta döntését a bizottság.
Deme Péter szerint a kevés szöveggel is érthető, világos és élvezetes kiállítást létrehozó József Attila Emlékhely rengeteg invenciójával, számtalan programjával központi helyszíne a József Attila-emlékezéseknek, szerepe fontos a költő emlékezetének, az életmű hatásának fenntartásában.
Különdíjat kapott a cigándi Bodrogközi Múzeumporta a Sőregi-ház állandó kiállításáért, mely "a szakmai alapokra épülő tárlatában kiválóan és vonzóan alkalmazza a legmodernebb eszközöket". A cigándi egy folyamatos fejlődésben lévő intézmény. Talán csak néhány év és az egész terület, a város és a Bodrogköz kulturális központjává válik" - hangsúlyozta Deme Péter.

Elismerő oklevelet kapott további négy pályázó: a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Aquincumi Múzeuma a Wellness az ókorban - Fürdőkultúra Aquincumban című időszaki kiállításáért, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeuma az Erdőjárók kalauza - Zempléni tájak természeti értékei című állandó kiállításáért, a Kecskeméti Katona József Múzeum A beszélő köntös című kiállításáért, valamint a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Képek egy eltűnt világból. Gróf Batthyány Gyula gyűjteményes kiállítása című időszaki tárlatáért.

forrás: mti / museum.beuerpress.com / kecskemetitv.hu / museum.hu

Galéria

KecskemétKatona József MúzeumA beszélő köntös kiállításMúzeumok majálisa